Újabb eredmények érkeztek az Európai Űrügynökség Euclid missziójából
Az Európai Űrügynökség (ESA) szerdán teszi közzé a Euclid űrtávcső legfrissebb adatait. A káprázatosan éles és részletgazdag galaxisképek mellett az adatok feldolgozásáért felelős Euclid Konzorcium 34 tudományos cikket is közzétesz, amelyek bemutatják az eredményeket - tájékoztatta a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) az MTI-t.
A közleményben kiemelték: a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatóit is sorai közt tudó nemzetközi kollaboráció a tervezett felmérésének most közzétett mindössze 0,45 százalékával is demonstrálja az űrtávcső potenciálját, amelyet arra terveztek, hogy az univerzum legnagyobb és legpontosabb térképét készítse el a következő öt év során.
A Euclid Konzorcium az ESA-val és az NASA-val együttműködve tervezte, építette meg és működteti az űrtávcső műszereit, valamint adatfeldolgozó rendszerét. A küldetés célja, hogy hat év alatt feltérképezze az extragalaktikus égbolt egyharmadát, és olyan adatokat szolgáltasson, amelyek betekintést nyújtanak az ezidáig ismeretlen kozmológiai komponensek, a sötét anyag és a sötét energia tulajdonságaiba is.
A Euclid nagy pontossággal méri fel a galaxisok morfológiai tulajdonságait és azok térbeli eloszlását, hogy megválaszolhassa az asztrofizika és a kozmológia legizgalmasabb kérdéseit. Ehhez a nagy felbontású látható tartományú képalkotó műszerét (VIS) használja, míg a közeli infravörös műszer (NISP) kulcsfontosságú a galaxisok távolságának és tömegének megbecslésében.
Az űrteleszkópot 2023.
A Euclid azt a három területet térképezte fel, ahol több tucat alkalommal áthalad majd, és mélyebb, részletgazdagabb felvételeket fog készíteni. Egy hétnyi megfigyelés alatt, mindhárom területet egyszer átpásztázva 26 millió galaxist észlelt, a legtávolabbiak akár 10,5 milliárd fényévnyire is lehetnek.
A James Webb űrtávcső felvételeihez képest hatalmas területet lefedő három mozaik számos csillagot, galaxishalmazt, aktív galaxismagot és tranziens jelenséget tartalmaz, alapot teremtve asztrofizikai kutatási témák sokaságához.
"A Euclid ismét bizonyítja, hogy az egyik leghatékonyabb felfedező eszközünk. A galaxisokat a lehető legnagyobb léptékben térképezi fel, lehetővé téve számunkra, hogy feltárjuk kozmikus történelmünket és azokat a láthatatlan erőket, amelyek alakítják univerzumunkat" – idézték a közleményben Carole Mundellt, az ESA tudományos igazgatóját.
"A felmérésből származó első adatok közzétételével egy valódi kincsesbányát nyitunk meg a tudósok számára, hogy elmerülhessenek benne és választ találjanak a modern tudomány legérdekesebb kérdéseire" - tette hozzá.
A Euclid hat év alatt több mint 1,5 milliárd galaxisról készít képeket. Az adathalmaz hatalmas kihívás a kutatóknak a galaxisok azonosítása, elemzése és katalogizálása terén. A szakértők irányításával a közösségi tudományra és önkéntesek bevonására is épített mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok fejlesztése kulcsszerepet játszik a folyamatban.
"Fordulóponthoz érkeztünk abban, hogyan kezeljük a nagyszabású csillagászati felméréseket. Az MI alapvető és nélkülözhetetlen része a folyamatnak ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk a Euclid hatalmas adatállományát" – emelte ki a tájékoztatóban Mike Walmsley, a Torontói Egyetem kutatója.
A távoli galaxisokból érkező fényt az előtérben lévő látható és sötét anyag elhajlítja és torzítja. A jelenséget gravitációs lencsézésnek nevezik, és a Euclid arra használja, hogy feltérképezze, hogyan oszlik el a sötét anyag az univerzumban. Ha a torzulások nagyon nyilvánvalóak, azt erős lencsézésnek nevezik.
Ezzel olyan jelenségek figyelhetők meg, mint az Einstein-gyűrűk, az ívek és a többszörös képként megjelenő lencsék. Egy kezdeti MI-modell általi szűrés, ezernyi önkéntes véleménye, valamint szakértői ellenőrzés után a kollaboráció közzéteszi az 500 erős lencsejelöltet tartalmazó katalógust is.
"Mindig izgalmas részt venni az adatok korai vizsgálataiban, látni, ahogy a szimulációink alapján elképzelt módon alakul az égbolt felmérése. Csoportunk tagjai dolgoznak például a Euclid-adatok más égbolt-térképekkel való összehasonlításán, a sötét energia detektálásának legújabb módszerein, és a kollaboráció működtetésében is jelentős szerepet vállalnak számos munkacsoportban" – idézték a tájékoztatásban Kovács Andrást, a HUN-REN CSFK tudományos munkatársát, a projektben az MTA Lendület programjának támogatásával résztvevő magyar Euclid csapat szakmai koordinátorát.
"A Euclid teljes potenciálját - melynek köszönhetően a kozmikus háló nagyskálás szerkezetéből többet megtudhatunk majd a sötét anyagról és a sötét energiáról - csak akkor érjük el, amikor a teljes felmérés befejeződik. Ugyanakkor már ez az első Q1 adathalmaz is egyedülálló bepillantást nyújt a galaxisok nagyskálás elrendeződésbe, és a galaxisok időbeli fejlődéséről is fontos információkkal szolgál" – hangsúlyozta a közleményben Clotilde Laigle, a Euclid tudósa, aki a párizsi Asztrofizikai Intézetben dolgozik.
A Euclid következő adatközlése 2026 októberében várható, és a tervek szerint legalább két kisebb és két nagyobb adatközlés érkezik még 2031 előtt, amely a Euclid fő felmérésének befejezési dátuma.
(Forrás: MTI)
A közleményben kiemelték: a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatóit is sorai közt tudó nemzetközi kollaboráció a tervezett felmérésének most közzétett mindössze 0,45 százalékával is demonstrálja az űrtávcső potenciálját, amelyet arra terveztek, hogy az univerzum legnagyobb és legpontosabb térképét készítse el a következő öt év során.A Euclid Konzorcium az ESA-val és az NASA-val együttműködve tervezte, építette meg és működteti az űrtávcső műszereit, valamint adatfeldolgozó rendszerét. A küldetés célja, hogy hat év alatt feltérképezze az extragalaktikus égbolt egyharmadát, és olyan adatokat szolgáltasson, amelyek betekintést nyújtanak az ezidáig ismeretlen kozmológiai komponensek, a sötét anyag és a sötét energia tulajdonságaiba is.
A Euclid nagy pontossággal méri fel a galaxisok morfológiai tulajdonságait és azok térbeli eloszlását, hogy megválaszolhassa az asztrofizika és a kozmológia legizgalmasabb kérdéseit. Ehhez a nagy felbontású látható tartományú képalkotó műszerét (VIS) használja, míg a közeli infravörös műszer (NISP) kulcsfontosságú a galaxisok távolságának és tömegének megbecslésében.
Az űrteleszkópot 2023.
július 1-jén bocsátották fel, majd 2024. február 14-én megkezdte felméréseit. A konzorcium több mint 2600 tagja háromszáznál is több intézetben dolgozik. A kollaboráció résztvevői 15 európai országból, valamint Kanadából, Japánból és az Amerikai Egyesült Államokból csatlakoztak, lefedve az asztrofizika, a kozmológia és az elméleti fizika területeit. Most a Q1 (Quick Release 1) nevű adatbázist teszik elérhetővé az ESA Datalabs platformján.
A Euclid azt a három területet térképezte fel, ahol több tucat alkalommal áthalad majd, és mélyebb, részletgazdagabb felvételeket fog készíteni. Egy hétnyi megfigyelés alatt, mindhárom területet egyszer átpásztázva 26 millió galaxist észlelt, a legtávolabbiak akár 10,5 milliárd fényévnyire is lehetnek.
