Rekordközelben egy újabb kisbolygó!

Deep Impact szerű katasztrófától nem kell tartanunk, ám a 12 ezer kilométeres közelség rekordnak számít ha azt is hozzávesszük, hogy a kisbolygó mérete 9-45 méteres.

A 12 ezer kilométer nagyjából egy földnyi távolságot jelent, ám ez a csillagászati méreteket nézve nagyon kevésnek számít. A kisbolygó 27-én hétfőn este negyed 8 körül lesz a legközelebb bolygónkhoz és az égitestet alig egy héttel ezelőtt fedezték csak fel.

A tudósok számításai szerint nem lenne globális következménye annak sem, ha a kisbolygó becsapódna a Földbe.



A 2011 MD aszteroida pályája súrolja a Földét


Jelenleg nyolcezer ehhez hasonló égitestet tartanak számon és a kis méret miatt ezeket csak akkor veszik észre, amikor már közel járnak a Földhöz. A most érkező kisbolygó neve 2011 MD, szabad szemmel nem lesz látható és még a közepes távcsövekkel is csak rövid ideig lesz megfigyelhető.

Az égitest észak felől fog érkezni az Antarktisz irányába, de mivel a Föld közelsége miatt erősen módosul majd pályája, így szintén észak felé fog továbbhaladni. Az ehhez hasonló égitestek egy esetleges becsapódás előtt már a levegőben szétrobbannak és nem jelentenek nagy veszélyt. Gond akkor következhet be, ha a mérete megközelíti a 100 métert, ez már több kilométeres körzetben végezhet pusztítást, míg egy kilométeres nagyságú meteor becsapódásának globális szintű következményei lehetnek. Ilyenkor elgondolkodtató az, hogy valódi veszély esetére a kormányok valóban dolgoztak-e ki forgatókönyvet az elhárításra... Hir.ma (Universetoday.com)



...

Hozzászólások

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

http://ujhazak.com