Valószínűleg mégsem falkákban vadásztak a Jurassic Parkból ismert raptorok

Valószínűleg mégsem nagy, szervezett falkákban vadásztak a Jurassic Park című filmmel ismertté vált raptorok - állítják a Wisconsin-Oshkosh Egyetem kutatói, akik a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.A szakemberek a Dromaeosauridae családba tartozó - ennek tagjaira gyakran nem hivatalosan raptorokként hivatkoznak - Deinonychus antirrhopus faj fogaira alapozták vizsgálatukat. Az 1993-as Jurassic Park című kasszasiker vérszomjas Velociraptorait a mai Észak-Amerika területén egykor élő Deinonychusról mintázták.

   
"A raptorokat gyakran ábrázolják a farkasokéhoz hasonló falkában vadászva" - mondta Joseph Frederickson, az egyetem paleontológusa. Hozzátette: "az effajta viselkedésre utaló bizonyítékok azonban összességében nem meggyőzőek". "Az a probléma ezzel az elmélettel, hogy a ma élő dinoszauruszok (madarak) és rokonaik (a krokodilfélék) általában nem vadásznak csoportokban, és ritkán vetnek szemet náluk nagyobb termetű zsákmányra" - magyarázta a szakember.
    

A kutatók nemrég egy másfajta, a komodói varánuszokra és a krokodilokra jellemző viselkedési modell lehetőségét kezdték vizsgálni a raptorok esetében - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A fiatal komodói varánuszokat az a veszély fenyegeti, hogy a felnőtt példányok megeszik őket, ezért a fáknál keresnek menedéket, ahol olyan táplálékforrások állnak a rendelkezésükre, amelyek nem elérhetőek a már kifejlett, nagy termetű példányok számára.
    

A falkában vadászó állatokra általában nem jellemző ez a táplálkozási sokszínűség. "Ha megismerjük a fiatal raptorok és a kifejlett raptorok étrendjét, abból megtudhatjuk, hogy falkákban vadásztak-e" - mondta Frederickson. A Deinonychus-fosszíliák elemzése révén a kutatók megállapították, hogy a legkisebb méretű fogak és a nagyméretű fogak eltérő szénizotópértéket mutatnak, ami azt jelenti, hogy a fiatal és a kifejlett állatok nem ugyanazt ették.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com