A James Webb űrtávcső felvételeihez képest hatalmas területet lefedő három mozaik számos csillagot, galaxishalmazt, aktív galaxismagot és tranziens jelenséget tartalmaz, alapot teremtve asztrofizikai kutatási témák sokaságához.
"A Euclid ismét bizonyítja, hogy az egyik leghatékonyabb felfedező eszközünk. A galaxisokat a lehető legnagyobb léptékben térképezi fel, lehetővé téve számunkra, hogy feltárjuk kozmikus történelmünket és azokat a láthatatlan erőket, amelyek alakítják univerzumunkat" – idézték a közleményben Carole Mundellt, az ESA tudományos igazgatóját.
"A felmérésből származó első adatok közzétételével egy valódi kincsesbányát nyitunk meg a tudósok számára, hogy elmerülhessenek benne és választ találjanak a modern tudomány legérdekesebb kérdéseire" - tette hozzá.
A Euclid hat év alatt több mint 1,5 milliárd galaxisról készít képeket. Az adathalmaz hatalmas kihívás a kutatóknak a galaxisok azonosítása, elemzése és katalogizálása terén. A szakértők irányításával a közösségi tudományra és önkéntesek bevonására is épített mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok fejlesztése kulcsszerepet játszik a folyamatban.
"Fordulóponthoz érkeztünk abban, hogyan kezeljük a nagyszabású csillagászati felméréseket. Az MI alapvető és nélkülözhetetlen része a folyamatnak ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk a Euclid hatalmas adatállományát" – emelte ki a tájékoztatóban Mike Walmsley, a Torontói Egyetem kutatója.
A távoli galaxisokból érkező fényt az előtérben lévő látható és sötét anyag elhajlítja és torzítja. A jelenséget gravitációs lencsézésnek nevezik, és a Euclid arra használja, hogy feltérképezze, hogyan oszlik el a sötét anyag az univerzumban. Ha a torzulások nagyon nyilvánvalóak, azt erős lencsézésnek nevezik.
Ezzel olyan jelenségek figyelhetők meg, mint az Einstein-gyűrűk, az ívek és a többszörös képként megjelenő lencsék. Egy kezdeti MI-modell általi szűrés, ezernyi önkéntes véleménye, valamint szakértői ellenőrzés után a kollaboráció közzéteszi az 500 erős lencsejelöltet tartalmazó katalógust is.
"Mindig izgalmas részt venni az adatok korai vizsgálataiban, látni, ahogy a szimulációink alapján elképzelt módon alakul az égbolt felmérése. Csoportunk tagjai dolgoznak például a Euclid-adatok más égbolt-térképekkel való összehasonlításán, a sötét energia detektálásának legújabb módszerein, és a kollaboráció működtetésében is jelentős szerepet vállalnak számos munkacsoportban" – idézték a tájékoztatásban Kovács Andrást, a HUN-REN CSFK tudományos munkatársát, a projektben az MTA Lendület programjának támogatásával résztvevő magyar Euclid csapat szakmai koordinátorát.
"A Euclid teljes potenciálját - melynek köszönhetően a kozmikus háló nagyskálás szerkezetéből többet megtudhatunk majd a sötét anyagról és a sötét energiáról - csak akkor érjük el, amikor a teljes felmérés befejeződik. Ugyanakkor már ez az első Q1 adathalmaz is egyedülálló bepillantást nyújt a galaxisok nagyskálás elrendeződésbe, és a galaxisok időbeli fejlődéséről is fontos információkkal szolgál" – hangsúlyozta a közleményben Clotilde Laigle, a Euclid tudósa, aki a párizsi Asztrofizikai Intézetben dolgozik.
A Euclid következő adatközlése 2026 októberében várható, és a tervek szerint legalább két kisebb és két nagyobb adatközlés érkezik még 2031 előtt, amely a Euclid fő felmérésének befejezési dátuma.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások