Új forgatókönyvek alapján modellezik a klímaváltozás magyarországi hatásait
Új forgatókönyvek alapján modellezi a klímaváltozás magyarországi hatásait egy hétfőn bemutatott projekt keretében az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszéke - olvasható az MTI-nek küldött közleményükben.
A munka Az alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Magyarországon elnevezésű projekt keretén belül folyik, amely a hazánkra vonatkozó, éghajlat-változáshoz kapcsolódó hatásokat, következményeket akarja minél nagyobb pontossággal megállapítani.
További fontos cél a klímaváltozásról és a hozzá kapcsolódó alkalmazkodásról szóló ismeretek terjesztése, a társadalmi tudatosság elmélyítése. E tervek megvalósításáról Magyarország együttműködési megállapodást írt alá Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselőivel.
A több éve indult munka egyik alprojektje a NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer), amely megpróbálja összegyűjteni a rendelkezésre álló, múltra és jövőre vonatkozó modellbecsléseket, mérési adatokat, hogy kiindulási adatokkal szolgáljon a döntéshozatali, tervezési feladatokhoz. E projekt a Nemzeti Alkalmazkodási Központban kerül megvalósításra.
A másik A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medence térségére (RCMTéR) elnevezésű alprojekt, amelynek nyitó rendezvényét hétfőn tartották - mondta el az MTI-nek Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője.
Elmagyarázta: az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) utolsó, 2013-2014-ben kiadott jelentésében újfajta, az eddigi nagyon sok, néha homályos hátterű éghajlati forgatókönyvhöz képest újakat vezettek be, amelyek a Földet érő sugárzási kényszer változásán alapuló, számszerűsített, az eddigieknél pontosabb becsléseket tartalmaznak.
"Ezen szcenáriók alapján sem a mi térségünkre, sem más régióra még nem készültek el a részletes, végigszámolt, akár a 21. század végéig várható finom felbontású becslések a hőmérsékletre, a csapadékra, illetve egyéb meteorológiai paraméterre. Ennek a projektnek a keretében végezzük el az új szcenáriók alapján a Magyarország térségére vonatkozó becsléseket" - mutatott rá a kutató.
"Nem az összes, hanem egy optimistább és egy pesszimistább szcenárióra, azaz négyzetméterenként 4,5, illetve 8,5 watt sugárzásváltozásra végezzük el a tervezett modellszimulációkat, a vonatkozó becsléseket, a kiértékelést ebben az egyéves, 2015 decemberében lezáruló projektben.
Olyan formában adnánk közre a becsléseket, hogy ezek a számszerű információk megfelelő segítséget nyújtsanak különféle hatásvizsgálathoz, többek közt a hidrológia, az erdőgazdálkodás vagy a mezőgazdaság különböző területeire" - magyarázta Bartholy Judit.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása szűri az áthaladó sugárzást. A professzor elmondta, hogy az optimista és a pesszimista forgatókönyvben négyzetméterenként 8,5, illetve 4,5 watt a sugárzási kényszer változása, vagyis azt modellezik, hogy ha a század végéig a kibocsátás következtében ennyivel módosul a beérkező sugárzás mennyisége, akkor a különböző meteorológiai paraméterek hogyan változnak majd.
Az új forgatókönyvek sokkal pontosabban, a modellek számára szükséges formában adják meg a kibocsátás várható változását. Régebben egy-egy forgatókönyvhöz nagyrészt szöveges leírás tartozott, amelyhez további becsléseket, közelítéseket kellett felhasználni a modellek futtatásakor.
Ahhoz, hogy valamelyest felkészülhessünk a jövőben várható változásokra, szükség van ezekre a modellszimulációkra és a várható változások mértékére - tette hozzá. "Abban bízunk, hogy a sok-sok modelleredmény kiértékelésével mind a várható változásokat, mind a forgatókönyvek bizonytalanságát meg tudjuk becsülni, s így egy-egy szakterület számára pontosabb adatokat szolgáltathatunk a jövőre vonatkozóan a változások mértékéről.
A projekten belül egy-egy modell futtatását vállalta az OMSZ, illetve az ELTE, az eredményeket összevetik, közösen kiértékelik, ez 2015 decemberére várható" - hangsúlyozta a kutató.
(Forrás: MTI)
A munka Az alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Magyarországon elnevezésű projekt keretén belül folyik, amely a hazánkra vonatkozó, éghajlat-változáshoz kapcsolódó hatásokat, következményeket akarja minél nagyobb pontossággal megállapítani.További fontos cél a klímaváltozásról és a hozzá kapcsolódó alkalmazkodásról szóló ismeretek terjesztése, a társadalmi tudatosság elmélyítése. E tervek megvalósításáról Magyarország együttműködési megállapodást írt alá Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselőivel.
A több éve indult munka egyik alprojektje a NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer), amely megpróbálja összegyűjteni a rendelkezésre álló, múltra és jövőre vonatkozó modellbecsléseket, mérési adatokat, hogy kiindulási adatokkal szolgáljon a döntéshozatali, tervezési feladatokhoz. E projekt a Nemzeti Alkalmazkodási Központban kerül megvalósításra.
A másik A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medence térségére (RCMTéR) elnevezésű alprojekt, amelynek nyitó rendezvényét hétfőn tartották - mondta el az MTI-nek Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője.
Elmagyarázta: az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) utolsó, 2013-2014-ben kiadott jelentésében újfajta, az eddigi nagyon sok, néha homályos hátterű éghajlati forgatókönyvhöz képest újakat vezettek be, amelyek a Földet érő sugárzási kényszer változásán alapuló, számszerűsített, az eddigieknél pontosabb becsléseket tartalmaznak.
"Ezen szcenáriók alapján sem a mi térségünkre, sem más régióra még nem készültek el a részletes, végigszámolt, akár a 21. század végéig várható finom felbontású becslések a hőmérsékletre, a csapadékra, illetve egyéb meteorológiai paraméterre. Ennek a projektnek a keretében végezzük el az új szcenáriók alapján a Magyarország térségére vonatkozó becsléseket" - mutatott rá a kutató.
"Nem az összes, hanem egy optimistább és egy pesszimistább szcenárióra, azaz négyzetméterenként 4,5, illetve 8,5 watt sugárzásváltozásra végezzük el a tervezett modellszimulációkat, a vonatkozó becsléseket, a kiértékelést ebben az egyéves, 2015 decemberében lezáruló projektben.
Olyan formában adnánk közre a becsléseket, hogy ezek a számszerű információk megfelelő segítséget nyújtsanak különféle hatásvizsgálathoz, többek közt a hidrológia, az erdőgazdálkodás vagy a mezőgazdaság különböző területeire" - magyarázta Bartholy Judit.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása szűri az áthaladó sugárzást. A professzor elmondta, hogy az optimista és a pesszimista forgatókönyvben négyzetméterenként 8,5, illetve 4,5 watt a sugárzási kényszer változása, vagyis azt modellezik, hogy ha a század végéig a kibocsátás következtében ennyivel módosul a beérkező sugárzás mennyisége, akkor a különböző meteorológiai paraméterek hogyan változnak majd.
Az új forgatókönyvek sokkal pontosabban, a modellek számára szükséges formában adják meg a kibocsátás várható változását. Régebben egy-egy forgatókönyvhöz nagyrészt szöveges leírás tartozott, amelyhez további becsléseket, közelítéseket kellett felhasználni a modellek futtatásakor.
Ahhoz, hogy valamelyest felkészülhessünk a jövőben várható változásokra, szükség van ezekre a modellszimulációkra és a várható változások mértékére - tette hozzá. "Abban bízunk, hogy a sok-sok modelleredmény kiértékelésével mind a várható változásokat, mind a forgatókönyvek bizonytalanságát meg tudjuk becsülni, s így egy-egy szakterület számára pontosabb adatokat szolgáltathatunk a jövőre vonatkozóan a változások mértékéről.
A projekten belül egy-egy modell futtatását vállalta az OMSZ, illetve az ELTE, az eredményeket összevetik, közösen kiértékelik, ez 2015 decemberére várható" - hangsúlyozta a kutató.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások