Képek az ókor csodáiról, ahogy még nem láthattuk őket
Minőségi másolatokon és emlékműveken keresztül nézhetjük meg a világ csodáit.
Az ókorból eredetileg hét csoda maradt fenn, de ezek közül már csak egy látható, ugyanis a többit minőségi másolatokkal és emlékművekkel kellett helyettesíteni, de szerencsére ezek hűen tükrözik az eredeti látványt.
A következő listán a Világ Csodái mellett még három ókori emlék szerepel. Ezek egyikét Rómában nézhetjük meg. A másik eredetileg csoda volt, míg a harmadik teljes egészében megnézhető Etiópiában.
A Halikarnasszoszi mauzóleum (i. e. 351 – i. e. 1494): A fenti képen az eredeti templom másolata látható, ami Washington DC-ben található, és jelenleg a skót szabadkőművesek tulajdonában áll. Az időszámításunk előtt 351-ben épített szentélyt Mauszolosz perzsa helytartó számára építették fel.
Az épület annyira szép lett, hogy innen ered a föld feletti sírépítményekre használt „mauzóleum” szavunk. Az eredeti Halikarnasszoszi mauzóleum pusztulását földrengés okozta. A nevezetesség romjait a várak erősítéséhez használta fel a Máltai Lovagrend.
Római fürdők (i. e. 836-tól a mai napig): Valójában csak rekonstrukció a somerseti római fürdő (Bath), ami egy VI.
A Pharoszi világítótorony (i. sz. 1303-1480): A fenti képet Kínában készítették az alexandriai világítótorony élethű másolatáról. Az eredeti építmény Pharosz szigetén állt, és onnan irányította a hajósokat az alexandriai kikötőbe. Amikor egy földrengés elpusztította a világítótornyot, akkor a maradványaiból középkori erődöt építettek.
Az Epheszoszi Artemisz-templom: A fenti képen egy arányos másolat látható az igazi templomról, amit Artemisz, Zeusz egyik lányának tiszteletére emeltek. A szentélyt háromszor építették újjá, majd jöttek a gótok, akik miatt lángok martalékává vált a templom. A törmelékből egy oszlopot emeltek, ami a mai napig arra emlékeztet, hogy ott egyszer egy templom állt.
Az Akszúmi obeliszk (i. sz. 4. századtól a mai napig látható): Nem tartózik az eredeti hét csoda közé az Etiópiában található obeliszk, ami eredetileg temetkezési helyet jelölt. Amikor 1937-ben az olasz fasiszták megtámadták az országot, akkor fogták a műemléket, és elvitték Itáliába, ahonnan csak 2005-ben, az ENSZ döntésének hála, került vissza az afrikai országba.
A Rodoszi kolosszus (i. e. 292-280 – i. e. 226): A New York-i Szabadság-szobor valójában a Rodoszi kolosszus arányos másolata. A XIX. század végén így képzelték el a szobrot Franciaországban.A méreteket látva lehet némi elképzelésünk arról, hogy az eredeti Rodoszi kolosszus milyen hatalmas ókori görög alkotás lehetett, ám sajnos a robusztus méret sem menthette meg attól a földrengéstől, ami elpusztította időszámításunk előtt 226-ban. A kolosszus 900 évig hevert a földön, majd egy muszlim hódító eladta egy zsidó kereskedőnek, aki nyersanyagként adott tovább rajta.
A Gízai piramisok (i. e. 2584-től i. e. 2561-ig építették, mai napig állnak): Napjainkban is állnak a Nagy Piramisok, hála annak, hogy kiváló állapotban őrizték meg őket az utókor számára, ám valójában nem teljesen így nézett ki Hufu, Hafré és Menkauré fáraó sírhelyei.
A piramisokat eredetileg simára csiszolt mészkőcsempékkel fedték le, ami nappal vakítóan csillogtatta a Nílus partját. Egy 1300-as földrengésben a csempék jó része megsemmisült. Ezeket később egy mecset építéséhez használták fel.
Az Istár-kapu (i. e. 575-ben építették, jelenleg is megtekinthető): Az Istár-kapu eredetileg a Babiloni fal 8. bejárója, aminek néhány részét rekonstruálni kellett ahhoz, hogy ma is látható legyen. A Berlinben készített replikához a tényleges falból vettek részleteket. Ha az Istár-kapu átesne egy teljes rekonstrukción, akkor helye lehetne a modern kori csodák között.
A Colosseum (i. sz. 70-80-tól jelenleg is látogatható): A fenti képen az építmény eredetije látható, aminek állapotát még nem tépázta meg az 1349-es földrengés. Később a Colosseum gyülekezeti helyszín, lakóövezet, majd temető lett. Az építményből rengeteg követ elhordtak, hogy más építkezésnél használják fel.
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra (i. e. 435-től az i. sz. 5. vagy a 6. századig állt): Az ókori görögök főistenéről elnevezett templomban állt Zeusz hatalmas szobra, aminek méretéről mindent elmond az, hogy amennyiben Zeusz felállt volna, akkor karcolta volna a szentély mennyezetét.
A görög főistent ábrázoló szobor egésze elefántcsontból és arannyal bevont bronzból készült, tehát rengeteg pénzbe kerülhetett elkészíteni. Sajnos nagyon valószínű, hogy a templom és a csodás szobor is tűzben semmisült meg.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások