Török és ír közmondások

Utazás során hallható bölcsességek és jelentésük, ami gazdagabbá teheti az életünket.Ha külföldi filmeket nézünk vagy nyaralunk, akkor a helyiektől olyan közmondásokat hallhatunk, amelyek magyarul nem ismertek, ezért nem biztos, hogy megértjük, hogy az egyes bölcsességek mit jelentenek.

A törököknek és az íreknek több ilyen különleges közmondásuk van, amelyek hasznos tanáccsal gazdagíthatnak az utazásunk során.

Török közmondások.

„Pénzen észt nem vehetsz.” – Tény, hogy az életben sok dolgot megvehetünk, ha van pénzünk, de eszet, szerelmet és igazi boldogságot nem. Ne a pénzszerzés legyen az életünk legfontosabb küldetése!

„Jó szó vaskapukat kinyit.” – A törökök ezzel arra utalnak, hogy amennyiben elég diplomatikusak vagyunk, vagy csak jól bánunk a szavakkal és az emberekkel, akkor ajtók tárulhatnak ki előttünk, ami elvezethet oda, ahova szeretnénk eljutni.

„Barátság a barátság – ám a sajtot pénzért adják.” – Természetes, hogy szeretjük a barátainkat, ahogy a családunkat is, de akkor nagyon észnél kell lennünk, ha pénzről van szó, mert azzal mi sem járunk jobban, ha odaadjuk az utolsó vasunkat, amiből magunknak vehettünk volna kenyeret.

„Aki nem hibázik – egyedül csak Isten.” – Ezzel arra utalnak a törökök, hogy hiba esetén, ne legyünk annyira kemények magunkhoz és másokhoz! Fogadjuk el, hogy csak halandók vagyunk, hiszen ez tény!

„Bolond a napot tölti, okos az alkalmat lesi.” – Néha jó érzés csak úgy élni, sodródni az árral, de ez nem egyenlő azzal a haladással, ami a célunk eléréséhez kell, mert ahhoz muszáj figyelnünk a megfelelő alkalmat. Az kevés, ha csak várunk a lehetőségre, amit vagy észre fogunk venni, vagy nem.

„Kéz-ütötte seb beforrad, nyelv-okozta seb nem forrad.” – Olykor nem a kezünk az, amivel a legkomolyabb lelki sérülést okozzuk, hanem a nyelvünk. Ezért fontos, hogy minden helyzetben, ésszel válogassuk meg a szavainkat, mert nagyon könnyű maradandó sérülést okozni azokkal.

„Aki hibátlan társat keres, társ nélkül marad.” – Ennek a török közmondásnak nagyon egyszerű az üzenete, hiszen arról szól, hogy nincs hibátlan ember. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne legyenek elvárásaink, de arra ügyeljünk, hogy ne tegyük elérhetetlen magasságba a lécet.„Edd a szőlőt, ne kérdezd a kertjét.” – Nem kell folyton azzal foglalkozni, hogy mi az ajándék vagy a boldogság oka. Elégedjünk meg a tudattal, hogy van, amiért legyünk hálásak. Hagyjuk a miérteket, és csak fogadjuk el, becsüljük meg az ajándékot, boldogságot!

„Előbb gondold ki, aztán mondd ki.” – Úgy látszik, hogy a törökök jól tudják, hogy mennyire könnyű a szavakkal belegázolni mások lelkébe, hiszen ez a közmondásuk is arra utal, hogy milyen mélyen megbánthatunk valakit, vagy kellemetlen helyzetbe hozhatjuk magunkat, ha elkapkodjuk a döntéseinket. Legyen önkontrollunk, hogy mindig előbb gondolkodjunk, és csak aztán beszéljünk!

„Ki a rózsát szereti, tövisét is eltűri.” – A szépség, a siker és a boldogság ritkán jár egyedül, hiszen gyakran melléjük szegődik a szomorúság, a nehézség, a teher, a fáradtság és a magány. Ha azonban igazán akarjuk a jót, akkor tudnunk kell, hogy mi és hova vezet, miért éri meg.

„Aki haraggal kél, kárral fekszik.” – Ez azt jelenti, hogy amikor szabadjára engedjük a pusztító haragunkat, akkor könnyen megbánthatunk másokat, vagy önmagunkat. Ha másokon töltjük ki a dühünket, vagy magunknak okozunk kárt, akkor mérget vehetünk rá, hogy nehéz lélekkel fogunk lefeküdni.

„Keveset adj, de szívből.” – Ha nem tudsz szívből adni, akkor inkább ne adj semmit, vagy csak annyit, amennyi jólesik! Amikor úgy adsz sokat, hogy közben önző vagy, vagy sajnálod, akkor azzal magadat és az adott személyt is elkeseríted. Mindenki felismeri, ha egy ajándékot nem szívből adtak neki.

„Ne verd a más kapuját, hogy a te kapudat se verjék.” – Ne szúrj ki mással, ne állj bosszút, ne szórakozz, ha nem akarod, hogy az illető, vagy valaki más, ugyanezt tegye veled. A sors el fogja érni, hogy egyensúly legyen, mert mindig ez a célja.

„Tudakolással út találtatik.” – Kérdezz, ha valamit nem tudsz, esetleg bizonytalan vagy, mert másképpen nem kapsz segítséget, megoldást! Az életben nem kell mindent egyedül megoldanod. Tudd, hogy mikor kell félretolni a büszkeséget!

