Őshonos sertésfajtát klónoztak Kínában

Egy négyezer éve Közép-Kínában őshonos sertésfajtát klónoztak Hunan tartományban, amivel a majdnem a kihalás szélén álló állatfajtát szeretnék megőrizni, és fokozatosan kiszorítani a kínai gazdaságokból az egyre dominánsabb külföldi ipari sertésfajtákat.A Hsziangtan városi állattenyésztő állomás szerint a két klónozott, saceling fajtájú malac, amelyeket január 24-én hoztak világra béranyakoca révén, mérföldkövet jelent Kína évtizedes törekvésében, hogy a biotechnológia segítségével megőrizze az őshonos állatfajtákat, elősegítsék a kínai sertéshúsipart és a cukorbetegség kezelésére irányuló kutatásokat.

A térségben őshonos sertésfajta egykor Hunan tartomány híres párolt húsétele, a hongsaozsou alapanyaga volt, de a korábbi években majdnem eltűnt az iparból, miután a kínai gazdaságokban elsősorban a külföldről importált fajtákat használták. A fajtát rendkívül értékes genetikai erőforrásnak tekintik, 2006-ban felvették Kína nemzeti állatgenetikai erőforrás-védelmi listájára is.

A sertésfaj genetikai erőforrásainak védelme érdekében indított a tenyésztőállomás, a Kínai Műszaki Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó szubtrópusi mezőgazdasági intézet kutatócsoportot 2024 júniusában, hogy szomatikus sejtklónozási kísérletbe kezdjenek.

A kísérletek során a saceling sertésekből származó fagyasztott fülszöveti sejteket használták fel fibroblaszt sejtek létrehozásához, amely sikeres embrióépítéshez, tenyésztéshez és beültetéshez vezetett. Tan Hong, a tenyésztőállomás vezetője elmondta, hogy a január végén született két malac egészséges és a sacelingek jellegzetes tulajdonságait mutatják.

Jin Jü-lung, a kutatócsoport egyik vezetője szerint a kutatási eredmény azonban messze túlmutat a mezőgazdaságon; a sertések és az emberek közötti anatómiai, fiziológiai, immunológiai és genetikai hasonlóságoknak köszönhetően ideális modellek az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Emellett hasonló szervméretük és felépítésük a xenotranszplantációs kutatások elvégzéséhez is hozzájárulhatnak.

Vu Maj-seng, a város egyik kutatója felfedte azt is, hogy a 2005 óta tartó sertés és ember közötti xenotranszplantációs vizsgálatok azt találták, hogy a saceling sertés rendelkezik a legnagyobb biológiai biztonsággal, és a legjobb donor az ilyen átültetésekhez.

"A klónozott sertésfajta születése megkönnyíti a genetikai erőforrások hosszú távú megőrzését és élő helyreállítását, valamint értékes kísérleti modellt biztosít a kiváló minőségű helyi sertésfajták innovatív megőrzési módszereihez" - mondta Vu.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com