Tovább nőtt Kína legnagyobb sósvizű tava
Több mint 9 négyzetkilométerrel lett nagyobb az elmúlt egy évben Kína legnagyobb sósvizű tava, a Csinghaj-tó, mely tíz éve folyamatosan egyre nagyobb lesz - jelentette helyi forrásból kedden a Hszinhua hírügynökség.
A szakemberek szerint a jelenség mögött elsősorban a csapadékmennyiség és a hőmérséklet emelkedése áll. Az északnyugat-kínai tó felszíne a legutóbbi mérések alkalmával 4389 négyzetméter volt - közölte Liu Pao-kang, a csinghaji meteorológiai intézet munkatársa.
Emlékeztetett rá, hogy a tél tavaly viszonylag csapadékos és az átlagnál enyhébb volt, ezért az olvadt hó vizéből több folyt le a Csinghaj-tóba. Tavaly júliusban a nyárközepi műholdas felmérést követően arról számoltak be a szakértők, hogy négy év alatt 124 négyzetkilométernyi területtel bővült a tó vize. A területét folytonosan változtató állóvíz rekordját 1974-ben mérték, amikor meghaladta a 4477 négyzetkilométert.
A tónak fontos szerepet tulajdonítanak a Csinghaj-Tibet fennsík ökológiai biztonsága szempontjából. Fogyása az 1950-es évektől volt megfigyelhető, majd az éghajlatváltozásnak és emberi beavatkozásoknak, így például a homokot megkötő füvesítéseknek, valamint a szélfogó erdősítéseknek köszönhetően 2005-től kezdődően megfordult a folyamat.
(Forrás: MTI)
A szakemberek szerint a jelenség mögött elsősorban a csapadékmennyiség és a hőmérséklet emelkedése áll. Az északnyugat-kínai tó felszíne a legutóbbi mérések alkalmával 4389 négyzetméter volt - közölte Liu Pao-kang, a csinghaji meteorológiai intézet munkatársa.Emlékeztetett rá, hogy a tél tavaly viszonylag csapadékos és az átlagnál enyhébb volt, ezért az olvadt hó vizéből több folyt le a Csinghaj-tóba. Tavaly júliusban a nyárközepi műholdas felmérést követően arról számoltak be a szakértők, hogy négy év alatt 124 négyzetkilométernyi területtel bővült a tó vize. A területét folytonosan változtató állóvíz rekordját 1974-ben mérték, amikor meghaladta a 4477 négyzetkilométert.
A tónak fontos szerepet tulajdonítanak a Csinghaj-Tibet fennsík ökológiai biztonsága szempontjából. Fogyása az 1950-es évektől volt megfigyelhető, majd az éghajlatváltozásnak és emberi beavatkozásoknak, így például a homokot megkötő füvesítéseknek, valamint a szélfogó erdősítéseknek köszönhetően 2005-től kezdődően megfordult a folyamat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások