Több, mint 100 teliholdnyi területet fed le az égbolton az Andromeda-galaxisról készült mozaikkép

Az elmúlt évtized legérdekesebb WISE-felvételei.
Nem az idén 30 éves Hubble-űrtávcső az egyetlen olyan űreszköz, ami káprázatos felvételekkel nyűgözi le a világűr iránt érdeklődőket, ugyanis a NASA Wide-field Infrared Survey Explorer (WISE) elnevezésű űreszköze, a 2009. december 14-ei Föld körüli pályára állítása óta, rengeteg izgalmas képpel és grafikával örvendeztette meg a tudósokat és a laikusokat.

A Wise fő asztrofizikai küldetése a galaxisok, csillagok, aszteroidák és üstökösök tanulmányozása volt a teljes égbolt infravörös hullámhosszon való megfigyelésével. 2011 februárjában, miután az űreszköz teljesítette a feladatát, hibernálták, majd 2013-ban újra munkába állították, már NEOWISE néven, a küldetése pedig immár a földközeli objektumok azonosítása, populációik jellemzése, valamint a messzebb található aszteroidák, üstökösök méretének és összetételének vizsgálata volt.

Az elmúlt évtizedben a WISE és NEOWISE munkájából származó mérési adatok több, mint 3000 referált folyóiratcikket eredményeztek, de szintén felhasználták olyan kutatásokban, amelyek például távoli galaxisokat, hideg csillagokat, felrobbanó fehér törpéket, párolgó üstökösöket és földközeli aszteroidákat tanulmányoztak.

Az űreszköz tíz éve tartó munkájának apropóján a WISE csapata összegyűjtötte annak tíz legnépszerűbb felvételét és grafikáját.Az Andromeda-galaxis: A Földhöz legközelebbi spirálgalaxis a 2,5 milliós fényévnyire található Andromeda-galaxis, ami közeledik a Tejútrendszerhez.

A felvételen látható kékes fényfoltok idősebb csillagok, a sárga és vöröses színűek a nagy tömegű, újszülött csillagok által fűtött csillagközi por.Klotho és Lina: A fenti WISE-felvételen látható narancssárga pontok által alkotott láncolat két legfényesebb pontja ahhoz a két aszteroidához (Klotho és Lina) tartozik, amelyek a Mars és a Jupiter között található fő aszteroidaövben keringenek. A kép hátterében kisebb, távolabbi aszteroidák haladnak át.Szív és Lélek: A fenti kép jobb oldalán látható Szív, balon pedig a Lélek. A két csillagköd nagyjából 6000 fényévnyi távolságra található a Földtől. A Szív és a Lélek olyan hatalmas csillagkeletkezési területet alkotnak, amely kiteszi a Tejútrendszer egyik spirálkarjának, a Perseus-karnak egy részét.

A Perseus-kar messzebb van a Tejútrendszer középpontjától, mint a Nap. A hatalmas buborékok olyan csillagködöket mutat, amelyeket az 5 milliárd éves Naphoz mérve rendkívül fiatal, néhány millió évesnél fiatalabb csillagok intenzív sugárzása és csillagszele fújt a környező csillagközi porba.A legfényesebb galaxis: A WISE fedezte fel a legfényesebb, megerősített galaxist, aminek azonosítója a WISE J224607.55-052634.9. A Nap luminozitásánál 350 billiószor (350×1012) fényesebb galaxisról a chilei Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) sorozatos megfigyelése alkotott illusztrációt, amin három kisebb galaxisból por áramlik a központi, elképesztő fényességű galaxisra.

A kutatók szerint ebből az következik, hogy a galaxis bekebelezi a kisebb szomszédait, ezért nagyon valószínű, hogy ez hozzájárul az utánozhatatlan fényességéhez. Az űreszköz azok között a ritka objektumok között fedezte fel a galaxist, amelyek csak a leghosszabb szélességű infravörös sávjain mérhetőek.Óriási fekete lyukak milliói: A Wise több, mint 10 milliárd fényévnyi távolságban, a teljes égbolton szétszórva, több tízmillió, aktívan táplálkozó, szupernagytömegű fekete lyukat fedezett fel. A fenti képen narancssárga körökkel kiemelt részek azokat a területeket jelzik, amelyeket a WISE azonosított, míg a két nagyobb, ráközelített felvétel a Hubble-űrtávcsőnek köszönhető.

