A legijesztőbb horrorfilmek, amiknek van valóságalapja
Ősszel nemcsak az iskola kezdődik, hanem a borzongás iránti vágyunk is megnő.
Beköszöntőt a szürke időjárással, esős napokkal egyet jelentő évszak, ami tökéletesen passzol a horrorfilmek hangulatához. Ezekben a hónapokban, ezért nem meglepő, hogy sokkal többször döntünk úgy, hogy készítünk egy forró italt, letelepszünk a kanapéra, magunkra húzunk egy takarót, és megnézünk egy félelmetes horrorfilmet.
A lehetőségek tárháza végtelen. Választhatunk igazi klasszikust, szellemekkel, démonokkal, vagy sorozatgyilkosokkal teli darabot, esetleg a kedvenc színészünket szeretnénk látni, ahogy lemészárolják, vagy csak ő marad életben, de kereshetünk olyan filmet is, aminek van valóságalapja.
A következő összeállításban azok a klasszikus művek szerepelnek, amelyeket az utolsó kategóriába sorolhatjuk.
Az ördögűző: 1973-ban a valaha volt legijesztőbb horrornak tartották az akkor bemutatott filmet, amiben némelyik trükk és technika inkább nevetséges volt, mint ijesztő.
Az 1940-es években tényleg ördögűzés hajtottak végre egy Roland Doe néven ismert amerikai fiún. Ezt dolgozza fel William Peter Blatty 1971-es története. Ördögűzést ráadásul a mai napig hajtanak végre a papok, akiknek a Vatikán adott erre engedélyt.
A bárányok hallgatnak: Úgy gondoljuk, hogy a filmben szereplő zseniális és bestiális sorozatgyilkosnál nincs betegebb? Sajnos tévedünk, mert van, mégpedig a valóságban. A szerzőt nem is egy gyilkos inspirálta.
Az egyik sorozatgyilkos Ed Gein volt, aki bizarr módon vonzódott az áldozatai bőréhez. A másik sorozatgyilkos Ted Bundy, akinek a rendőrségi profilozó, Robert Keppel való kapcsolata fedezhető fel a filmben. Ed Gein állítólag a Psycho alapjául szolgáló könyv íróját is inspirálta.
A texasi láncfűrészes: Az 1974-es horror, amit 2003-ban újra leforgattak, az egyik legrémisztőbb horrorfilm, amit csak láthatunk. Habár maga a történet az öt fiatallal és a bizarr családdal csak a képzelet szüleménye, mégis a Bőrpofát egy igazi sorozatgyilkosról mintázták, akinek az arcán emberi maszk volt, amikor elfogta a rendőrség.
A cápa: Az embereket mészároló cápáról szóló film alapját, Peter Benchley regénye szolgáltatta. Benchley azonban nem csak kitalálta a sztorit, mert 1916 júliusában, a New Jersey közelében található Matawan édesvizű folyó tényleg vérfürdővé változott, ugyanis egy nagy fehér cápa felúszott, és sok embert megölt. Végül elfogták a bestiát.
Rémálom az Elm utcában: Wes Cravenre horrorfilmje egy egész generációnak okozott rémálmokat. A szerző fantáziáját az az L.A Times-ban megjelent cikk ragadta meg, amely arról szólt, hogy több kambodzsai bevándorló fiatal halálát is rémálmok okozták. A ködös és bizarr történet hatására, Craven megalkotta Freddie-t.
A zodiákus: Máig nem derült ki, hogy ki volt a zodiákus, és az általa elkövetett gyilkosságok is megoldatlanok maradtak annak ellenére, hogy a gyilkos egyáltalán nem rejtőzködött a rendőrség és a média elől. Az ismeretlen tettes az újságíróknak küldözgetett leveleket, amikben jelek és feladványok voltak.
Az 1970-es években San Franciscót rettegésben tartó sorozatgyilkos több könyv és film szerzőjét megihlette. A zodiákus című filmben Jake Gyllenhaal és Robert Downey Jr. próbál a tettes nyomára akadni.
Cukorfalat: Ismerős forgatókönyvön alapul a 2006-ban bemutatott horrorfilm, ami arról szól, hogy egy 32 éves fotós megismerkedik az interneten egy 14 éves lánnyal, akit hazavisz. A valósággal ellentétben, itt fordul a kocka, mert a gyerek ejti fogságba a férfit, és ő kínozza meg a pedofilnak tartott alakot.
A filmet nem egy filmfesztiválon bemutatták, ám a legtöbb kritika szerint túl erőszakos és nyers volt az alkotás. A rendező azt állította, hogy az ötletet ez tokiói esetből vette. Később azonban hiába keresett cikket, vagy híradást az esetről, nem talált semmit, ezért kérdéses, hogy Cukorka, avagy Hard Candy tényleg létezik-e.
Démonok között: A tavalyi év legijesztőbb horrorfilmje a két világhírű paranormális nyomozó egyik ügyéről szól. Ed és Lorraine Warren, akik az amityville-i esetet is leírták, a világtól távol, egy tanyaházban élő családhoz ment, akiket nem evilági lények terrorizáltak.
