Öt professzort avatott díszdoktorrá az ELTE szenátusa
Öt professzort avattak díszdoktorrá pénteken Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ELTE szenátusának ünnepi közgyűlésén Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnöke, Matematikai Intézetének professzora tartott előadást, illetve megkapta az egyetem jubileumi ezüst emlékérmét.
A közgyűlésen - amelyen az egyetem 1635-ös, Pázmány Péter bíboros általi alapítására is emlékeztek - díszdoktorrá avatták Robert Evans oxfordi történész professzort, Paolo Aureliano Becchit, a genovai és a luzerni egyetem jogászprofesszorát, Viktor Lechtát, a nagyszombati egyetem gyógypedagógia-professzorát, T. Sós Vera akadémikust, az MTA professor emeritáját, az ELTE matematikus professzorát, illetve Heinz-Elmar Tenorth-t, a berlini Humboldt Egyetem pedagógiai professor emeritusát.
Lovász László előadásában kiemelte: a gráfelméletet alkalmazzák többek között a közlekedési és távközlési hálózatoknál, valamint az internet kiépítésénél. "Nagyon nagy gráfnak tekinthetők" az internet, a szociális és ökológiai hálózatok, a chip-tervezés, az emberi agy, valamint a kristályok - mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy a gráfelmélet alapjait Leonard Euler matematikus rakta le 1736-os munkájával. Ebben a königsbergi hidak problematikájáról is írt, ugyanis akkoriban kérdésként vetődött fel, lehet-e a városban található hét hídon úgy átmenni, hogy mindegyiket érintik, de mindegyiken csak egyszer mennek át. Ebben a rendszerben a gráf csúcsokból áll, ezek pedig az egyes városrészeket reprezentálják.
Megjegyezte: éppen kétszáz évvel később jelent meg az első gráfelméleti monográfia, amelyet Kőnig Dénes írt. A gráfelmélet további problémájaként említette a párosítást, amely azt a kérdést vetette fel, hogy egy adott gráf csúcsai párosíthatók-e élekkel. Voltak kutatók, akik a valószínűség-számítással kapcsolták össze a gráfelméletet - tette hozzá.
Lovász László beszélt Erdős Pálról is, aki a gráfelméletet igazi tudománnyá tette, ebben pedig az motiválta, hogy "van olyan kérdés, amit a középiskolások is fel tudnak tenni, de nem tudják rá a választ".
Az előadásban Lovász László kitért az úgynevezett Hamilton-kör problémára is, ami azt jelenti, hogy "az adott gráf éleinek van-e olyan köre, amely minden csúcsot pontosan egyszer fed le". 1973-ban kiderült, hogy erre a számítógép-tudomány adja meg a magyarázatot, így a gráfelmélet a számítástechnikának is alapot adhat - mondta, utalva arra, hogy "új matematikai nyelv születik", amely számos más tudománynak is lehet a nyelve.
Az ünnepi rendezvényt Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke nyitotta meg.
MTI
A közgyűlésen - amelyen az egyetem 1635-ös, Pázmány Péter bíboros általi alapítására is emlékeztek - díszdoktorrá avatták Robert Evans oxfordi történész professzort, Paolo Aureliano Becchit, a genovai és a luzerni egyetem jogászprofesszorát, Viktor Lechtát, a nagyszombati egyetem gyógypedagógia-professzorát, T.
Lovász László előadásában kiemelte: a gráfelméletet alkalmazzák többek között a közlekedési és távközlési hálózatoknál, valamint az internet kiépítésénél. "Nagyon nagy gráfnak tekinthetők" az internet, a szociális és ökológiai hálózatok, a chip-tervezés, az emberi agy, valamint a kristályok - mutatott rá.
Emlékeztetett arra, hogy a gráfelmélet alapjait Leonard Euler matematikus rakta le 1736-os munkájával. Ebben a königsbergi hidak problematikájáról is írt, ugyanis akkoriban kérdésként vetődött fel, lehet-e a városban található hét hídon úgy átmenni, hogy mindegyiket érintik, de mindegyiken csak egyszer mennek át. Ebben a rendszerben a gráf csúcsokból áll, ezek pedig az egyes városrészeket reprezentálják.
Megjegyezte: éppen kétszáz évvel később jelent meg az első gráfelméleti monográfia, amelyet Kőnig Dénes írt. A gráfelmélet további problémájaként említette a párosítást, amely azt a kérdést vetette fel, hogy egy adott gráf csúcsai párosíthatók-e élekkel. Voltak kutatók, akik a valószínűség-számítással kapcsolták össze a gráfelméletet - tette hozzá.
Lovász László beszélt Erdős Pálról is, aki a gráfelméletet igazi tudománnyá tette, ebben pedig az motiválta, hogy "van olyan kérdés, amit a középiskolások is fel tudnak tenni, de nem tudják rá a választ".
Az előadásban Lovász László kitért az úgynevezett Hamilton-kör problémára is, ami azt jelenti, hogy "az adott gráf éleinek van-e olyan köre, amely minden csúcsot pontosan egyszer fed le". 1973-ban kiderült, hogy erre a számítógép-tudomány adja meg a magyarázatot, így a gráfelmélet a számítástechnikának is alapot adhat - mondta, utalva arra, hogy "új matematikai nyelv születik", amely számos más tudománynak is lehet a nyelve.
Az ünnepi rendezvényt Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke nyitotta meg.
MTI
Hozzászólások