A középkori börtönök könyörtelen világa

A világot járva ma is rácsodálkozhatunk, hogy milyen brutális helyen kellett raboskodniuk az embereknek a múltban.Belföldi és külföldi utazásaid során valószínűleg előfordult, hogy ellátogattál egy várhoz, aminek börtönének látványától levert a víz, főleg akkor, ha elképzelted, hogy a múltban ilyen helyeken kellett raboskodniuk a gonosztevőknek.

A középkori börtönök esetében már az felért egy kínzással, ha tömlöcbe vetettek valakit, arra pedig senki sem tette volna fel a pénzét, hogy a rab valaha élve hagyja el a brutális helyet.

Miért voltak ennyire brutálisak: A középkori börtönök azért voltak könyörtelenek, mert akkoriban az emberek nem úgy értelmezték a világot és a társadalmi viszonyokat, mint mi itt, a XXI. században.

Emellett az őseink sokkal jobban ki voltak szolgáltatva a természetnek, a halál látványa pedig mindennapos volt a számukra, tehát a kivégzéshez sem úgy álltak hozzá, mint a modern társadalom. Számukra ez látványosság volt, a hatóságok pedig az elrettentés eszközét látták a nyilvános kivégzésben.

A halálos ítéletek végrehajtásának dátumát előre kihirdették. Általában ünnepnapokat választottak, hogy minél többen nézhessék meg a bűnös halálát.

Az elítéltek gyakran úgy készültek a kivégzésükre, mint életük nagy pillanatára.

Akadt, aki az ítélet végrehajtása előtt szívhez szóló beszédet mondott a közönségnek, megbocsátott az őt kivégző hóhérnak, ami egyébként kötelező eleme volt az „előadásnak”, mert a kivégzés tulajdonképpen egy színházi előadás volt, tanulsággal, szórakoztatással és népneveléssel.

A büntetések tekintetében is különbözött az akkori helyzet a maitól, mert a középkorban az volt a cél, hogy a bűnöző a korábbi életéhez képest hátrányos helyzetbe kerüljön. Mivel a középkorban eleve keményebb volt az élet, emiatt nehéz volt olyan büntetést kiróni, ami a hétköznapi életnél is rosszabb.

Ha például egy középkori embert egy mai börtönbe zárnának, akkor valószínűleg megköszönné, hiszen ehetne, ihatna, mosakodhatna és még zsebpénzt is kapna. A középkorban vagyonbüntetést csak a gazdagabbakra róttak ki, mert a nincstelenek nem tudtak volna fizetni.

A földönfutók büntetése a megszégyenítés, kalodába zárás, pellengérhez kötözés, a csonkítás, a közösségből való kizárás (ez akkoriban szinte halálos büntetést jelentett), börtön vagy a dologházba zárás lehetett.A megszégyenítés formái: A középkori Európában szinte minden város főterén állt egy bitófa és pellengér, de a városfalakra, várfalakra, katedrálisok tornyára akasztott ketrecekben haldokló bűnösök látványa is sűrűn előfordult.

A pellengér és a kaloda a megszégyenítés eszközei voltak, ugyanis az emberek nyugodtan gúnyolhatták, ürülékkel, rohadt gyümölccsel és kövekkel dobálhatták az elítéltet.

Pellengérre akkor ítélték a középkori embert, ha kisebb értéket lopott, paráználkodott, istentelenül beszélt vagy hamisan vádaskodott.

Az se ment ritkaságba, hogy a városi főtéren állt egy ketrec, amibe napokra bezárták a delikvenst, néha meztelenül, hogy éhen, szomjan szenvedjen.

Kolostori és püspöki börtönök: Ha középkori kastélyokban nézelődsz, akkor ott is találkozhatsz tömlöccel, ugyanis ez, valamint carcer, elmaradhatatlan épülete volt a kolostoroknak. Anno ezekbe zárták az engedetlen, parázna vagy csavargó szerzeteseket és apácákat.

A középkorban a szegény családokban hagyománynak számított, hogy azokat a gyerekeket, akiket nem tudtak eltartani, kolostorba küldték, tehát nem csoda, hogy a szerzetesi életet nem önként vállaló fiatalok lázadtak, nem tartották be a kolostor fegyelmét.

Emiatt hamar megteltek a kolostori fogdák. A nem viselkedő szerzeteseket először elkülönítették, nem vehettek részt a közös tevékenységekben. Ha ez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy javuljon a magatartásuk, akkor jól megbotozták, megbilincselték, hogy megnehezítsék a szökési kísérletét, majd egy sötét, ablaktalan, föld alatti cellába zárták őket.

A bilincsek a sanyargatást is szolgálták, hiszen a középkorban azok még nehéz vasak voltak, amik korlátozták a rabok mozgását. Néhány rend engedélyezte a gyertya használatát, hogy a büntetését töltő szerzetesek szent iratokat olvassanak, ám általában ezek a tömlöcök sötétek, mocskosak és levegőtlenek voltak.

Emellett a kolostorokban még gyakori büntetés volt a kiközösített szerzetes munkabüntetése, amit a ergastulumban, a kolostor területén lévő dologházban kellett letöltenie A ferences rendszabályzat szerint ez még nehezebb volt, mint az egyszerű elzárás, és azokat küldték a dologházba, akik szökni akartak.

Az egyház 789-ben megkapta az ítélkezési kiváltságot, vagyis a klerikusok felett kizárólag az egyházi bíróság ítélkezhetett, a világ nem. Ennek következménye az lett, hogy megnövekedett azoknak a papoknak a száma, akiket elzárásra ítéltek.

Tekintve, hogy az egyházaknak nem volt börtöne, ezért a papokat a kolostori carcerekbe zárták. A szerzetesek azonban kifogásolták, hogy ők etessék a rabokat, ezért a XIII. században a pápa engedélyt adott arra, hogy a kolostorokon kívül olyan börtönöket hozzanak létre, amelyeket a püspökök tartanak fenn. Az egyházi mellett szinte minden városban volt világi börtön is.Élet a börtönben: Függetlenül attól, hogy ki tartotta fenn, a középkori börtönök rettenetesek voltak. Ezeken a helyeken általában azokat tartották fogva, akik az ítéletükre vártak, vagy tortúrával próbálták vallomásra bírni őket.

Később akadtak olyan bűnözők is, akiknek a bűne nem volt annyira nagy, hogy azért halált érdemeltek volna, ezért őket életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ám ez felért egy élve eltemetéssel, hiszen a középkorban mindent megtettek azért, hogy a fogoly kínzásként élje meg a rabságát.

Ezt a célt szolgálta, hogy a kezénél, a lábánál, a derekánál és a nyakánál fogva a börtönfalhoz láncolták, a verés pedig része volt a napi programjának. A kínt tovább súlyosbította a mocsok és a bűz, hiszen a börtönöket nagyon ritkán takarították.

A földet vastagon borította az emberi ürülék, szellőztetés nem volt, a néhanapján kapott élelem pedig vízből és kenyérből állt. A mocsok vonzotta az egereket, patkányokat, bogarakat, tetveket, amik örömmel élősködtek a rothadó emberi maradványokon. A sötétség, a mocsok, a nyirkosság mind előrébb hozta a rab halálát.

A XIV. századtól kezdve, függetlenül attól, hogy a foglyok mennyire voltak szegények, próbálták annak az ellátását kifizettetni a rabokkal vagy a családjukkal. Ebben az esetben az élelemről a rokonoknak kellett gondoskodniuk, amit az őrök gyakran megvámoltak.

Mindemellett az is brutális volt, ahogy a hóhérok vallomást próbáltak kicsikarni a fogvatartottakból. Ha ez sikerült, akkor a bűnöst kivégezték. Ha a rab makacsul hallgatott, akkor jött a kínzás addig, amíg meg nem halt a kínzókamerában. Megkínzott, de ártatlan embert nem lehetett szabadon engedni.

Mindezek után a bűnözők örülhetnek, hogy napjainkban csak turistalátványosságként funkcionálnak a középkori börtönök.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

Szinte semmi jót nem jósolt Nostradamus 2019-re

Szinte semmi jót nem jósolt Nostradamus 2019-re

A francia próféta borúsan látta a ránk váró évet.

Épségben megúszta a kisfiú a világ legszerencsésebb gázolását - videó 18+

Épségben megúszta a kisfiú a világ legszerencsésebb gázolását - videó 18+

Az úttestre kirohanó gyereket egy tanulóvezető ütötte el majd kis híján egy másik, mégsem történt tragédia.

A szekták manipulációs technikái

A szekták manipulációs technikái

Hat módszer, amivel a szekták berántják az embereket.

Hogyan szakíts, ha valaki öngyilkossággal fenyegetőzik?

Hogyan szakíts, ha valaki öngyilkossággal fenyegetőzik?

Mit tegyél, mit ne mondj, hogyan csináld, ha a másik fél azt állítja, hogy megöli magát, ha elhagyod?

Rejtélyesen eltűnt történelmi személyek, akik többé nem kerültek elő

Rejtélyesen eltűnt történelmi személyek, akik többé nem kerültek elő

Vad elképzelések születtek az alábbi tíz alak eltűnésével kapcsolatban.

Rémisztő városi legendák, amelyek igazak

Rémisztő városi legendák, amelyek igazak

Tíz történet, amit nem az emberi fantázia, hanem az élet írt.

Elszomorító állatkerti halálesetek

Elszomorító állatkerti halálesetek

Hiába az emberi gondoskodás, mégis előfordulnak tragédiák az állatkertekben.

Rendszeresen látnak szellemeket az Ősi kos fogadóban

Rendszeresen látnak szellemeket az Ősi kos fogadóban

Öt hely, ahol eddig a legtöbb paranormális jelenséget észlelték az emberek.

Téli démonok

Téli démonok

Tíz gonosz teremtmény, amellyel az év leghidegebb évszakában találkozhatunk.

Shigeo Tokuda a világ legidősebb pornósa

Shigeo Tokuda a világ legidősebb pornósa

Arcpirító szex-rekordok.

http://ujhazak.com