A legbrutálisabb emberkísérletek (18+)
Csak az igazán erős idegzetűek olvassák el a következő szörnyű történeteket, amelyeket emberek követtek el emberek ellen.Félhetünk a földönkívüliektől, és attól, hogy elrabolnak minket, hogy kísérleteket hajtsanak végre rajtunk, de be kell látnunk, hogy nem kell ahhoz egy idegen faj, hogy igazán brutális vizsgálatnak tegyenek ki minket, mert az emberek éppen elég kegyetlenek ehhez.
A következő tíz legbrutálisabb emberkísérletet ezért csak az olvassa el, akinek elég erős idegrendszere van ahhoz, hogy szembesüljön azzal, hogy milyen kegyetlen tud lenni az emberi faj!
Észak-Korea kísérlet: Egy régi rab mesélte el, hogy Észak-Koreában mérgezett salátaleveleket etettek vele, és a társaival. A méreg hatására minden fogvatartottnál belső vérzés és vérhányás jelentkezett. A börtönben nemcsak a rabokon végeztek kísérleteket, hanem a családokon is. A börtön laboratóriumai pedig mérgező gázzal is fel voltak szerelve.
Szovjet börtönlaboratórium: Politikai foglyokat használtak tesztalanynak a szovjetek, akik olyan méreganyagot akartak kifejleszteni, ami színtelen, szagtalan, és később nem lehet kimutatni a szervezetben. A kísérlet eredményeként megszületett a C-2 nevű méreg, aminek a hatására a rabok hirtelen csendesek, nyugodtak, és legyengültek lettek. 15 percen belül mind meghaltak.
A Tuskegee tanulmány: 1937 és 1972 között, szifiliszben szenvedő, néger férfiakat vizsgáltak Alabama államban. A betegeket nem kezelték, ezért a kísérlet végére a 399 alanyból csak 74 maradt életben. 29-en a szifiliszbe haltak bele, 100-an az ezzel járó komplikációba. 40 férfinak a felesége is megkapta a betegséget, és 19-nek a gyermeke már szifiliszesen jött a világra. A Tuskegee vizsgálat után teljesen megváltoztak a páciensek védelméről szóló szabályok.
731-es egység: A Japánban végzett kísérlet célja az volt, hogy a kutatók többet tudjanak meg a kémiai és a biológiai hadviselésről. Az erre irányuló vizsgálatok nagy részét Shiro Ishii és csapata követte el. A brutális kompánia élve boncolta fel az embereket, köztük terhes nőket.
A raboknak leműtötték a végtagjaikat, és máshova csatolták azokat. Néhány alanynak lefagyasztották, majd kiolvasztották a testrészeit, hogy megnézzék az üszkösödést. Mindemellett különböző betegségekkel fertőzték meg az embereket. Nemi erőszakkal terjesztették a szifiliszt, és a kankót, majd megnézték ezeknek a lefolyását. Ishii a brutális kísérletei miatt börtönbe került, és ott is halt meg.
Náci kísérletek: A koncentrációs táborokban követték el a brutális kísérleteket a nácik, a második világháború alatt. Elsősorban ikreket vizsgáltak, hogy megállapítsák a genetikai hasonlóságaikat és különbségeiket. A náci kísérletek legismertebb alakja Josef Mengele volt, aki legalább 1500 ikerpáron kísérletezett, de olyan kegyetlen módszerekkel, hogy csak 200 ikerpár élte túl azokat. Mengele többek között kíváncsi volt, hogy különböző anyagok hatására, megváltozik-e a szemük színe. Egy másik kísérletben összevarrták az ikreket, hogy sziámi ikreket hozzanak létre.
A stanfordi börtönkísérlet: A klasszikus pszichológiai kísérletről nagyon sokan hallhattunk. Ez a vizsgálat azt akarta kideríteni, hogy a fogság hogyan hat az emberi viselkedésre a börtönőrök és a rabok tekintetében. Az 1971-es vizsgálatot Philip Zimbardo vezette.
Erre a kísérletre egyetemi hallgatók jelentkezhettek, akik közül véletlenszerűen kerültek ki a rabok, és az őrök. A kísérlet eleinte jól indult, ám végül le kellett állítani, mert a hallgatók túlságosan belesimultak a szerepükbe. Az őröket játszó alanyok egyharmada szabályosan szadisztikus tendenciákat mutatott a rabok irányába.
