Stephen W. Scherer professzor a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja

Stephen W. Scherer professzor, a torontói Hospital for Sick Children egyetemi klinika kutatási vezetője és a Torontói Egyetem orvosi karának professzora a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja, az elismerést kedden vette át a Debreceni Egyetemen (DE) - tájékoztatta az intézmény sajtóközpontja az MTI-t.Közleményük szerint a 2003-ban életre hívott Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elnevezésű kitüntetés a molekuláris medicina területén nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket elérő tudósok munkáját ismeri el.

A Debreceni Egyetem általános orvostudományi karának professzorai által évente megválasztott díjazottak között az élettudományi terület olyan meghatározó alakjai vannak, mint a humán örökítőanyag megismerésében fontos szerepet játszó, Craig Venter, az "immunrendszer karmesterének tekintett dendritikus sejtek" felfedezéséért Nobel-díjat is kapott Ralph Steinman, az elhízásért felelős genetikai mechanizmusok feltárásáért 2014-ben díjazott Sir Stephen O’Rahilly és a 2023-ban Nobel-díjjal jutalmazott Karikó Katalin.

Scherer professzor egyetemi diplomáját 1991-ben, PhD tudományos fokozatát 1995-ben vette át a Torontói Egyetemen. Korábbi mentorával, Lap-Chee Tsui professzorral közösen hozta létre Kanada első humán genomikai központját, amely a Hospital for Sick Children keretein belül funkcionál. Scherer professzor jelenleg számos nagy jelentőségű genomikai kutatás vezetője, amelyek jótékony hatásai világszinten érvényesülnek - írták.

A szakmai ismertető szerint Stephen W. Scherer a genomon belüli kópiaszám variabilitás szerepét különböző egészségi állapotokkal összefüggésben, és különösen az autizmus spektrumzavarok kapcsán tárta fel.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

http://ujhazak.com