Őshonos sertésfajtát klónoztak Kínában

Egy négyezer éve Közép-Kínában őshonos sertésfajtát klónoztak Hunan tartományban, amivel a majdnem a kihalás szélén álló állatfajtát szeretnék megőrizni, és fokozatosan kiszorítani a kínai gazdaságokból az egyre dominánsabb külföldi ipari sertésfajtákat.A Hsziangtan városi állattenyésztő állomás szerint a két klónozott, saceling fajtájú malac, amelyeket január 24-én hoztak világra béranyakoca révén, mérföldkövet jelent Kína évtizedes törekvésében, hogy a biotechnológia segítségével megőrizze az őshonos állatfajtákat, elősegítsék a kínai sertéshúsipart és a cukorbetegség kezelésére irányuló kutatásokat.

A térségben őshonos sertésfajta egykor Hunan tartomány híres párolt húsétele, a hongsaozsou alapanyaga volt, de a korábbi években majdnem eltűnt az iparból, miután a kínai gazdaságokban elsősorban a külföldről importált fajtákat használták. A fajtát rendkívül értékes genetikai erőforrásnak tekintik, 2006-ban felvették Kína nemzeti állatgenetikai erőforrás-védelmi listájára is.

A sertésfaj genetikai erőforrásainak védelme érdekében indított a tenyésztőállomás, a Kínai Műszaki Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó szubtrópusi mezőgazdasági intézet kutatócsoportot 2024 júniusában, hogy szomatikus sejtklónozási kísérletbe kezdjenek.

A kísérletek során a saceling sertésekből származó fagyasztott fülszöveti sejteket használták fel fibroblaszt sejtek létrehozásához, amely sikeres embrióépítéshez, tenyésztéshez és beültetéshez vezetett. Tan Hong, a tenyésztőállomás vezetője elmondta, hogy a január végén született két malac egészséges és a sacelingek jellegzetes tulajdonságait mutatják.

Jin Jü-lung, a kutatócsoport egyik vezetője szerint a kutatási eredmény azonban messze túlmutat a mezőgazdaságon; a sertések és az emberek közötti anatómiai, fiziológiai, immunológiai és genetikai hasonlóságoknak köszönhetően ideális modellek az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Emellett hasonló szervméretük és felépítésük a xenotranszplantációs kutatások elvégzéséhez is hozzájárulhatnak.

Vu Maj-seng, a város egyik kutatója felfedte azt is, hogy a 2005 óta tartó sertés és ember közötti xenotranszplantációs vizsgálatok azt találták, hogy a saceling sertés rendelkezik a legnagyobb biológiai biztonsággal, és a legjobb donor az ilyen átültetésekhez.

"A klónozott sertésfajta születése megkönnyíti a genetikai erőforrások hosszú távú megőrzését és élő helyreállítását, valamint értékes kísérleti modellt biztosít a kiváló minőségű helyi sertésfajták innovatív megőrzési módszereihez" - mondta Vu.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com