A falu, ahol emberek helyett madárijesztők laknak
Nincs ez másként Nagoroban sem a szép, kicsi falucskában, ahol emberek helyett madárijesztők százai laknak. Nagoro Japán legkisebb főbb szigetén található Sikokun.
A faluban régebben több száz ember élt, most azonban a népesség drámaian lecsökkent, mert a fiatalok a városba mentek, hogy munkát tudjanak vállalni. Hogy ne legyen annyira elhagyatott a falu, jópofa madárijesztőket telepített egy hölgy a buszmegállóba, közöttük vannak, akik a kirakatokat bámulják.
Ayano Tsukimi is egy olyan ember volt, aki fiatalon hagyta el a falut. Amikor a 2000-es években visszatért döbbenten vette észre, hogy ahol felnevelkedett nem lett más, mint egy szellemfalu. Ekkor ötlött fel benne, hogy életnagyságú babákat kellene készíteni azok emlékére, akik egykor itt éltek, elvándoroltak a jobb élet reményében, esetleg már el is távoztak. Így teremtette meg az „új lakosságot”.
Megvarrta az életnagyságú babákat és korhű ruhába öltöztette fel őket. A faluban pedig az egykori ismerősökről mintázott babákat szétrakosgatta. A hölgynek az ötlet onnan jött, hogy eleinte a veteményesbe készített egy madárijesztők, ami úgy sikeredett, hogy az hasonlított az édesapjára. Így mintázta meg az egykori ismerőseit Ayano Tsukimi.
Embereket helyezett az utcára és kirakatok elé. Vannak közülük, akik várják a buszt, ami talán soha nem jön el értük. Az iskolákba is gyerekeket ültetett, akik a csengetést várják. Azonban ez is elmarad. A faluban él még néhány idős ember. Tsukimi, amikor visszatért Nagoróba 65 éves volt és ő a legifjabb lakosa a falunak. 12 év alatt a nő összesen 350 babát varrt, akik többen vannak, mint a falu jelenlegi valódi ember lakói.
Forrás: lajk.startlap.hu
A faluban régebben több száz ember élt, most azonban a népesség drámaian lecsökkent, mert a fiatalok a városba mentek, hogy munkát tudjanak vállalni. Hogy ne legyen annyira elhagyatott a falu, jópofa madárijesztőket telepített egy hölgy a buszmegállóba, közöttük vannak, akik a kirakatokat bámulják.
Ayano Tsukimi is egy olyan ember volt, aki fiatalon hagyta el a falut. Amikor a 2000-es években visszatért döbbenten vette észre, hogy ahol felnevelkedett nem lett más, mint egy szellemfalu. Ekkor ötlött fel benne, hogy életnagyságú babákat kellene készíteni azok emlékére, akik egykor itt éltek, elvándoroltak a jobb élet reményében, esetleg már el is távoztak. Így teremtette meg az „új lakosságot”.
Megvarrta az életnagyságú babákat és korhű ruhába öltöztette fel őket. A faluban pedig az egykori ismerősökről mintázott babákat szétrakosgatta. A hölgynek az ötlet onnan jött, hogy eleinte a veteményesbe készített egy madárijesztők, ami úgy sikeredett, hogy az hasonlított az édesapjára. Így mintázta meg az egykori ismerőseit Ayano Tsukimi.
Embereket helyezett az utcára és kirakatok elé. Vannak közülük, akik várják a buszt, ami talán soha nem jön el értük. Az iskolákba is gyerekeket ültetett, akik a csengetést várják. Azonban ez is elmarad. A faluban él még néhány idős ember. Tsukimi, amikor visszatért Nagoróba 65 éves volt és ő a legifjabb lakosa a falunak. 12 év alatt a nő összesen 350 babát varrt, akik többen vannak, mint a falu jelenlegi valódi ember lakói.
Forrás: lajk.startlap.hu
Hozzászólások