Őshonos sertésfajtát klónoztak Kínában

Egy négyezer éve Közép-Kínában őshonos sertésfajtát klónoztak Hunan tartományban, amivel a majdnem a kihalás szélén álló állatfajtát szeretnék megőrizni, és fokozatosan kiszorítani a kínai gazdaságokból az egyre dominánsabb külföldi ipari sertésfajtákat.A Hsziangtan városi állattenyésztő állomás szerint a két klónozott, saceling fajtájú malac, amelyeket január 24-én hoztak világra béranyakoca révén, mérföldkövet jelent Kína évtizedes törekvésében, hogy a biotechnológia segítségével megőrizze az őshonos állatfajtákat, elősegítsék a kínai sertéshúsipart és a cukorbetegség kezelésére irányuló kutatásokat.

A térségben őshonos sertésfajta egykor Hunan tartomány híres párolt húsétele, a hongsaozsou alapanyaga volt, de a korábbi években majdnem eltűnt az iparból, miután a kínai gazdaságokban elsősorban a külföldről importált fajtákat használták. A fajtát rendkívül értékes genetikai erőforrásnak tekintik, 2006-ban felvették Kína nemzeti állatgenetikai erőforrás-védelmi listájára is.

A sertésfaj genetikai erőforrásainak védelme érdekében indított a tenyésztőállomás, a Kínai Műszaki Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó szubtrópusi mezőgazdasági intézet kutatócsoportot 2024 júniusában, hogy szomatikus sejtklónozási kísérletbe kezdjenek.

A kísérletek során a saceling sertésekből származó fagyasztott fülszöveti sejteket használták fel fibroblaszt sejtek létrehozásához, amely sikeres embrióépítéshez, tenyésztéshez és beültetéshez vezetett. Tan Hong, a tenyésztőállomás vezetője elmondta, hogy a január végén született két malac egészséges és a sacelingek jellegzetes tulajdonságait mutatják.

Jin Jü-lung, a kutatócsoport egyik vezetője szerint a kutatási eredmény azonban messze túlmutat a mezőgazdaságon; a sertések és az emberek közötti anatómiai, fiziológiai, immunológiai és genetikai hasonlóságoknak köszönhetően ideális modellek az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Emellett hasonló szervméretük és felépítésük a xenotranszplantációs kutatások elvégzéséhez is hozzájárulhatnak.

Vu Maj-seng, a város egyik kutatója felfedte azt is, hogy a 2005 óta tartó sertés és ember közötti xenotranszplantációs vizsgálatok azt találták, hogy a saceling sertés rendelkezik a legnagyobb biológiai biztonsággal, és a legjobb donor az ilyen átültetésekhez.

"A klónozott sertésfajta születése megkönnyíti a genetikai erőforrások hosszú távú megőrzését és élő helyreállítását, valamint értékes kísérleti modellt biztosít a kiváló minőségű helyi sertésfajták innovatív megőrzési módszereihez" - mondta Vu.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com