Mivel az akkretáló fekete lyukak felmelegítik a csillagközi port, ami emiatt infravörös fényben kezd sugározni, ezért a WISE könnyedén fel tudja fedezni. A kék körökkel azokat a fekete lyukakat jelzik, amelyeket látható fényben mérő berendezésekkel találtak, ám az esetek többségében a por elfedi a látható fényt.Égbolt a WISE szemével: A WISE főküldetése az volt, hogy infravörös hullámhosszon, a régebbi felméréseknél százszor-százezerszer nagyobb érzékenységgel térképezze fel a teljes égboltot. Ezt a missziót 2010-ben teljesítette.

Ennek eredményeképpen jött létre a fenti kép, amelyen a teljes égbolt úgy látható, ahogyan az űreszköz a négy infravörös detektorával kimérte (3,4 és 4,6 mikrométeres hullámhossz kékkel, 12 mikrométeres zölddel, a 22 mikrométeres vörössel színezve). Középen az galaxisunk fősíkja található.65P/Gunn-üstökös: A narválra emlékeztető forma igazából egy üstökös, ami a 65P/Gunn jelet kapta, és 6,8 éves ciklussal kering a Nap körül. Az üstökösök a Naprendszer keletkezésének időszakából hátramaradt porból és jégből álló golyóbisok, amiket piszkos hógolyókként is szoktak nevezni.

A Naphoz közeledve a golyóbisok felmelegednek, a felszínükből por és gáz száll fel, amelyeket aztán a napszél hosszú, káprázatos csóva formájában fúj az üstökösök mögé. A mag előtti kardra emlékeztető formát azok a porszemcsék alkotják, amelyeket a korábbi keringései alkalmával hagyott hátra a 65P/Gunn.Nagy Magellán-felhő: A Tejútrendszer egyik kísérő galaxisa a Nagy Magellán-felhő, ami 160 000 fényévnyire található a Földtől, ezért könnyen kivehető a fenti képen látható teljes égbolt-térképen, nagyjából négy óra irányába, félúton kifelé a galaktikus centrumból.

A középen látható kékes sáv az idősebb csillagok fényéből keletkezett, míg a sávon kívüli, narancsos felhőket a fiatalabb csillagoknak köszönhető gáz és por alkotta területek, egy különös négyszögletű körvonal határolja.A Föld saját trójai aszteroidája: Azokat az objektumokat nevezik trójai aszteroidáknak, amelyek egy bolygóval azonos pályán, előtte vagy mögötte, keringenek a Nap körül. A kutatók a Jupiter, a Neptunusz és a Mars körül már fedeztek fel trójai aszteroidát, de az első, és máig egyetlen, a Föld pályáján mozgó trójai aszteroidát, a 2010 TK7-et, a NEOWISE találta.

A fenti képen szürke színnel látható az aszteroida, ami négyszáz évenként a Föld felett, vagy alatt mozog. A pályáját zöld szín jelzi, míg a Föld Nap körüli pályáját kék pöttyök rajzolják ki.A Nap új környezete: A WISE-nak köszönhető felfedezések újraértelmezték a Nap szomszédságát, ugyanis kiderült, hogy a hozzá legközelebbi harmadik és negyedik csillagok nagyjából 7 fényévnyire található barna törpék.

Ezek úgy születnek, mint a csillagok, de hiányoznak belőlük a nagyobb csillagoknak energiát adó fúziós folyamatok. Ennek hiányában ezek az égitestek idővel kihűlnek, és kizárólag infravörös fényben látszanak, amit emberi szem nem érzékel.

A fenti ábrán a WISE 0855-0714 rendszer látható, ami a jelenleg ismert leghidegebb, még a jégnél is hidegebb. A rendkívül hideg barna törpék, amelyek a lenti felvételeken zöldek, csak az űreszköz második legrövidebb hullámhosszán mutatkoznak meg.

(Forrás: csillagaszat.hu)