Rangos nemzetközi díjat nyertek pécsi és szegedi kutatók

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói kapták idén a Laboratóriumi Medicina Európai Szövetségének díját: a legkiválóbb kutatási eredményeket felmutató szerzőknek járó, magyar szakemberek által először elnyert elismerést Kovács L. Gábor, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának elnöke hétfőn vette át Párizsban.scientA pécsi és szegedi kutatók győztes publikációjának témája a mesterséges megtermékenyítési technikák hatásfokának emelése volt az embrió potenciális károsodása nélküli vizsgálatokkal - írta a PTE az MTI-hez kedden eljuttatott tájékoztató anyagában.

Hozzátették: a cikk a PTE részéről Bódis József rektor, Kovács L. Gábor, Montskó Gergely, Várnagy Ákos és Zrínyi Zita, szegedi részről pedig Janaky Tamás és Szabó Zoltán nevéhez fűződik. A Laboratóriumi Medicina Európai Szövetségének díját egy független szakértőkből álló bizottság ítéli oda minden évben, a korábban ismert diagnosztikai módszerekhez képest mind klinikai, mind gazdasági szempontból legjobb eredményt és hasznosíthatóságot bemutató tudományos cikk számára - utalt rá a pécsi egyetem.

Közölték: a tízezer euró pénzjutalommal járó díjért idén tíz európai országból tizenhét publikáció szerzői szálltak versenybe. A bizottság értékelésénél fontos szempont volt az újdonság, az eredetiség, a tudományos minőség, a klinikai jelentőség, és az eredmények gazdasági hatása.

"Hatalmas elismerés, egyúttal nagyon pozitív visszajelzés számunkra, hogy valóban jó úton járunk" - idézte az egyetem Bódis Józsefet, a kutatás vezetőjét. Az orvosprofesszor szerint a díj újabb lökést adhat azon céljuk eléréséhez, hogy a mesterséges megtermékenyítéseknél a jelenlegi 34-35 százalékos sikerességi arányt 50 százalék körülire emeljük, amely világszinten is jelentős áttörést jelentene.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások


Nukleáris apokalipszis után várható borzalmak

Nukleáris apokalipszis után várható borzalmak

A tudósok több teszttel és szimulációval próbálják kideríteni, hogy milyen lenne az élet, ha egyszer élesítenék a még mindig meglévő atombombákat.

Súlyos hatással volt Európára a Laki kitörése

Súlyos hatással volt Európára a Laki kitörése

Öt természeti csapás, ami alaposan megváltoztatta a múltat.

Genetikai mutáció okozhat különleges képességet

Genetikai mutáció okozhat különleges képességet

Élnek közöttünk, akik ellenállnak az arzénmérgezésnek, képtelenek hízni vagy törhetetlenek a csontjaik.

Bizonyítékot találhattak a párhuzamos univerzumok létezésére

Bizonyítékot találhattak a párhuzamos univerzumok létezésére

Megnőtt annak a valószínűsége, hogy a végtelen számú párhuzamos univerzumok egyikében élünk.

A tudósokat is megdöbbentette a kocsonyaszerű eső

A tudósokat is megdöbbentette a kocsonyaszerű eső

Látszólag egyszerű dolgok okoznak tudományos rejtélyt.

Nem igaz, hogy a cápák nem lehetnek rákosak

Nem igaz, hogy a cápák nem lehetnek rákosak

Harminc tudományos dolog, amit még mindig sokan rosszul tudnak.


Tudósok mesterséges méhben növesztettek koraszülött bárányokat- videó

Tudósok mesterséges méhben növesztettek koraszülött bárányokat- videó

Koraszülött babák életesélyeit akarják növelni a jövőben az új módszerrel.

Hatalmas napkitörés miatt adott ki figyelmeztetést a NASA

Hatalmas napkitörés miatt adott ki figyelmeztetést a NASA

Áramkimaradást és a navigációs rendszerek meghibásodására lehet számítani hétfőn.

Az anyától ered a férfiak kopaszsága

Az anyától ered a férfiak kopaszsága

Tíz személyes tulajdonság, amit valójában a szüleinktől örököltünk.

Honnan tudja a kutyánk, hogy hamarosan otthon leszünk?

Honnan tudja a kutyánk, hogy hamarosan otthon leszünk?

Dr. Rupert Sheldrake „Az élet új tudománya” című könyvében fejtette ki, hogy valamennyi rendszert az energián és az ismert anyagi tényezőkön kívül egy láthatatlan szervezőerő, a morfogenetikus mező is alakítja.

http://ujhazak.com