Budapest legérdekesebb legjei

Akár hétvégi program is lehet a magyar főváros legkisebb szobrának, legrégebbi pesti épületének, legrégebbi sétálóutcájának és más legjeinek felfedezése.Nem véletlen, hogy a turisták imádják Budapestet, hiszen a magyar fővárosban mindenki feltalálhatja magát, függetlenül attól, hogy passzív vagy aktív szórakozásra vágyik. Azok, akik a város történelmi emlékeire kíváncsiak, múzeumokba látogatnának, az építészeti remekműveket csodálnák meg, mind megtalálhatják a számításukat, ahogy azok is, akik Budapest legjeivel ismerkednének meg.

A legkisebb budapesti szobor: a minitank: Ha valaki nem szándékosan keresi, akkor nehezen lehet észrevenni Kolodko Mihály miniszobrait Budapesten, pedig ebből egyre több található a fővárosban.

A művész miniszobrai közül megtalálható Budapesten Breki, egy minitank, apró Liszt Ferenc-szobor és Mekk Elek, ám a miniatűrök közül a legkisebb a tank, ami a korábbi Kossuth-híd pillérje mellett, az országházzal átellenben található.

Budapest ostroma során a hidak megsérültek, tönkrementek, felrobbantak, bombatalálat érte őket. Ezek pótlására ideiglenes híd épült a Kossuth tér és a Batthyány tér között. A Kossuth-hidat 1957-ig használták, majd 1960-ban, amikor végképp nem volt rá szükség, lebontották, ugyanis akkor már állt az Árpád-híd, újjáépült a Margit híd, a Lánchíd, a Szabadság híd és a Petőfi híd. A minitank petyhüdt csöve azt szimbolizálja, hogy nincs többé háború, nincs szükség fegyverekre.A legrégebbi pesti épület, ami ma is áll: Belvárosi Plébániatemplom: Ismerve a magyar és Budapest történelmét, nem túlzás csodának nevezni azt, hogy ennyi évszázadot túlélt a legrégebbi pesti épület, aminek építése óta Pestet többször feldúlták, árvíz pusztított, következett az ostrom, a második világháború, végül az Erzsébet híd építésének is útjában állt.

A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia valójában egy középkori templom többszöri átalakításával született meg. A régészeti kutatások szerint a legelső román kori templomot egy időszámításunk utáni 200-700 között itt álló római helyőrségi tábor, Contra Aquincum erődítményének déli falához közel, a parancsnoki épület falaira építették.

A XIV. században, Zsigmond király támogatta az átépítést, aminek eredményeként gótikus stílust kapott. Mátyás király idejében két újabb oldalhajóval bővítették a plébániát, amit a törökök mecsetként használtak.

1723-ban tűz ütött ki az épületben, ami után barokk stílusban építettek át. Ennek eredménye, hogy ma élesen elüt egymástól a gótikus és a hozzáépített barokk rész. A templom honlapján érdemes utánanézni, hogy mikor van túravezetés, mert akkor az épület 2000 éves múltjába ki betekintést nyerhetnek az érdeklődők.A legkeskenyebb ház: a Duna parton áll, a Döbrentei térnél: A főváros egyik legérdekesebb épületéhez a telket két testvér, Mandl Manó és Mandl Ármin kereskedő vásárolta meg az 1890-es évek második felében, míg az épület tervezésével és kivitelezésével Weinréb Fülöpöt és Spiegel Frigyest bízták meg.

1898-ban elkészült a kéthomlokzatú, háromemeletes, kicsi belső udvaros, 22 méter magas ház, aminek a Várkert rakpartra néző homlokzata 6,2 méter széles, a Döbrentei utca felőli pedig 5,5 méter.

A tetőteret az 1930-as években építette Marafkó Ferenc építőmester. Budapest legkeskenyebb, 1960-ban a Műemléki Felügyelőség által védetté nyilvánított házában, olyan hírességek éltek, mint Tallatschek Ferenc bányaigazgató, Andrássy Antal, gróf Leiningen-Westerburg Ármin egy vasúttársaság alelnöke, gróf Bethlen Józsefné és gróf Bethlen Anna.A Váci utca a legrégebbi sétálóutca Budapesten: Már az 1700-as években is létezett itt egy utca, amit a XVIII. század közepén Lipót utcának neveztek. Az 1800-as években három szakaszra tagolták, 1899-ben pedig az egész utat elnevezték Váci utcának, aminek legendája ennél előbb vette kezdetét, ugyanis már akkor híre ment, hogy milyen finom holmikat árulnak az itt található üzletekben.

