Ismeretlen magyar tavak, amelyek különleges titkot rejtenek

Víz alatti búvármúzeum, jégkorszaki növények teszik izgalmassá a hazai állóvizeket.
Hazánk mintegy 3500 állóvízzel büszkélkedhet. Ennek a számnak a 25 százalékát a természetes úton létrejött, míg 75 százalékát a mesterségesen kialakított tavak adják. Az összes tó 1685 négyzetméternyi területet, tehát az ország 2 százalékát teszi ki.

Mivel a leggyakrabban ugyanarról a pár állóvízről hallunk, ezért most olyan különleges tavakkal ismerkedhetünk meg, amelyek eddig ismeretlenek voltak, pedig mindegyikük rendelkezik egy-egy titokkal, ami miatt érdemes felkeresni.sástóSástó: A Mátrába kell utaznunk, hogy megtaláljuk Magyarország legmagasabban fekvő tavát, amelyen csónakázhatunk, horgászhatunk. A tengerszint felett 507 méterrel elterülő Sástó korábban lápos, mocsaras terület volt.

Ez az 1960-as években változott meg, ugyanis akkor tisztították ki, a környéken pedig üdülőhelyet alakítottak ki. Sajnos ez a változás súlyos árat követelt, mert a korábban itt élő állat- és növényvilág elpusztult.

A Mátra és a Sástó körüli látkép miatt megéri felmászni a tóparton felállított kilátóba, aminek az érdekessége az, hogy egy régi, üzemképtelen, algyői fúrótoronyból alakították ki. Fontos megjegyezni, hogy a kilátóba csak akkor másszunk fel, ha nagyon erősek az idegeink, mert az 50 méter magas torony ijesztően kileng. Esős időben csúszós, tehát különösen veszélyes.PalatinusPalatinus-tó: A Dorogi-medence legnagyobb tavát Esztergom területén találhatjuk meg. A Palatinus-tó Magyarország egyik legtisztább vizű tava, amelyben strandolhatunk, horgászhatunk. A vizét a talajvízből kapja, és nincs természetes befolyása. A tóból a lefolyás egy csatornán keresztül történik a Kenyérmezői-patakba.

Az állóvíz a budapestiektől kapta a nevét, ugyanis a fővárosból ideérkező turisták úgy gondolják, hogy a tó vize ugyanolyan, mint a budapesti Palatinus Standé. A tóról egy dorogi áruházat, hotelt és helyi tévécsatornát is elneveztek.

A bányató területéről az 1950-es években homokot termeltek ki, amit a közeli bányákban használtak fel. A kibányászott homok helyére víz szivárgott be. Ennek a jó minőségét a korabeli technológiának köszönhetjük.

Az első horgászegyesületet 1953-ban alapították meg, majd strandként kezdték használni a tavat, ahol búvárbázis is nyílt. A Palatinus-tó átlag hőmérséklete 19 fok, a legmélyebb pontja 10 méter, az elmúlt években pedig kialakult a saját élővilága. 2006-ban Búvármúzeumot nyitottak a területen.BalátaBaláta-tó: Somogy megye egyik legfontosabb természeti értéke, ugyanis itt található a Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum. A tónak nincs lefolyása, emiatt elláposodott és különleges élővilág otthonává vált. Ez az oka, hogy 1942-ben védetté nyilvánították, a környéket pedig felvették az erdőrezervátumok sorába.

A tóhoz eljuthatunk a Kaszó és Szenta között járó kisvasúttal, aminek a megállójától nem messze található meg a madármegfigyelő torony. A terület szigorú védettség alatt áll, emiatt némelyik részét nem látogathatjuk meg.

A tó területe agyagos, így a víz nem tudott elszivárogni, ezért a a pleisztocén kori homokbuckák mélyedéseiben összegyűlt a víz, aminek vélhetően korábban volt lefolyása. A vízszint az időjárástól függ és gyorsan változik. A nyílt vízfelülete kicsi, a legnagyobb része pedig nádas, zsombékos.

A vadcsapásokat lehetőleg kerüljük, mert a magas növényzet miatt könnyen eltévedhetünk. Egy régi történet is erre figyelmeztet, ugyanis állítólag 1930-ban egy kéményseprő le akarta rövidíteni az utat, de eltévedt, és soha nem került elő.

A Baláta-tót már egy 1295-ös írás is megemlíti. Régen csónakáztak a tavon, az 1930-as években pedig kacsavadászathoz építettek pallót. Ebben az időben még a lecsapolás ötlete is felmerült, ugyanis a tulajdonos bölényeket akart ide telepíteni, ám végül mégsem valósította meg a tervét, mert kiderült, hogy a környék kútjai kiapadnának a beavatkozás miatt.

A tóban megtekinthetjük a lebegőhínárt, a tőzegmohás fűz-ingólápokat, a tőzegmohás égerlápokat és a genyőtés cseres-tölgyeseket. A csalános égerláp a hely egyik különlegessége, de ugyancsak érdekes a keskenylevelű gyékényből és vízi harmatkásából létrejött úszó szigetek.

Ha ellátogatunk a Baláta-tóhoz, akkor ne menjünk haza úgy, hogy kihagytuk az aldrovanda látványát, ami egy ritkaságnak számító rovaremésztő növény, de a szíveslevelű hídőr, a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha, a kárpáti sáfrány, a tóalma és a fehér tündérrózsa is megérdemli, hogy vessük rájuk egy pillantást.VajaiVajai-tó: Szabadon látogatható a vajai őstó, amit egy természetvédelmi területen találhatunk meg. A Vajai-tavat az úszó lápszigetei teszik igazán különleges látványossággá. Az állóvíz történelme a jégkorszak előtti ősi folyókig repít vissza minket.

Az ős-Tisza és az ős-Szamos itt terítette ki a hegyek hordalékát, amelyekből később buckák épültek. Ezek között alakultak ki a lefolyástalan tavak, majd később ezeknek az elmocsarasodott részét csapolták le.

Az 1800-as években mesterséges csatornákat alakítottak ki, hogy a víz elérjen a Tiszához, így például a Vajai-tó vizét a Vajai Főfolyáson keresztül. A tavon megtekinthető lápszigetek igazi érdekessége a rajtuk élő ritka növények, amelyek még a jégkorszakból származnak.

Az úszó növényszigetek vízinövényekből, a vízfelszínen lebegő növénymaradványokból, az ide hulló porból, homokból keletkeztek. Az így létrejött vastag rétegben telepedtek meg a szél, a víz és a madarak által idehozott növények. A nagyobb szigetekből a szél és a víz kisebb darabokat szakít le, ezek pedig önálló életet kezdenek élni.

A Vajai-tó többi természeti kincse közé tartózik az éger, a fűz, a tőzegpáfrány, a szálkás pajzsika, a jégkorszakból származó tarajos pajzsika és a vízi menta. A partszakaszon többféle zsurló, menta, salátaboglárka és pénzlevelű lizinka található. Az állatvilág igen változatos. Találkozhatunk csiborral, vízi skorpióval, tavikagylóval, különféle vízi csigával, szárnyassal, hallal.MalomvölgyiMalomvölgyi-tavak: Zsilipekkel választják el egymástól a két mesterséges tavat., amelyek közül az első a Kökényi-tó, amelyet a Kökény falu mellett lelhetünk fel. A tó egyik oldala 1-1,5 méter, míg a másik 6,6 méteres. A másik tó a Malomvölgyi 2-es tó, amely átlagosan 1,6 méter mélységű.

A tavak, melyek a korábban itt álló malomról kapták a nevüket, Pécstől nem messze, a Malomvölgyi Arborétumban, természetvédelmei területen kereshető fel. A víztározókat 1970-ben alakították ki az ide folyó patakok felduzzasztásával.

A tavak partján szabadidőparkok, focipálya és tűzrakóhely garantálja a kikapcsolódást. A környéken élők szívesen kerékpároznak, sétálnak a területen, ahol két kilátó teszi lehetővé, hogy a magasból vessünk egy pillantást a csodálatos tájra.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Hozzászólások

A világ tíz legextrémebb repülőtere

A világ tíz legextrémebb repülőtere

Ismerd meg a legveszélyesebb reptereket!

Az emberiség túlélésének kulcsa lehet egy világméretű katasztrófa esetén a Nemzetközi Magbunker

Az emberiség túlélésének kulcsa lehet egy világméretű katasztrófa esetén a Nemzetközi Magbunker

Öt rejtélyes hely, amit csak a kiváltságosok ismerhetnek meg.

Elhagyatott helyek, amelyeket visszakövetelt a természet

Elhagyatott helyek, amelyeket visszakövetelt a természet

Mára csak romhalmaz maradt az egykor csodás szigetekből, településekből és épületekből.

Lepusztult szállodák a világ minden tájáról

Lepusztult szállodák a világ minden tájáról

Ma már hátborzongató látványt nyújtanak az egykor népszerű hotelek.

A világ legrémisztőbb helyei

A világ legrémisztőbb helyei

Csak az igazán bátrak merik felkeresni ezeket a hátborzongató helyeket.

Brutális gyilkosság történt a Chelsea Hotel 100-as szobájában

Brutális gyilkosság történt a Chelsea Hotel 100-as szobájában

Öt szállodai szoba, amelyekben olyan szörnyűségek történtek, amelyek tudatában aligha lenne kedved ott megszállni.

Urbex helyek Magyarországon

Urbex helyek Magyarországon

Romos és elhagyatott épületek, amelyek lenyűgözik az urbexeseket.

Apci tengerszem - Heves megye titkos kincse

Apci tengerszem - Heves megye titkos kincse

Sokan nem is gondolnák milyen kincset rejt magában a Zagyva-folyó völgye.

Hátborzongató, mégis gyönyörű elhagyatott helyek a nagyvilágból

Hátborzongató, mégis gyönyörű elhagyatott helyek a nagyvilágból

Kilenc látványosság, ami egyszerre kísérteties és gyönyörű.

Átlagemberek nem léphetnek be az orosz „zárt városokba”!

Átlagemberek nem léphetnek be az orosz „zárt városokba”!

Ma is léteznek a szögesdrót-kerítésekkel és fegyveres őrökkel védett települések.

http://ujhazak.com