Robotméhek porozhatnak az igaziak helyett

A szakértők felhívták már a figyelmet arra a problémára, hogy a méh kolóniák fokozatosan pusztulóban vannak. A tanulmányok szerint a méhek tömeges létszámcsökkenésének az oka a (CCD) neonikotionidot tartalmazó rovarölők okozzák.


A Sygenta és a Bayer gyógyszeróriásoknak az a javaslatuk, hogy ültessünk sok virágot, hogy a méhek megmaradjanak. Azért semmiképpen sem jött szóba, hogy a káros anyagokat nem fogják gyártani. Inkább a Harvard Egyetem szakemberei előrukkoltak a robot méh „megoldással”. A Harvard Mérnöki és Alkalmazott Tudományok valamint Evolúciós Biológia karának csapata a Northeastern Egyetem biológusai álltak elő az ötlettel, és elkezdték a robotméhek kifejlesztését. Ha minden igaz, akkor ezek a parányi gépek sokkal több munkát fognak tudni elvégezni, mint biológiai kollégáik.

méalap1

Sokoldalú feladatok ellátására lennének képesek a porzás mellett. Segíthetnének mentési feladatoknál a felderítésnél, bevetheti őket a katonaság is, és a klímakutatásban, és a közlekedésben is szerepet vállalhatnak. A Harvard mérnökeit a méh kolóniák biológiai felépítésük, és viselkedésük ihlette meg. Azt is ki akarják majd dolgozni, hogy a robotok csapatmunkába is képesek legyenek dolgozni.

A termékeket mikro robot technológiával akarják tömeg gyártani. A méheknek saját elektronikus idegrendszere lesz, és tájékozódást mikroszkopikus ultraibolya érzékelők fogják ellátni.

Ezek a kis repülő robotok nagyon hasonlítanak a katonai felderítő drónokra, csak itt hangsúly lesz még helyezve a precíziós pontosságra, és a csapatmunka fejlesztésének készségére, valamint a gyorsaságra. A katonai drónrobotokhoz képest itt még nagy hangsúlyt helyeznek a méretre. A méret a lényeg, de itt nem a nagy, hanem a kicsi, és fejlesztés során az egyre kisebb mérettel nagy sikereket érhetnek el a jövőben.

Azért a terv egy kicsit elszomorító a jövőt nézve. Igazi méhek helyett, gépek fogják beporozni a genetikai módosításokkal létrehozott virágokat, az ember nélkül megművelt szántóföldeken, kertekben. Bízunk benne, hogy eddig nem fajul el a jövő. A fejlesztéseket tervező szakemberek szerint nem kellene félni a gazdáknak, hiszen az őket „cserben hagyó” méheket felváltja a robot, amire jobban építhetnek. Nem kell mást tenni, csak annyit, hogy amikor itt a virágzás, kibérelni a méheket, és nagy pontossággal elvégzik feladatukat.

méhköz1

Még egy kis vigasz még azért megnyugtathatja a gazdákat, hogy a bérelt robotméheket be lehet arra is programozni, hogy nehogy véletlenül a szomszéd kertjének virágait porozzák be. Csak ennek az ám a hátulütője, hogy a gazdáknak olyan genetikai markerekkel rendelkező növényekre lesz szükségük, amelyeket a méhek fel tudnak ismerni. Így hát a táblákat a gazdáknak olyan magokkal kell majd bevetni, amelyek szabadalmazva vannak, és igazodjanak a méhekhez speciális programmal. Éljenek a szabadalmazott méhek, és magvak a hatóságilag rábólintott földeken a szép új világrendünkben!



(Idők Jelei)

Hozzászólások

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

http://ujhazak.com