A Makám új lemezén Sík Sándor verseit zenésítette meg
Sík Sándor, a 130 éve született Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, piarista szerzetes verseit zenésítette meg új lemezén a Makám. Az Encián című anyagot a következő napokban Győrött és Székesfehérváron is bemutatja a csapat.
A hazai világzenei színtér egyik legfontosabb együttese, illetve vezetője, Krulik Zoltán gitáros-énekes az elmúlt években Petri György, Petőfi Sándor és Weöres Sándor költeményeit is megzenésítette különböző lemezeken. "A Sík Sándor-dalok valójában már öt évvel ezelőtt, a költő születésének 125. évfordulójára megszülettek Dóczy Péter összművészeti színházi előadásához, amelyet 2014 őszén A százgyökerű szív címmel mutattunk be a Szent István-bazilika lovagtermében.
Akkor ezek egyszálgitáros dalok voltak, aztán az évek során lassacskán megszülettek a zenekari hangszerelések" - mondta Krulik Zoltán az MTI-nek. A muzsikus nem tud arról, hogy korábban más is megzenésítette volna a 20. század egyik legjelentősebb vallásos szellemű lírikusának verseit. Mint megjegyezte, Sík Sándor nem igazán szerepel napjaink irodalmi, költészeti kánonjában.
Zsidó papi családból származott, édesanyja terelte a katolicizmus felé. Sík Sándor költészetében a két világháború közötti időszak auráját hozza, és idő kellett, amíg a fejemben ez be tudott kúszni napjaink gondolatiságába" - idézte fel Krulik Zoltán. Az Encián című lemez Sík Sándor nyolc megzenésített versét tartalmazza, ezeket két-két instrumentális darab és Mária-ének egészíti ki, utóbbiakat hosszú évekkel ezelőtt írta Krulik, és most jól illeszkednek Sík Sándor verseihez.
A hangszerek közül kiemelkedő szerepet kap a hegedű, de hallható két különleges hangszer, az örmény fúvós duduk (megszólaltatója, Juhász Endre az ős-Makámban is játszott) és az ausztrál őslakosok kürtje, a didgeridoo is (szintén vendégként Bálint Péter szólaltatja meg). "A két hangszer a Sík Sándor legmeditatívabb versei közé tartozó Nocturnumban és De profundisban szerepel.
Zenei világomban a harmóniák csak egy későbbi korszakomban jelentek meg, a Makámban kezdetben egytonalitású, dallam- és ritmuscentrikus zenéket írtam, most ehhez a világhoz tértem vissza. Ez a fajta építkezés jelen van számos keleti, így az arab-perzsa zenében is, amelyet makámnak hívnak. Ami a hegedűst illeti, Szabó Árpád, aki nemrég csatlakozott a zenekarhoz, remek improvizatőr" - magyarázta a zenekarvezető.
A lemez dalainak többségét Bede Sári énekli, aki az elmúlt tíz év során számos alkalommal lépett már fel a Makámmal, lemezen azonban most először hallható velük. "A Makám-családban most két párhuzamos felállás működik, amelyben a közös pont Boros Attila basszusgitáros és én. Továbbra is létezik az elmúlt évek összeállítása Magyar Bori énekesnővel, Kuczera Barbara hegedűssel, Keönch László ütőhangszeressel és Vázsonyi János szaxofonossal, másrészt a Sík Sándor-dalokra verbuválódott csapat is megmarad, amelyben Bede Sári és Szabó Árpád mellett Gyulai Csaba ütőhangszeres és gadulkás is játszott korábban a csapatban".
A Makám április 10-én Győrött, 13-án Székesfehérváron mutatja be Encián című új lemezét, a kettő között, április 11-én a költészet napján friss Ady-műsorukat játsszák a veszprémi Hangvillában. "A megzenésített Ady-versek előadására a költő halálának századik évfordulója kapcsán a bécsi Collegium Hungaricum vezetője kért fel, ezt be is mutattuk januárban a magyar kultúra napján. Terveim szerint az Ady-anyagból is lesz Makám-CD".
Az együttes idén egy nagy koncerttel és egy vidéki turnéval ünnepli 35. születésnapját. A Makámot a magyarországi világzene egyik úttörőjeként szokás emlegetni, szintetizált és több kultúrából hozta össze egyedi muzsikáját. Az együttes szellemi elődjének tekinthető Creativ Studio Öt (C.S.Ö.) 1975-1980 között működött, 1980-tól 1984-ig Makám és Kolinda néven létezett Krulik Zoltán zenekara, amely 1984-ben lett Makám és azóta több mint húsz stúdiólemezt készített.