A szörny kísérlet: 22 árva gyermek vett részt az 1939-es Iowa állami kísérletben. A vizsgálatot Mary Tudor vezette, aki két csoportra osztotta az alanyokat. Az egyik csoport lelkesítő beszédet kapott, míg a másik negatív terápiában részesült, ami kiemelte, hogy mennyire semmirekellők és milyen hibáik vannak. Akik a negatív csoportban voltak, azok egy életre szóló károsodást szenvedtek.
4.1 projekt: 1954. március 01-jétől a Marshall-sziget lakói radioaktív-sugárzásnak voltak kitéve. Erről nekik senki sem szólt, mert a kutatók azt figyelték meg, hogy a sugárzásnak milyen hatásai vannak. A megfigyelés alatt nagyon sok volt a halva születetés, és a vetélés, ám a következő öt évben ez visszatért a normál szintre. 20 évvel később szinte minden harmadik ember rákos lett, akik a sugárzás ideje alatt született. Amikor napvilágra került a 4.1 projekt, akkor hatalmas botrány kerekedett ki belőle.
Projekt MKULTRA: A CIA végezte az MKULTRA kódnevű kísérletet, amiben az elmét akarták kontrollálni. A tanulmány alanyain LSD-t is használt az Ügynökség, aminek az emberei a dolgozókon, a katonákon, a doktorokon, az ügynökökön, a prostituáltakon, és mentálisan beteg embereken kísérleteztek. A CIA gyakran illegális módszerekkel cserkészte be az alanyokat, akiknek a drogos állapotáról videofelvétel is készült, ám azt később megsemmisítették.
A helyreállítás projekt: Az 1970-es években a dél-afrikai hadsereg kényszerítette arra a fehér leszbikus és meleg katonákat, hogy nemátalakító műtétnek vessék alá magukat. Természetesen ez nem azt jelentette, mint napjainkban. Az 1970-es évekbeli műtétek kémiai kasztrációt, elektrosokkot és gyógyszeres kísérleteket jelentettek. Pontos szám nincs arról, hogy mennyi embert vetettek alá ezeknek a borzalmaknak, de körülbelül 900 szexuális „helyreállító” beavatkozást hajtottak végre a katonai kórházakban.
(Forrás: bizzariummagazin)
A következő tíz legbrutálisabb emberkísérletet ezért csak az olvassa el, akinek elég erős idegrendszere van ahhoz, hogy szembesüljön azzal, hogy milyen kegyetlen tud lenni az emberi faj!
Észak-Korea kísérlet: Egy régi rab mesélte el, hogy Észak-Koreában mérgezett salátaleveleket etettek vele, és a társaival. A méreg hatására minden fogvatartottnál belső vérzés és vérhányás jelentkezett. A börtönben nemcsak a rabokon végeztek kísérleteket, hanem a családokon is. A börtön laboratóriumai pedig mérgező gázzal is fel voltak szerelve.
Szovjet börtönlaboratórium: Politikai foglyokat használtak tesztalanynak a szovjetek, akik olyan méreganyagot akartak kifejleszteni, ami színtelen, szagtalan, és később nem lehet kimutatni a szervezetben. A kísérlet eredményeként megszületett a C-2 nevű méreg, aminek a hatására a rabok hirtelen csendesek, nyugodtak, és legyengültek lettek. 15 percen belül mind meghaltak.
A Tuskegee tanulmány: 1937 és 1972 között, szifiliszben szenvedő, néger férfiakat vizsgáltak Alabama államban. A betegeket nem kezelték, ezért a kísérlet végére a 399 alanyból csak 74 maradt életben. 29-en a szifiliszbe haltak bele, 100-an az ezzel járó komplikációba. 40 férfinak a felesége is megkapta a betegséget, és 19-nek a gyermeke már szifiliszesen jött a világra. A Tuskegee vizsgálat után teljesen megváltoztak a páciensek védelméről szóló szabályok.
731-es egység: A Japánban végzett kísérlet célja az volt, hogy a kutatók többet tudjanak meg a kémiai és a biológiai hadviselésről. Az erre irányuló vizsgálatok nagy részét Shiro Ishii és csapata követte el. A brutális kompánia élve boncolta fel az embereket, köztük terhes nőket.
A raboknak leműtötték a végtagjaikat, és máshova csatolták azokat. Néhány alanynak lefagyasztották, majd kiolvasztották a testrészeit, hogy megnézzék az üszkösödést. Mindemellett különböző betegségekkel fertőzték meg az embereket. Nemi erőszakkal terjesztették a szifiliszt, és a kankót, majd megnézték ezeknek a lefolyását. Ishii a brutális kísérletei miatt börtönbe került, és ott is halt meg.
Náci kísérletek: A koncentrációs táborokban követték el a brutális kísérleteket a nácik, a második világháború alatt. Elsősorban ikreket vizsgáltak, hogy megállapítsák a genetikai hasonlóságaikat és különbségeiket. A náci kísérletek legismertebb alakja Josef Mengele volt, aki legalább 1500 ikerpáron kísérletezett, de olyan kegyetlen módszerekkel, hogy csak 200 ikerpár élte túl azokat. Mengele többek között kíváncsi volt, hogy különböző anyagok hatására, megváltozik-e a szemük színe. Egy másik kísérletben összevarrták az ikreket, hogy sziámi ikreket hozzanak létre.
A stanfordi börtönkísérlet: A klasszikus pszichológiai kísérletről nagyon sokan hallhattunk. Ez a vizsgálat azt akarta kideríteni, hogy a fogság hogyan hat az emberi viselkedésre a börtönőrök és a rabok tekintetében. Az 1971-es vizsgálatot Philip Zimbardo vezette.
Erre a kísérletre egyetemi hallgatók jelentkezhettek, akik közül véletlenszerűen kerültek ki a rabok, és az őrök. A kísérlet eleinte jól indult, ám végül le kellett állítani, mert a hallgatók túlságosan belesimultak a szerepükbe. Az őröket játszó alanyok egyharmada szabályosan szadisztikus tendenciákat mutatott a rabok irányába.
A szörny kísérlet: 22 árva gyermek vett részt az 1939-es Iowa állami kísérletben. A vizsgálatot Mary Tudor vezette, aki két csoportra osztotta az alanyokat. Az egyik csoport lelkesítő beszédet kapott, míg a másik negatív terápiában részesült, ami kiemelte, hogy mennyire semmirekellők és milyen hibáik vannak. Akik a negatív csoportban voltak, azok egy életre szóló károsodást szenvedtek.
4.1 projekt: 1954. március 01-jétől a Marshall-sziget lakói radioaktív-sugárzásnak voltak kitéve. Erről nekik senki sem szólt, mert a kutatók azt figyelték meg, hogy a sugárzásnak milyen hatásai vannak. A megfigyelés alatt nagyon sok volt a halva születetés, és a vetélés, ám a következő öt évben ez visszatért a normál szintre. 20 évvel később szinte minden harmadik ember rákos lett, akik a sugárzás ideje alatt született. Amikor napvilágra került a 4.1 projekt, akkor hatalmas botrány kerekedett ki belőle.
Projekt MKULTRA: A CIA végezte az MKULTRA kódnevű kísérletet, amiben az elmét akarták kontrollálni. A tanulmány alanyain LSD-t is használt az Ügynökség, aminek az emberei a dolgozókon, a katonákon, a doktorokon, az ügynökökön, a prostituáltakon, és mentálisan beteg embereken kísérleteztek. A CIA gyakran illegális módszerekkel cserkészte be az alanyokat, akiknek a drogos állapotáról videofelvétel is készült, ám azt később megsemmisítették.
A helyreállítás projekt: Az 1970-es években a dél-afrikai hadsereg kényszerítette arra a fehér leszbikus és meleg katonákat, hogy nemátalakító műtétnek vessék alá magukat. Természetesen ez nem azt jelentette, mint napjainkban. Az 1970-es évekbeli műtétek kémiai kasztrációt, elektrosokkot és gyógyszeres kísérleteket jelentettek. Pontos szám nincs arról, hogy mennyi embert vetettek alá ezeknek a borzalmaknak, de körülbelül 900 szexuális „helyreállító” beavatkozást hajtottak végre a katonai kórházakban.
(Forrás: bizzariummagazin)
Hozzászólások