Részleges holdfogyatkozás lesz keddről szerdára virradó éjszaka
Részleges holdfogyatkozás lesz keddről szerdára virradó éjszaka. A fogyatkozás 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség.
A fogyatkozás országszerte látható lesz - olvasható az eumet.hu portálon.
A Hold egy 3476 kilométer átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat. Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részből áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.
A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg. A félárnyékos/penumbrális holdfogyatkozáskor a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre, fényereje csökken. A részleges holdfogyatkozás esetében a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is, vöröses barnára változik a Hold színe. Teljes holdfogyatkozáskor az egész Hold áthalad az umbrán, feltűnő jelenség, a Hold teljes egésze vöröses barna színűvé változik.
(Forrás: MTI)
A fogyatkozás országszerte látható lesz - olvasható az eumet.hu portálon.
Mint írják, holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük.
A már látható változásra - magyar idő szerint - kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.
A Hold egy 3476 kilométer átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat. Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részből áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.
A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg. A félárnyékos/penumbrális holdfogyatkozáskor a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre, fényereje csökken. A részleges holdfogyatkozás esetében a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is, vöröses barnára változik a Hold színe. Teljes holdfogyatkozáskor az egész Hold áthalad az umbrán, feltűnő jelenség, a Hold teljes egésze vöröses barna színűvé változik.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások