Utolsó útjára indult III. Richárd
Utolsó útjára indult vasárnap III. Richárd, Anglia utolsó Plantagenet-királya, az angol-brit monarchia történetének egyik legvitatottabb személyiségű egykori uralkodója.
A Bosworth csataterén 1485-ben, 32 évesen megölt király három éve megtalált, azóta tudományos módszerekkel - egyebek mellett a leszármazottak DNS-vizsgálatával - azonosított földi maradványainak egyszerű koporsóját az egykori csatatér közelében fekvő Leicester egyetemén, rövid ceremóniával indították útjára.
A koporsó az ötnapos megemlékezés-sorozat alatt bejárja azokat a történelmi helyszíneket, amelyek valamiképp kötődnek az 530 éve - alig több mint két évi uralkodás után - meghalt királyhoz.
Richárdot - akit annak idején ellenfelei koporsó nélkül, összekötözött kézzel vetettek egy sírgödörbe - végül csütörtökön helyezik végső nyugalomra Leicester katedrálisában, immár uralkodóhoz méltó külsőségek közepette.
A királytól Justin Welby, Canterbury érseke, az Egyesült Királyságban ma államegyháznak számító anglikán unió első számú vallási méltósága vesz majd végső búcsút a csütörtöki ceremónián, de külön búcsúszertartást tart majd az elhunyt uralkodó tiszteletére Vincent Nicholls, Westminster érseke, az angol katolikus egyház vallási vezetője is.
Az anglikán egyház jelenlegi formájában ugyanis a III.
II. Erzsébet királynő, az Egyesült Királyság jelenlegi uralkodója - az anglikán egyház legfőbb világi vezetője - nem lesz jelen a csütörtöki szertartáson.
III. Richárd a Rózsák Háborúja néven számon tartott polgárháborús időszak utolsó nagy csatájában halt meg Bosworth mezején. Tudor - a későbbi VII. - Henrik felkelőserege a legyőzött és megölt Richárd lecsupaszított, sebekkel borított holttestét lóhátra kötözve tette közszemlére Leicesterben, e nem éppen tiszteletteljes gesztussal is igyekezve meggyőzni a Plantagenet-dinasztia rivális ága, a York uralkodóház még megmaradt híveit arról, hogy ügyük végleg elveszett.
Henrik és követői indulatait illusztrálja, hogy az azonosítási vizsgálatok során a szakértők tíz komoly vágott és szúrt sebet találtak a csontvázon. Ezek egy részét nagy biztonsággal megállapítható módon már Richárd halála után ejtették a holttesten, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy holtában is megalázzák az éppen legyőzött ellenséget.
III. Richárdot - az utolsó angol királyt, aki csatában halt meg - végül a leicesteri Grey Friars ferences kolostor templomának kerengőjében temették el. Az ennek romjain épült városi tanács parkolója alatt találta meg a csontvázat a Leicesteri Egyetem kutatócsoportja a néhai uralkodó felkutatására kezdett ásatások első napján, 2012 szeptemberében.
Ez volt a brit történetírás utóbbi évtizedeinek legnagyobb horderejű felfedezése, és a csütörtöki újratemetéssel záruló eseménysorozat szervezői ennek megfelelő méltósággal kívánnak búcsút venni Anglia egykori uralkodójától.
MTI
A Bosworth csataterén 1485-ben, 32 évesen megölt király három éve megtalált, azóta tudományos módszerekkel - egyebek mellett a leszármazottak DNS-vizsgálatával - azonosított földi maradványainak egyszerű koporsóját az egykori csatatér közelében fekvő Leicester egyetemén, rövid ceremóniával indították útjára.
A koporsó az ötnapos megemlékezés-sorozat alatt bejárja azokat a történelmi helyszíneket, amelyek valamiképp kötődnek az 530 éve - alig több mint két évi uralkodás után - meghalt királyhoz.
Richárdot - akit annak idején ellenfelei koporsó nélkül, összekötözött kézzel vetettek egy sírgödörbe - végül csütörtökön helyezik végső nyugalomra Leicester katedrálisában, immár uralkodóhoz méltó külsőségek közepette.
A királytól Justin Welby, Canterbury érseke, az Egyesült Királyságban ma államegyháznak számító anglikán unió első számú vallási méltósága vesz majd végső búcsút a csütörtöki ceremónián, de külön búcsúszertartást tart majd az elhunyt uralkodó tiszteletére Vincent Nicholls, Westminster érseke, az angol katolikus egyház vallási vezetője is.
Az anglikán egyház jelenlegi formájában ugyanis a III.
Richárdot trónjáról letaszító későbbi Tudor-dinasztiához, személy szerint a Rómával szakító VIII. Henrikhez kötődik.
II. Erzsébet királynő, az Egyesült Királyság jelenlegi uralkodója - az anglikán egyház legfőbb világi vezetője - nem lesz jelen a csütörtöki szertartáson.
III. Richárd a Rózsák Háborúja néven számon tartott polgárháborús időszak utolsó nagy csatájában halt meg Bosworth mezején. Tudor - a későbbi VII. - Henrik felkelőserege a legyőzött és megölt Richárd lecsupaszított, sebekkel borított holttestét lóhátra kötözve tette közszemlére Leicesterben, e nem éppen tiszteletteljes gesztussal is igyekezve meggyőzni a Plantagenet-dinasztia rivális ága, a York uralkodóház még megmaradt híveit arról, hogy ügyük végleg elveszett.
Henrik és követői indulatait illusztrálja, hogy az azonosítási vizsgálatok során a szakértők tíz komoly vágott és szúrt sebet találtak a csontvázon. Ezek egy részét nagy biztonsággal megállapítható módon már Richárd halála után ejtették a holttesten, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy holtában is megalázzák az éppen legyőzött ellenséget.
III. Richárdot - az utolsó angol királyt, aki csatában halt meg - végül a leicesteri Grey Friars ferences kolostor templomának kerengőjében temették el. Az ennek romjain épült városi tanács parkolója alatt találta meg a csontvázat a Leicesteri Egyetem kutatócsoportja a néhai uralkodó felkutatására kezdett ásatások első napján, 2012 szeptemberében.
Ez volt a brit történetírás utóbbi évtizedeinek legnagyobb horderejű felfedezése, és a csütörtöki újratemetéssel záruló eseménysorozat szervezői ennek megfelelő méltósággal kívánnak búcsút venni Anglia egykori uralkodójától.
MTI
Hozzászólások