"Szuperimmunitásuk" révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírust a denevérek

Egyedi immunrendszerük révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a MERS koronavírust a denevérek - állapították meg a kanadai Saskatchewani Egyetem (USask) kutatói.A koronavírusok, köztük a MERS, a SARS és a Covid-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 eredeti hordozóinak a denevéreket tartják. Ám míg ezek a kórokozók a denevérekre nézve ártalmatlanoknak tűnnek, addig az embereknél súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségeket okoznak - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.


   
"A denevérek nem szabadulnak meg a vírustól, de mégsem betegednek meg. Azt akartuk kideríteni, hogy a MERS vírus miért nem iktatja ki a denevérek immunválaszát, ahogy teszi azt az embereknél" - mondta Vikram Misra, az USask mikrobiológusa. A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók elsőként mutatták be, hogy egy rovarevő barna denevér sejtjei hónapokon át fertőzöttek lehetnek a MERS vírussal az állat szervezete és a kórokozó együttműködése révén.
   

"Ahelyett, hogy elpusztítaná a denevér sejtjeit, ahogy azt az emberi sejtekkel teszi, a MERS koronavírus hosszú távú kapcsolatba lép a gazdaszervezettel, amelyet a denevér egyedi immunrendszere tart fenn" - magyarázta Misra, megjegyezve, hogy a SARS-CoV-2 valószínűleg ugyanígy működik. A szakember szerint eredményeik azt sugallják, hogy a denevéreket érő stressz, például a betegségek, a természetes élőhelyeik elvesztése, szerepet játszhat a koronavírus más fajokra való átterjedésében.
    

Amikor a denevér immunrendszerét stresszhatás éri, az megbontja az immunrendszer és a vírus közötti finom egyensúlyt, lehetőséget adva a vírusnak a sokszorozódásra. Következő lépésként a kutatócsoport azt fogja vizsgálni, hogy miként áll át "fertőző és sokszorozódó üzemmódra" a MERS vírus a tevefélék és az ember sejtjeiben. Ez az információ kulcsfontosságú lehet a következő olyan denevéreredetű vírus előrejelzésében, amely világjárványt okozhat" - jegyezte meg Misra.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com