1833-ban a Honművész így írt a ma is népszerű Váci utcáról:

„Pestnek naponkint nevelkedő szépülését nagyon elő segítik ama szép kalmár-boltok is, melyek a Belváros fő utcáiban, minduntalan megnyittatnak, vagy csinosíttatnak. Kalmárjaink vetekednek egymással, az egész bolt elejét különös szépségű architectonikai készületekkel díszesítik. Meglepők ama most divatba jött lábnyi nagyságú betűkkel írt címnevek is, melyekkel különféle színekkel s árnyéklattal festenek a bolt feletti táblákra”A legmagasabb középület: az Országház: Sokan azt hiszik, hogy a főváros legmagasabb épülete az újpalotai magasház, esetleg a SZOTE Nagyvárad téri épülete. Ezeknek a karcsú alakja azonban becsapós, mert az előbbi, antennák nélkül, valójában 70,93 méter magas, míg az utóbbi 88 méter magas.

Ezzel szemben a Duna-part egyik legszebb, Budapest egyik legtöbbet fotózott épülete, a Steindl Imre által kidolgozott Országház, 96 méter magas. A Parlament tervezésekor arra különösen nagy gondot fordítottak, hogy megfelelően legyen hűtve és fűtve, de úgy, hogy közben az épületet ne csúfítsák el kémények, csövek, valamint a szálló szénpor ne koszolja be. Az Országház fűtését a közeli Balassi utcai kazánházzal oldották meg.A legmeredekebb utca: állítólag a Gül Baba: 2017-ben megújult az utca, aminek kicserélték a régi kockaköveit. Habár emiatt megváltozott a hangulata, mégis még ma is ez az egyik legérdekesebb és, a szóbeszéd szerint, a legrégebbi budapesti utca.

A Gül Baba utcához más legek is tartóznak. Például néhány éve egy blogon azt állapították meg, hogy ez Budapest legmeredekebb utcája.A legmagasabb budapesti szobor: a Szabadság-szobor: A béke olajágát magasba tartó nőalak 14 méter magas. A budapesti szobrot az ostrom utáni felszabadulás emlékére, a szovjet katonák előtti kötelező tisztelgés miatt állították fel, akkor még katonákkal, de azokat a rendszerváltozás után eltávolították.

A szobrot Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette el úgy, hogy a modellt egy villamosmegállóban pillantotta meg. A lány igent mondott a felkérésre, ami miatt le kellett vágnia a haját, majd hetekig modellt állt a szoborhoz.

A főváros fölé magasodó, kedves arcú nőalak szerencsére megúszta, hogy politikai okok miatt eltávolítsák, ugyanis mára meghatározó eleme Budapest látképének.A legmagasabb templom: a Szent István Bazilika: Egy korábbi kis templom helyére építették a Szent István Bazilikát, ami elég nehezen készült el. A munkát először a szabadságharc, majd az eredeti tervező, Hild József halála akasztotta meg, de az is hátráltatta a kivitelezést, hogy beomlott a kupola, végül a második tervező, Ybl Miklós is meghalt.

A földmunkákat 1848-ban kezdték, de az impozáns bazilika felszentelésére csak 1905. november 9-én került sor. A görögkereszt alaprajzú bazilika kialakításában, az építkezést 1867-től 1905-ig vezető, Ybl Miklós tervei kapták a legnagyobb hangsúlyt, ezért az ő alkotásának tekinthetjük.

A bazilikában sok szobor található. Ezek közül a külsőket Fessler Tibor, a belsőket Stróbl Alajos, Fadrusz János, Mayer Ede, ifj. Vastagh György, Damkó József, Senyey Károly, Pátzay Pál és Ferenczy Béni készítette.

A templom tornya egyben kilátó. Az altemplom temetkezési hely, ahol olyan hírességek nyugszanak, mint Puskás Ferenc és Lorán Lenke.A legrégebbi lakóház: Vörös Sün: 1260 körüli, kora gótikus stílusú házak összeépítéséből alakult ki a mai épület, a XVIII. században. Sokáig itt működött a várnegyed egyetlen fogadója. A városi legenda szerint a Vörös Sün előtt esett el Buda utolsó török kormányzója, Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa.

Az 1760-as években a Vörös Sünben működött az első budai színház, de a homlokzatán látható sünös domborművet csak 1820-ban helyezték el.A legmagasabb építmény: a Száva utcai adótorony: Budapest több pontjáról is jól látható az 1988-ban, a X. kerületben épített, 154 méter magas adótorony.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)