Az együttes első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző. A Makám a kilencvenes évek közepén a szabad zene felé mozdult el, az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival, majd következtek az etnoalapú saját szerzemények és szövegek.
(Forrás: MTI)
A hazai világzenei színtér egyik legfontosabb együttese, illetve vezetője, Krulik Zoltán gitáros-énekes az elmúlt években Petri György, Petőfi Sándor és Weöres Sándor költeményeit is megzenésítette különböző lemezeken. "A Sík Sándor-dalok valójában már öt évvel ezelőtt, a költő születésének 125. évfordulójára megszülettek Dóczy Péter összművészeti színházi előadásához, amelyet 2014 őszén A százgyökerű szív címmel mutattunk be a Szent István-bazilika lovagtermében.Akkor ezek egyszálgitáros dalok voltak, aztán az évek során lassacskán megszülettek a zenekari hangszerelések" - mondta Krulik Zoltán az MTI-nek. A muzsikus nem tud arról, hogy korábban más is megzenésítette volna a 20. század egyik legjelentősebb vallásos szellemű lírikusának verseit. Mint megjegyezte, Sík Sándor nem igazán szerepel napjaink irodalmi, költészeti kánonjában.
"Nagyszerű költő volt, igen érdekes családi háttérrel.
A hangszerek közül kiemelkedő szerepet kap a hegedű, de hallható két különleges hangszer, az örmény fúvós duduk (megszólaltatója, Juhász Endre az ős-Makámban is játszott) és az ausztrál őslakosok kürtje, a didgeridoo is (szintén vendégként Bálint Péter szólaltatja meg). "A két hangszer a Sík Sándor legmeditatívabb versei közé tartozó Nocturnumban és De profundisban szerepel.
Zenei világomban a harmóniák csak egy későbbi korszakomban jelentek meg, a Makámban kezdetben egytonalitású, dallam- és ritmuscentrikus zenéket írtam, most ehhez a világhoz tértem vissza. Ez a fajta építkezés jelen van számos keleti, így az arab-perzsa zenében is, amelyet makámnak hívnak. Ami a hegedűst illeti, Szabó Árpád, aki nemrég csatlakozott a zenekarhoz, remek improvizatőr" - magyarázta a zenekarvezető.
A lemez dalainak többségét Bede Sári énekli, aki az elmúlt tíz év során számos alkalommal lépett már fel a Makámmal, lemezen azonban most először hallható velük. "A Makám-családban most két párhuzamos felállás működik, amelyben a közös pont Boros Attila basszusgitáros és én. Továbbra is létezik az elmúlt évek összeállítása Magyar Bori énekesnővel, Kuczera Barbara hegedűssel, Keönch László ütőhangszeressel és Vázsonyi János szaxofonossal, másrészt a Sík Sándor-dalokra verbuválódott csapat is megmarad, amelyben Bede Sári és Szabó Árpád mellett Gyulai Csaba ütőhangszeres és gadulkás is játszott korábban a csapatban".
A Makám április 10-én Győrött, 13-án Székesfehérváron mutatja be Encián című új lemezét, a kettő között, április 11-én a költészet napján friss Ady-műsorukat játsszák a veszprémi Hangvillában. "A megzenésített Ady-versek előadására a költő halálának századik évfordulója kapcsán a bécsi Collegium Hungaricum vezetője kért fel, ezt be is mutattuk januárban a magyar kultúra napján. Terveim szerint az Ady-anyagból is lesz Makám-CD".
Az együttes idén egy nagy koncerttel és egy vidéki turnéval ünnepli 35. születésnapját. A Makámot a magyarországi világzene egyik úttörőjeként szokás emlegetni, szintetizált és több kultúrából hozta össze egyedi muzsikáját. Az együttes szellemi elődjének tekinthető Creativ Studio Öt (C.S.Ö.) 1975-1980 között működött, 1980-tól 1984-ig Makám és Kolinda néven létezett Krulik Zoltán zenekara, amely 1984-ben lett Makám és azóta több mint húsz stúdiólemezt készített.
Az együttes első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző. A Makám a kilencvenes évek közepén a szabad zene felé mozdult el, az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival, majd következtek az etnoalapú saját szerzemények és szövegek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások