A kínai császár elrendelte az ország összes könyvének elégetését

Ismerj meg néhány megdöbbentő, kevéssé ismert történelmi tényt!Nehéz, de ugyanakkor rendkívül izgalmas munka a történelem kutatása, hiszen a kutatók soha nem tudhatják, hogy mikor találnak egy olyan leletet, ami kiegészíti, vagy teljesen átírja, a múlt egy szeletét.

A történelemről sok érdekességet megtanultunk az iskolában, de a következő, kevéssé ismert tényekről, talán soha nem hallottál.

A kínai császár, Qin Shi Huang elrendelte, hogy az ország összes könyvét égessék el: Kína első császárjának neve általában azért kerül elő, mert hozzátartozott a híres agyaghadsereg, ám arról már ritkábban esik szó, hogy szintén Qin Shi Huang volt az, aki időszámításunk előtt 213-ban, az őt ért kritikák miatt, elrendelte az országban található összes könyv elégetését.

Időszámításunk előtt 212-ben összesen 450 konfliktus tudóst és rengeteg könyvet pusztítottak el. Az erre engedélyt adó törvényt Li Si ajánlotta és írta, különösen nagy figyelmet fordítva arra, hogy a Konfuciusz Wǔjīng is váljon a tűz martalékává.

Szerencsére az égetés nem okozott súlyos károkat Kína kultúrájában, történelmében, és a híres Konfuciusz eszméket sem sikerült eltörölni a föld felszínéről.

A történelemben három Reich volt: A „Reich” német szó magyarul „államot” vagy „birodalmat” jelent. Az Első Birodalom a Szent Római Birodalom volt, de ez nem egyenlő az ókori Rómával, ugyanis I. Ottó Nagy király 962-ben jelentette ki az államát Szent Római Birodalomnak.

Az Első Birodalom 1806-ban, a Napóleoni háborúkban szűnt meg, az utolsó királya, II. Ferenc pedig lemondott. A Második Birodalom a német birodalom volt, amit Otto von Bismarck alapított 1871-ben. Ez a birodalom 1918-ban, a Novemberi Forradalom során ért véget. A Harmadik Birodalmat Adolf Hitler hozta létre 1933. március 24-én.

A római császár, Commodus egyszer összegyűjtötte a fogyatékossággal élőket a Colosseumban, és kivégeztette őket: A történészek szerint, sok más ókori császárhoz hasonlóan, Commodus is őrült volt. A római császár szerettet különféle címet tulajdonítani magának, élete vége felé pedig parancsba adta, hogy nevezzék Herkulesnek, Jupiter fiának.

Szintén Commodus rendelte el, hogy nevezzék át a hónapokat, méghozzá úgy, hogy azok megfeleljenek a címének és a nevének: Commodus, Augustus, Amazonius, Invictus stb.

190-ben Róma városát nevezte át Commodus városává. A szenátus ellenkezés nélkül teljesítette a császár minden őrült ötletét.

Commodus jó harcos volt és rajongott a gladiátor harcokért, éppen ezért egyszer azt találta ki, hogy úgy fog megszabadulni az összes fogyatékkal élő állampolgártól, őrültekről, törpéktől, hogy összegyűjteti őket a Colusseum arénájában, ahol a halálig küzdenek.A spanyol inkvizíció halálos ítéletet adott ki a holland lakosokra: II. Fülöp rendelete nyomán, a spanyol inkvizíció halálos ítéletet bocsátott ki a holland lakosokra 1568. február 16-án, ugyanis a hollandok többsége protestáns volt, ami szembe állt az inkvizícióval.

II. Fülöp politikája tovább szította a tüzet, ugyanis korlátozni akarta a helyi arisztokrácia jogait, és adófizetésre akarta kötelezni őket. Az uralkodó zsarnokoskodása ahhoz vezetett, hogy az arisztokrácia lázadást szított 1567-ben.

A spanyol király megbízta Fernando Álvarez de Toledo-t, hogy verje le a lázadást, ami során 1800 arisztokratát végeztek ki. Ezek az események vezettek oda, hogy kiadták az eretnekségről szóló holland törvény végrehajtását.

Perzsia vezíre Sahib Ibn Abbad magával vitte könyvtárát: Az 938-ban, Perzsiában született Sahib Ibn Abbad titkárként került hatalomra. Amikor Sahib Ibn Abbad 7 vagy 8 éves korában meghalt az apja, akkor annak egyik barátja, Ibn al-'Amid nagyvezíre vette pártfogásába.

A 970-ben Mu'ayyad nagyvezírjévé vált Ibn Abbad Mu'ayyad sokat tett a perzsa kultúra fejlődésért, így például támogatta a költészet fejlődését, valamint hatalmas tudást szerzett. Amikor Samanid császár felkérte Ibn Abbadot, hogy legyen a vezírje, akkor ő azt felelte, hogy a könyvtára nélkül egy lépést sem tehet.

Ahhoz, hogy az összes könyvet elszállítsák, 400 tevére volt szükség. Az állatok közül 60 a szótárakat cipelte.

A történelem legrövidebb háborúja a Nagy-Britannia és Zanzibár közötti háború volt: A Guinness Rekordok Könyvében az áll, hogy a történelem legrövidebb háborúja Nagy-Britannia és Zanzibár között zajlott le 1896. augusztus 27-én.

A harc azért robbant ki, mert a britekkel együttműködő Hamid bin Thuwaini szultán meghalt az augusztus 25-ei puccsban, amit az unokaöccse, Khalid bin Bargash szervezett.

A britek Hamud bin Muhammedet akarták a trónra juttatni, mert úgy ítélték meg, hogy vele könnyebb lenne szövetséget kötni. Mivel Bargash nem akart lemondani, ezért felállított egy 2800 főből álló hadsereget, és megtámadta a szultán felfegyverzett jachtját, a H.H.S. Glasgow-t.

Augusztus 27-én a Királyi Flotta hajóinak elég volt 38-45 percen keresztül bombázniuk a palotát és a kikötőt ahhoz, hogy Bargash elmeneküljön.

(Forrás: noiportal.hu)