Testről szóló legendák, amiket a tudomány megcáfolt

Hét mítosz, amiről kiderült az igazság.A városi legendák az emberi testet sem kímélik. Sokan például a mai napig elhiszik, hogy a nyelvpödrés képessége a genetikától függ, de az a tévhit is makacsul tartja magát, hogy az ujjlenyomat egyedi, pedig a tudomány már megcáfolta ezeket, és az ezekhez hasonló, testtel kapcsolatos mítoszokat.

A nyelvpödrés képessége nem a genetikán múlik: Alfred Sturtevant 1940-ben írta le azt, hogy azok a gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek képesek a nyelvpödrésre, akiknek a szülei is rendelkeztek ezzel a tulajdonsággal, tehát a nyelvpödrés képessége a genetikán múlik.

A genetikus állítását elég gyorsan, 12 évvel később megcáfolták, ugyanis ikerpárok vizsgálata során kiderült, hogy vannak testvérek, akiknek csak az egyik fele képes a nyelvpödrésre, ám ennek ellenére, sokan még ma is Sturtevant elméletében hisznek.

Habár a nyelvpödrés nem egy létfontosságú dolog, mégis a tévhit zavarokat okozhat, mert napjainkban is előfordul, hogy valaki azért fordul szakemberhez, mert a szüleivel ellentétben nem rendelkezik a nyelvpödrés képességével, ezért aggódik, hogy tényleg azok-e a szülei, akiket annak hisz.

A köröm és a haj a halál után is nő: Azt a tudomány is alátámasztja, hogy a test sok furcsaságra képes a halál után, de az új sejtek előállítása nem ilyen. Az a bizarr elképzelés, amely szerint a halál után a haj és a köröm képes nőni, 1929-ig vezethető vissza, ugyanis Erich Remarque akkor írta ezt le a Nyugaton a helyzet változatlan című regényében.

A tudomány szerint valójában egy optikai illúzióról van szó, amit az okoz, hogy a halál beállta után a bőr összemegy, tehát a köröm és a haj jobban kilátszik, ezért úgy tűnhet, mintha nőttek volna, de erről szó sincs.

 

A fejünkön veszítjük a legtöbb hőt: Az 1950-es évek óta létezik az a tévhit, amely szerint a fejünkön veszítjük a legtöbb hőt. A legenda szerint az amerikai hadsereg azt vizsgálta, hogy hogyan hat a katonákra a hideg, ezért sarkvidéki felszerelésbe öltöztetve kiküldték őket a hideg környezetbe.

A vizsgálat eredménye az lett, hogy a katonák a fejükön keresztül vesztették a legtöbb hőt, ám azzal nem foglalkoztak, hogy valójában ez volt a katonák egyetlen fedetlen testrésze. Két évvel később megjelent az amerikai katonai túlélő-kézikönyv, amiben az állt, hogy a fedetlen fejen 40-45 százalékos a hőveszteség. A tévhit ezzel terjedni kezdett.

Ma már azonban tudományos tény, hogy a testünknek szinte minden részén ugyanannyi hőt veszítünk. 2008-ban egy vizsgálat alanyai azt a feladatot kapták, hogy merüljenek el a 17 fokos vízben. A résztvevők egy része nyakik, másoknak a fejüket is bele kellett tenniük.

Azok az emberek, akiknek a feje is víz alá került, 11 százalékkal több hőt vesztettek, a fej pedig a teljes testfelületnek nagyjából a 7 százaléka, vagyis nem jelenthető ki, hogy sokkal fontosabb hővisszatartás szempontjából, mint a test többi része.Az ujjlenyomat egyedi: Több, mint 100 éven keresztül tartotta magát az a legenda, amely szerint a világon nincs két olyan ember, akinek azonos lenne az ujjlenyomata. A tévhit 1888-ban született, amikor Henry Faulds, skót kutató és orvos cikket írt arról, hogy a ujjlenyomat minden ember esetében teljesen egyedi.

Napjainkban elég egy ujjlenyomat, hogy valakit elítéljen a bíróság, pedig valójában nem létezik semmi, ami sziklaszilárdan bizonyítaná, hogy az ujjlenyomat tényleg megismételhetetlen, ugyanis ehhez össze kellene hasonlítani a világon létező összes ember ujjlenyomatát.

A lenyelt rágó csak több év alatt emésztődik meg: Mindenki hallotta gyerekkorában, hogy ne nyelje le a rágógumit, mert az évekig a gyomorban marad. Az valóban igaz, hogy a rágógumi szintetikus gumit tartalmaz, amit az emésztőrendszer nem tud lebontani, de ettől még végig tud haladni a tápcsatornán.

Ez azért lehetséges, mert egy darab rágó elég kicsi ahhoz, hogy probléma nélkül áthaladjon az emberi emésztőrendszeren, tehát nem kell pánikba esni, ha véletlenül lenyelted a rágót! Ugyanakkor, ha kis időközökkel több rágót nyelsz le, akkor már fennáll a veszélye, hogy a sok rágó összetapad, akadályt képez, akkor pedig orvosi beavatkozásra is sor kerülhet.

Öt érzékünk van: Az iskolában azt tanítják, hogy az embereknek öt érzékszervük van, a látás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás. Ez az elképzelés az időszámításunk előtti IV. századból, Arisztotelésztől származik.

A tudomány azonban már bebizonyította, hogy az embereknek ötnél több érzékük van, ám azt még a kutatók sem tudják, hogy pontosan mennyi. A becslések 22 és 33 közé saccolják az érzékek számát.

Ezek között tartják számon az egyensúly-érzékelést, a hő- és fájdalomérzékelést és a mozgás érzékelését, de belesorolhatjuk az élethez nélkülözhetetlen érzékeinket is, így például a szomjúság érzékelését, aminek hiánya (adipszia), súlyos, de akár végzetes kiszáradáshoz vezethet.

Sose ébressz fel egy alvajárót: Az emberiség nagyjából 7 százaléka alvajáró az életének valamely szakaszában, ám azt senki sem tudja, hogy ennek pontosan mi lehet az oka. Az a legenda viszont közismert, amely az ősi időkben arról szólt, hogy azért nem szabad felébreszteni az alvajárót, mert alvás közben az embert elhagyja a lelke, ezért lelketlen maradna az, akit felébresztenek.

A mítosz ma ismert verziója arról szól, hogy szívrohamot kaphat, vagy megőrülhet az alvajáró, ha felébresztik.

(Forrás: divany.hu)


Hozzászólások

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

J. Robert Oppenheimer portré

J. Robert Oppenheimer portré

Ismerd meg az atombomba feltalálóját még a magyar mozikba csütörtökön érkező film megtekintése előtt!

http://ujhazak.com