Nobel-díjasok is előadnak az Akadémia ünnepi közgyűlésén
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és Lovász László Abel-díjas matematikus is részt vesznek az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) rendezvényén májusban Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megújult székházában.
A kétnapos bicentenáriumi konferenciára az idén 200 éves MTA 199., ünnepi közgyűlése keretében kerül sor május 8-án és 9-én. A Nobel-, illetve Abel-díjas kutatókon kívül olyan neves, külföldi egyetemeken dolgozó, oktató magyar tudósok tartanak majd előadást, mint Sztipanovics János, Szabó Gyöngyi, Maliga Pál, Tardos Éva, Buzsáki György vagy Barabási Albert-László - olvasható az MTA keddi közleményében.
Karikó Katalin, aki Drew Weissmannal együtt 2023-ban nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat úttörő biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid-19 ellen, Az mRNS fejlesztése terápiás célokra: az én utazásom címmel tart előadást.
May-Britt Moser és Edward Moser norvég agykutatók 2014-ben John O’Keefe-fel megosztva kapták meg az orvosi-élettani Nobel-díjat az agy helyzetérzékelő rendszerének, az "agyi GPS"-nek is nevezett sejtek felfedezéséért.
Aaron Ciechanover az izraeli Technion műszaki egyetemről érkezik Budapestre, ő 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat tanárával, Avram Hershko magyar származású biokémikussal és az amerikai Irwin Rose-zal közösen, miután leírták azokat a biokémiai mechanizmusokat, amelyek révén a sejtek képesek lebontani és újrahasznosítani a számukra feleslegessé váló fehérjéket, az ubikvitin nevű fehérjemolekulával jelölve meg őket. Aaron Ciechanover A személyre szabott gyógyítás forradalma - meg tudunk-e gyógyítani minden betegséget, és milyen áron? címmel tart előadást.
Az eseményen felszólal Lovász László, az MTA volt elnöke, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora is, aki Avi Wigdersonnal közösen 2021-ben kapta meg a matematikai Nobel-díjnak tartott Abel-díjat, az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén végzett munkássága elismeréseképp.
A 2015-ben alapított AMAT kezdetben hol New Yorkban, hol Washingtonban tartotta évenkénti tavaszi gyűléseit, ezek sora a Covid-járvány miatt szakadt meg.
A szervezők úgy döntöttek, idén, az Akadémia alapításának 200. évfordulójára Budapestre hívják össze az MTA külső tagjait - a magukat magyarnak (is) tartó vagy magyarul tudó, magyar vonatkozású témákkal foglalkozó, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet ott folytató kutatókat -, hogy vegyenek részt az újraindított tudományos fórumon.
Az AMAT rendezvényének előadásai visszanézhetőek lesznek az MTA YouTube-csatornáján. A bicentenáriumi ünnepségsorozat hivatalosan május 5-én veszi kezdetét Széchenyi István szobrának megkoszorúzásával, majd átadják az MTA székháza előtt a Határtalan történet című térplasztikát, amely 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek. Ezután kezdődik az MTA 199. ünnepi közgyűlése. Ugyancsak május 5-én a Magyar Nemzeti Múzeumban az MTA történetét bemutató kiállítás nyílik Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia címmel.
(Forrás: MTI)

Karikó Katalin, aki Drew Weissmannal együtt 2023-ban nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat úttörő biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid-19 ellen, Az mRNS fejlesztése terápiás célokra: az én utazásom címmel tart előadást.
May-Britt Moser és Edward Moser norvég agykutatók 2014-ben John O’Keefe-fel megosztva kapták meg az orvosi-élettani Nobel-díjat az agy helyzetérzékelő rendszerének, az "agyi GPS"-nek is nevezett sejtek felfedezéséért.
Aaron Ciechanover az izraeli Technion műszaki egyetemről érkezik Budapestre, ő 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat tanárával, Avram Hershko magyar származású biokémikussal és az amerikai Irwin Rose-zal közösen, miután leírták azokat a biokémiai mechanizmusokat, amelyek révén a sejtek képesek lebontani és újrahasznosítani a számukra feleslegessé váló fehérjéket, az ubikvitin nevű fehérjemolekulával jelölve meg őket. Aaron Ciechanover A személyre szabott gyógyítás forradalma - meg tudunk-e gyógyítani minden betegséget, és milyen áron? címmel tart előadást.
Az eseményen felszólal Lovász László, az MTA volt elnöke, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora is, aki Avi Wigdersonnal közösen 2021-ben kapta meg a matematikai Nobel-díjnak tartott Abel-díjat, az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén végzett munkássága elismeréseképp.
A 2015-ben alapított AMAT kezdetben hol New Yorkban, hol Washingtonban tartotta évenkénti tavaszi gyűléseit, ezek sora a Covid-járvány miatt szakadt meg.
A szervezők úgy döntöttek, idén, az Akadémia alapításának 200. évfordulójára Budapestre hívják össze az MTA külső tagjait - a magukat magyarnak (is) tartó vagy magyarul tudó, magyar vonatkozású témákkal foglalkozó, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet ott folytató kutatókat -, hogy vegyenek részt az újraindított tudományos fórumon.
Az AMAT rendezvényének előadásai visszanézhetőek lesznek az MTA YouTube-csatornáján. A bicentenáriumi ünnepségsorozat hivatalosan május 5-én veszi kezdetét Széchenyi István szobrának megkoszorúzásával, majd átadják az MTA székháza előtt a Határtalan történet című térplasztikát, amely 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek. Ezután kezdődik az MTA 199. ünnepi közgyűlése. Ugyancsak május 5-én a Magyar Nemzeti Múzeumban az MTA történetét bemutató kiállítás nyílik Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia címmel.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások