Rejtélyes lábnyomok - több százmillió éves az emberiség?
Több millió éves lábnyomokat már eddig több helyen találtak, Utah, Kentucky, Missouri, Pennsylvania és Tanzánia területén. Ezekre szikla képződményekben leltek rá, és a koruk alapján 3-600 millió évesek is lehetnek.
Természetesen ezeket vizsgálatoknak vetették alá, és miközben néhány félrevezetésnek bizonyult, a C-14-es kormeghatározás segítségével a tudósok némelyiket igazolni is tudták. Ezeket a problematikus osztályokba tették.
A következők esetében találtak a korra utaló nyomokat:- Permkorszakbeli lábnyom Új-Mexikóban (kora alapján 290-248 millió éves lehet, igazolta a Smithsonian)
- Karbon kori lábnyom Utahban (Kora 355-290 millió év közé tehető)
- Jura kori lábnyom Türkmenisztánban (Kora alapján 195-145 millió éves lehet)
- Laetoli lábnyom (kora alapján 3,7 millió éves)
- Triászkorabeli lábnyom Nevadában (kora alapján kb. 200 millió éves)
- Egy bordázott cipő- vagy egy szandáltalpról, amelyet egy homokkősziklában a Góbi-sivatagban találtak, ez kora alapján több millió évvel ezelőtti lehet.
Új-Mexikói lábnyom
1987-ben talált rá Jerry MacDonald paleontológus, aki számos különböző állat- és madárfajtól származó, megkövesedett nyomot fedezett fel egy kőzetrétegben, amely a perm időkből való. Ezek között a fosszíliák között látta meg az emberi lábnyomot.
Azonban a permi kőzetek keletkezésének az ideje nagyjából 290-248 millió évvel ezelőttre tehető, ez azonban évmilliókkal a madarak, a dinoszauruszok és persze az ember megjelenése előtt volt. Akkor mégis milyen nyomokra bukkantak rá?
A Smithsonian Magazine az esetről cikket közölt 1992-ben, az alábbi címen: „Megkövesedett lábnyomok: A permkorszakbeli állatok rejtélyes díszszemléje”. A lap beszámolt a rejtélyről, hogy ezt a paleontológusok problematikusnak tartják.
Írnak arról, hogy a lábnyom egy nagyobb madártól vagy emlőstől származhat, de mindenképpen a permi időkből. Mindez persze megcáfolja az evolucionista elméletet, tekintve az emlősök és a madarak mellett emberek is élhettek - erre bizonyíték a lábnyom. Sőt mióta felfedezték, az evolucionisták nem akarták megcáfolni a hitelességét vagy leleplezni. Azt mondják, ez “csak olyan” mintha emberi lábnyom lenne.
Karbon kori lábnyom Utahban
1968-ban akadt rá William J. Meister 43 mérföldre északnyugatra az Utahi Deltától egy kőzetrétegben. A trilobita-fosszíliák között fellelt lábnyom a sarok alatt volt kilapítva, úgy mintha cipővel léptek volna bele, a sarok jobban belemélyed mint a talp.
src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">
Az evolucionisták szerint a legősibb organizmusok keletkeztek a trilobiták, amelyek tengeri állatok voltak és úgy kb. 600-280 millió évvel ezelőtt éltek. és már 200 millió évvel ezelőtt haltak ki. A palaszikla pedig karbon-kori azaz 290-350 millió évvel ezelőtti. A nyomról azt állítják, hogy igazolható mivel egyrészt látható rajta a varrás másrészt pedig a sarkot is kivehetjük. Ebben a körzetben pedig máshol is találtak emberi nyomokra utaló leleteket. Dr. Clifford Burdick vizsgálta meg a területet és többek között egy gyermeklábfej mezítlábas lenyomatára is rálelt, ahol még a lábujjak is kivehetők.
Jura kori lábnyomok Türkmenisztánban
1980-ban az orosz újságok írták meg, hogy Türkmenisztánban nemcsak dinoszaurusz, hanem emberi lábnyomokat is találtak, erről szóltak a riportok. Tekintve hogy Türkmenisztán akkor még Szovjetunióhoz tartozott, mindent a kormány ellenőrzött. Mikor végre független lett a tudósok vizsgálatnak vetették alá a nyomokat. Megállapították, hogy a jura korból valók és vannak köztük emberi eredetűek is. Amerikából meghívták Dr. Dennis Swift-et, hogy tanulmányozza a nyomokat. A tudós arra jutott, hogy valóban a jura-korból és embertől származnak. Emellett olyan nyomokat is felfedeztek, amelyek a ma is ott élő kecskétől származnak. A jura kor nagyjából 195-145 millió évvel ezelőtt volt.
A laetoli lábnyom
1976-ban Mary Leaky által vezetett csapat 70 emberszerű lábnyomot tartalmazó leletet fedezett fel a kelet-afrikai Tanzániában lévő Laetoliban. Ezeket 3,7 millió évesre becsülték. A magyarázat arról szólt, hogy emberszabású Australopithecus afarensis-től származnak a lábnyomok. De miből gondolták ezt a tudósok?
R.H. Tuttle a következőket írta erről a könyvében: „Amennyiben a nyomok egy kis Australopithecus fajtától származik, akkor arra kell következtetnünk, hogy majdnem emberi lábfejei voltak, amelyeket valaha meg nem különböztethető módon használt a lassú járású emberekétől. Azok a lábfejek, amelyektől a G-nyomok származnak, egyáltalán nem mutatnak észrevehető jellegzetességeket, amelyek átmenetet jelenthetnének a majmok és a Homo sapiens között. Ezek olyanok, akár a kis mezítlábas Homo sapienseké.”
Triászkorabeli lábnyom Nevadában
1922-ben számolt be róla a New York Sunday American American Weekly részlege egy cikkben, hogy egy amatőr geológus megkövesedett cipőnyomra bukkant cérnavarrással és törött sarokkal a Fisher Canyon-ban, Nevadában.
src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js">
A cikk címe a „A megkövesedett cipőtalp rejtélye”, írója pedig DR. W.H. Ballou volt. A következőképpen számolt be az esetről: „Nem sokkal ezelőtt, miközben fosszíliák után kutattak Nevadában, John T. Reid kiváló bányamérnök és geológus, hirtelen megállt és teljesen elképedve és ámulatba esve pillantott le a lába közelében levő egyik sziklára. Ott magának a sziklának azon a részén volt valami, ami egy emberi lábnyomnak tűnt! Miután közelebbről is szemügyre vettük, láttuk, hogy nem egy csupasz lábfej nyoma, hanem szemmel láthatóan egy cipőtalpé, amely megkövült. Az elülső része hiányzott. Viszont legalább a kétharmadának a körvonalai megvoltak, s a kontúrja körül egy jól kivehető cérnavarrás futott végig, amely úgy tűnt, hogy a szegélyt a talphoz erősítette. Ezen kívül volt egy másik sor varrás is, illetve a közepén, ahová a lábfejünket helyeztük volna, mintha valójában ez a dolog egy talp lett volna, s volt még egy horpadás is, pont olyan, mint ami a sarokcsont kidörzsölődésekor keletkezik és elkoptatja azt az anyagot, amiből a talp készül. Így egy olyan fosszíliát találtunk, amely a mai tudomány első számú rejtélye. Az a szikla, amelyikben ezt megtaláltuk, legalább 5 millió éves.”
A lábnyomot megvizsgáltatták egy geológussal, aki megállapította, hogy az eredeti, a szikla pedig a triász korból származik, így 205-250 millió éves lehet. A nyom cérnáit mikroszkóp alatt is megvizsgálták és látszik a sodrott cérna. Azért vannak, akik megpróbálják mindezt megcáfolni azzal érvelve, hogy ez csak „úgy néz ki”, mintha egy szandál volna, ez nyilvánvalóan abszurd, mivel tisztán látható az aprólékos varrás.
De mivel az eredete alapján igazi, így bizonyíték van arra, hogy az emberiség 200 milló évvel ezelőtt már létezett.
(boldognapot)
Hozzászólások