„Minden fazékra kerül egy fedő.” – Mindenki megtalálja a hozzá leginkább illő párt, állást, életcélt és külsőt, ugyanis mindenkihez tartozik valami és valaki.Ír közmondások

„A csillagok nem csapnak zajt.” – Habár szépek, fényesek és nagyok, mégis csendben vannak a csillagok. Az írek ezzel arra utalnak, hogy hirdetés nélkül is lehet valaki sikeres, elismert és tündöklő. A jó tulajdonságainknak önmagukért kell beszélniük.

„A kúthoz vezetheted a lovat, de nem érheted el, hogy igyon is.” – Előfordulhat, hogy nagyon akarunk valamit, az akaratunk pedig sziklaszilárd, de ez még nem jelenti azt, hogy érvényesülni és sikerülni fog az óhajunk.

Olykor kevés csak erősen akarni, mert nincs elég hatalmunk ahhoz, hogy biztosítsuk valaminek a végét. Az elfogadás az, ami igazán számít, tehát fogadjuk el, hogy nem garantálhatjuk a dolog kimenetelét.

„Hol szeretet van, ott könnyű megfelezni a krumplit.” – Ha nem vagyunk önzőek, akkor adni is könnyű. Amikor valakit igazán szeretünk, akkor minden rossz érzés nélkül osztunk meg vele mindent, amink van.

Ha nehezünkre esik az osztozkodás, akkor az arra utal, hogy irigyek, féltékenyek, önzőek vagyunk az illetővel szemben, tehát még van mit tanulnunk az őszinte szeretetről, adakozásról. Ha sehogy sem megy, akkor a saját és a másik fél érdekében se erőltessük a dolgot!

„Amikor Isten az embert megméri, akkor a mérőszalagot nem a feje köré tekeri, hanem a szíve köré.” – Nem az számít, hogy mennyit tudunk, hanem az, amit érzünk. Azzal tisztában lehetünk, hogy mi a jó és a rossz közötti különbség, ahogy azt is felismerhetjük, hogy miért a szeretet a fontos és nem a gyűlölet.

Ám akkor mindezt hiába tudjuk, ha ennek ellenére gyűlölködünk, és engedünk a rossz vonzásának. Azok vagyunk, ami a szívünkben van, tehát ez határoz meg minket.

„Egy olyan embernek, aki nem tud nevetni magán, adni kell egy tükröt.” – Ezzel arra utalnak az írek, hogy amennyiben mindent, a hibáinkat, a tetteinket, a legkisebb baklövésünket is túl komolyan vesszük, akkor az életünk elégedetlenségben, keserűségben fog telni.

Meg kell tanulnunk azt, hogy ne vegyük magunkat véresen komolyan, hanem tudjunk nevetni a hibáinkon, elvégre az életben mindenki hibázik, ám előttünk áll az egész élet, hogy jobbá váljunk. Ne kockáztassuk, hogy sótlan és megkeseredett emberként végezzük! Élvezzük ki az életet, ami közben tanuljunk!„Az emberek nem élhetnek másként, csak egymás oltalmában.” – Amennyiben csak saját magunkra gondolunk és nem tartunk össze másokkal, nem foglalkozunk a gondjaikkal, akkor meg fogunk keseredni, de el is bukhatunk, mert az életben vannak helyzetek, amikor szükség van mások segítségére.

Még a magányos farkasok is tudják, hogy mikor van szükségük egy falkára a túléléshez. Kellenek a barátok, a jóakarók, hogy a nehéz helyzetekben tudjunk kihez fordulni.

„Egy keskeny nyak megakadályozza, hogy a palackot egyetlen slukkal ürítsék ki.” – Mindig felháborodunk, ha valami akadályoz. Nem értjük, hogy miért nem kaphatunk meg mindent előre, és miért olyan nyögvenyelős az előrébb jutás.

Pontosan ez az oka a nehezebb haladásnak, mert a gyorsan jött eredményt nem becsülnénk meg. Mivel szépen, lassan kapjuk meg azt, amit szeretnénk, ezért tovább fog tartani az örömünk.

„A tengerentúli teheneknek hosszú szarva van.” – Az írek ezzel a közmondással arra utalnak, hogy a távoli dolgok és események értékesebbnek látszanak annál, ami a közelünkben van. Az álmodozás és a vágyakozás nagyon fontos, de csak addig, amíg nem lesz fontosabb a jelen pillanatnál. Az írek szerint nyugodtan vágyhatunk többre, ha közben képesek vagyunk értékelni mindazt, amit a jelen kínál.

„Ha egy ember egyszer rászed engem, az az ő szégyene. Ha másodszor is rászed, az az enyém.” – Ha tehát valaki pénzt kér kölcsön, és minden ígérete ellenére, nem adja vissza, akkor az az ő jellemét minősíti.

Amikor azonban még egyszer rávesz, hogy pénzt adjunk neki, akkor az már a mi bajunk, mert nem voltunk képesek rájönni, hogy milyen emberrel van dolgunk, tehát a kialakult helyzetet csak saját magunknak köszönhetjük.

„Mikor mindent elköltöttek, túl késői a takarékoskodás.” – Az írek közmondása azt tanácsolja, hogy ne akkor kezdjünk spórolni, amikor már nincs miből. A gazdálkodást mindig időben kell elkezdeni, mert soha nem tudhatjuk, hogy mikor kerülünk olyan szituációba, hogy egy nagyobb összeget kell kiadnunk a kezünkből. Ha takarékosak vagyunk, akkor nem fog nagyon fájni egy ilyen helyzet.

(Forrás: noiportal.hu)