Óriási aszteroida repül el a Föld mellett szeptember 1-jén

A Florence jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a bolygónkra.Közel 40 éve ismert a Florence nevű földközeli kisbolygó, amely szeptember 1-jén fog elhaladni a bolygónk mellett, ám megijedni nem kell tőle, mert csak csillagászati értelemben lesz közel hozzánk az óriás aszteroida.

Ez a távolság még így is 706 ezer kilométer, ami a Föld-Hold közepes távolságának 1,84-szerese. Az esemény azért lesz mégis érdekes, mert a földközeli objektumok közül a Florence viszonylag nagyobbnak számít a maga 4-5 kilométeres átmérőjével.

A csillagászok jelenleg azt tudják az égitestről, hogy az átmérője 4,35 és 4,9 kilométer között lehet, az alakja pedig a gömbhöz állhat a legközelebb. A tengely körüli forgási ideje 2,358 óra, ám a forgástengely térbeli iránya egyelőre nem ismert. Ezen kívül a Florence a negyedik legnagyobb Földre veszélyes kisbolygó az (53319) 1999 JM9 (~7 km), 4183 Cuno (5,6 km) és 3200 Phaethon (5,1 km) után.

Az óriási aszteroida paramétereit eddig földi távcsövekkel és a NASA Wise infravörös csillagászati mesterséges holdjától kapott megfigyelési adatokból szűrték ki a tudósok. A most péntekre tervezett megfigyelések elsődleges célja a radarcsillagászati mérések pontosítása és az újabb adatok szerzése.A Florence megfigyelése egyben egy újabb lehetőséget jelent arra, hogy a csillagászok megismerjék a Földre potenciális veszélyt jelentő objektumokat. Többek között a radarcsillagászati módszerekkel kideríthető és pontosítható az égitest alakja, mérete, tengely körüli forgása és a felszíni összetétele.

A Florence 2017 júniusa és 2018 januárja között 16 magnitúdónál fényesebb lesz, ami azt jelenti, hogy az amatőr csillagászati távcsövekkel CCD-vel megfigyelhető lesz. A legnagyobb közelítés napjaiban délről észak felé fog mozogni a Florence, ami elhalad a Piscis Austrinus, Capricornus, Aquarius és a Delphinus csillagképekben.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com