Pszichológiai kísérletek veszik el az emberiségbe vetett hitet

A hat felmérés eredményéből kiderül, hogy sokan szándékosan gázolják el az állatokat, rengetegen figyelmetlenek, fasiszták és konformisták.Szeretjük azokat a történeteket hallgatni és olvasni, amelyek azt bizonyítják, hogy még nem veszett ki teljesen a jó az emberiségből, ám a következő hat pszichológiai kísérlet alaposan megtépázhatja az emberiségbe vetett hitet.

Mind potenciális fasiszták vagyunk: Napóleon azon az állásponton volt, hogy minden közlegény a tarsolyában tartja a marsallbotot, ám a helyzet még ennél is rosszabb, ugyanis nem kizárható, hogy minden emberben ott bujkál egy aprócska Hitler, legalábbis ezt az eredményt mutatta ki egy 1967-es kísérlet.

A kaliforniai középiskolában végzett vizsgálatban egy diák azt kérdezte, hogy hogyan asszisztálhatott a német polgárok többsége a nácizmushoz. Ron Jones történelem tanár ekkor elnevezte az osztályt „Harmadik hullámnak” és mini fasiszta állammá nyilvánította azt.

A tanár célja ezzel az volt, hogy megmutassa, hogy egy demokratikus társadalmat is elcsábíthat az önkényuralom lehetősége. Jones szigorú fegyelmet vezetett be az osztályba, ahol a diákoknak különböző gyakorlatokat kellett elvégezniük és csak rövid válaszokat adhattak.

Másnapra az osztálynak jelmondata volt, saját tisztelgése, valamint a diákok maguk ellenőrizték a fegyelemsértőket és a kívülállókat. Nem kellett sok idő hozzá, hogy más osztály tanulói is csatlakozzanak a Harmadik Hullámhoz.

A kísérlet irányítása kezdett kicsúszni a tanár kezéből, ezért az ötödik napon Jones összehívta a diákokat egy üres előadóterembe, ahol levetített nekik egy filmet Hitlerről, aki éppen náci gyűlést tartott.

Mind konformisták vagyunk: Habár előfordulnak egyéni fellángolások, mégis jellemzőbb, hogy az emberek hajlamosak az egyéniségüket és az elveiket egy csoporthoz igazítani, még akkor is, ha az a csoport egyébként úgy rossz, ahogy van.

Ezt 1953-ban bizonyította be egy amerikai pszichológus, Solomon Asch, akinek a híres Konformitás Kísérletet köszönhetjük. A vizsgálatban Solomon Asch hosszú vonalakat mutatott az ötfős csoportnak, amelynek csak az egyik tagja nem tudta, hogy a társai beépített emberek, akik direkt rossz választ fognak adni.

A pszichológus több csoporttal elvégezte a kísérletet, aminek eredményeként az alanyok egyharmada ugyanazt válaszolta, amit a társai, pedig tudta, hogy rossz a válasz. Azok, akik szembementek a csoporttal, sokkal jobban stresszeltek, mint azok, akik meghajoltak a többség akarata előtt.Vannak, akik szándékosan elgázolnak állatokat: Ha őszinték akarunk lenni, akkor sofőrként tudjuk, hogy inkább elgázoljuk az autó elé merészkedő állatokat, mert abból sokkal nagyobb baj lehet, ha hirtelen elrántjuk a kormányt.

Habár ez tény, mégis Nathan Weaver, a Clemson Egyetem diákja alaposan meglepődött, amikor a kísérlete eredményéből az derült ki, hogy ötven sofőrből egy elütné a (műanyag) teknőst, ha az az autója elé kerülne.

Weaver a biztonság kedvéért egy másik útra is kivitte a műanyag teknőcöt, de ott is ugyanezt az eredményt kapta. Hal Herzog, a Nyugat-Karolinai Egyetem pszichológia tanára szerint nincs semmi meglepő ebben a kísérleti eredménybe, mert szerinte vannak emberek, akik időnként szeretik érezni, hogy ők állnak a tápláléklánc csúcsán.

Sokszor nem látjuk, ami az orrunk előtt van: Gyakran hallott mondás, hogy valaki nem látja a fától az erdőt, ami nem véletlen, ugyanis rengetegszer nem vesszük észre a váratlant, mert éppen valami másra koncentrálunk.

Ezt Daniel Simmons és Chris Chabris bizonyította be 1999-ben, amikor elvégezték a humoros Láthatatlan gorilla tesztet. A két amerikai pszichológus azt kérte az alanyoktól, hogy nézzenek meg egy videót, amin fekete-fehér pólós emberek egymásnak passzolták a kosárlabdát.

A felvétel után a résztvevőknek az volt a dolga, hogy számolják össze, hogy hányszor passzoltak a felvételen. Miközben ment a matekozás, egy gorilla jelmezes ember lépett be a képbe, aki a mellét verte, majd távozott.

A kísérlet eredményéből kiderült, hogy az alanyok fele nem vette észre a gorillát, mert túlságosan lekötötte a számolás, tehát bizonyítást nyert, hogy a koncentráció komoly hatást gyakorol az érzékelésünkre és a látómezőnkre.A kisbabák képesek manipulálni: Hiroko Nakayama japán pszichológus jött rá arra, hogy nem lehet elég korán kezdeni mások manipulálását, ugyanis ő jött rá arra, hogy a kisbabák képesek megjátszani a sírást, ha fel akarják hívni magukra a felnőttek figyelmét.

A kísérlet legemlékezetesebb esete az volt, amikor az egyik megfigyelt kisbaba 11 hónapos lett. A kicsi anyukája arról mesélt, hogy a lurkó először sírt, de azonnal nevetni kezdett, amikor végre sikerült elérnie, hogy ráfigyeljen az anyja, és ne másra.

Nakayama szerint nem rossz dolog, hogy már a kisbabák manipulálnak, mert ez azt jelenti, hogy képesek jobban kommunikálni a gondozójukkal, ami sokat segít az érzelmi és szociális fejlődésben.

A gazdagok szörnyetegek: Szerencsére nem egyszer halljuk, hogy a gazdagok nem fukarkodnak, hanem hajlandóak pénzt adni a rászorulóknak, ám egy 2012-es amerikai kutatás szerint még mindig több a szörnyeteg gazdag, mint a jó ember, ugyanis egy felmérés szerint a gazdagok sokkal könyörtelenebbek a mindennapokban.

A Kaliforniai, Berkley és Torontói Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a drága autók sofőrjei négyszer nagyobb valószínűséggel viselkednek erőszakosan a többi autóvezetővel, mint azok, akik olcsóbb kocsikkal közlekednek.

A terepen végzett megfigyelés után laboratóriumi körülmények között is végeztek vizsgálatokat. A kutatók végül arra a lesújtó eredményre jutottak, hogy a gazdagok hajlamosabbak hazudni és csalni, ha el akarnak érni valamit, ráadásul a cukrot is nagyobb valószínűséggel veszik el a gyerekektől, mint a nem vagyonosak.

A kutatók mindebből azt szűrték le, hogy a rengeteg pénz torzíthatja az ember erkölcsi és társadalmi normáit, ezért könnyebben követhetnek el olyasmit, amit a többség etikátlannak tart.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)