(Forrás: bien.hu)
Beköszöntőt a szürke időjárással, esős napokkal egyet jelentő évszak, ami tökéletesen passzol a horrorfilmek hangulatához. Ezekben a hónapokban, ezért nem meglepő, hogy sokkal többször döntünk úgy, hogy készítünk egy forró italt, letelepszünk a kanapéra, magunkra húzunk egy takarót, és megnézünk egy félelmetes horrorfilmet.A lehetőségek tárháza végtelen. Választhatunk igazi klasszikust, szellemekkel, démonokkal, vagy sorozatgyilkosokkal teli darabot, esetleg a kedvenc színészünket szeretnénk látni, ahogy lemészárolják, vagy csak ő marad életben, de kereshetünk olyan filmet is, aminek van valóságalapja.
A következő összeállításban azok a klasszikus művek szerepelnek, amelyeket az utolsó kategóriába sorolhatjuk.
Az ördögűző: 1973-ban a valaha volt legijesztőbb horrornak tartották az akkor bemutatott filmet, amiben némelyik trükk és technika inkább nevetséges volt, mint ijesztő. Az ördögűző vészjósló hangulata még ma is megborzongat, főleg akkor, ha tudjuk, hogy a film alapjául egy valós eseményeket feldolgozó könyv szolgált.
Az 1940-es években tényleg ördögűzés hajtottak végre egy Roland Doe néven ismert amerikai fiún. Ezt dolgozza fel William Peter Blatty 1971-es története. Ördögűzést ráadásul a mai napig hajtanak végre a papok, akiknek a Vatikán adott erre engedélyt.
A bárányok hallgatnak: Úgy gondoljuk, hogy a filmben szereplő zseniális és bestiális sorozatgyilkosnál nincs betegebb? Sajnos tévedünk, mert van, mégpedig a valóságban. A szerzőt nem is egy gyilkos inspirálta.Az egyik sorozatgyilkos Ed Gein volt, aki bizarr módon vonzódott az áldozatai bőréhez. A másik sorozatgyilkos Ted Bundy, akinek a rendőrségi profilozó, Robert Keppel való kapcsolata fedezhető fel a filmben. Ed Gein állítólag a Psycho alapjául szolgáló könyv íróját is inspirálta.
A texasi láncfűrészes: Az 1974-es horror, amit 2003-ban újra leforgattak, az egyik legrémisztőbb horrorfilm, amit csak láthatunk. Habár maga a történet az öt fiatallal és a bizarr családdal csak a képzelet szüleménye, mégis a Bőrpofát egy igazi sorozatgyilkosról mintázták, akinek az arcán emberi maszk volt, amikor elfogta a rendőrség.A cápa: Az embereket mészároló cápáról szóló film alapját, Peter Benchley regénye szolgáltatta. Benchley azonban nem csak kitalálta a sztorit, mert 1916 júliusában, a New Jersey közelében található Matawan édesvizű folyó tényleg vérfürdővé változott, ugyanis egy nagy fehér cápa felúszott, és sok embert megölt. Végül elfogták a bestiát.Rémálom az Elm utcában: Wes Cravenre horrorfilmje egy egész generációnak okozott rémálmokat. A szerző fantáziáját az az L.A Times-ban megjelent cikk ragadta meg, amely arról szólt, hogy több kambodzsai bevándorló fiatal halálát is rémálmok okozták. A ködös és bizarr történet hatására, Craven megalkotta Freddie-t.A zodiákus: Máig nem derült ki, hogy ki volt a zodiákus, és az általa elkövetett gyilkosságok is megoldatlanok maradtak annak ellenére, hogy a gyilkos egyáltalán nem rejtőzködött a rendőrség és a média elől. Az ismeretlen tettes az újságíróknak küldözgetett leveleket, amikben jelek és feladványok voltak.Az 1970-es években San Franciscót rettegésben tartó sorozatgyilkos több könyv és film szerzőjét megihlette. A zodiákus című filmben Jake Gyllenhaal és Robert Downey Jr. próbál a tettes nyomára akadni.
Cukorfalat: Ismerős forgatókönyvön alapul a 2006-ban bemutatott horrorfilm, ami arról szól, hogy egy 32 éves fotós megismerkedik az interneten egy 14 éves lánnyal, akit hazavisz. A valósággal ellentétben, itt fordul a kocka, mert a gyerek ejti fogságba a férfit, és ő kínozza meg a pedofilnak tartott alakot.A filmet nem egy filmfesztiválon bemutatták, ám a legtöbb kritika szerint túl erőszakos és nyers volt az alkotás. A rendező azt állította, hogy az ötletet ez tokiói esetből vette. Később azonban hiába keresett cikket, vagy híradást az esetről, nem talált semmit, ezért kérdéses, hogy Cukorka, avagy Hard Candy tényleg létezik-e.
Démonok között: A tavalyi év legijesztőbb horrorfilmje a két világhírű paranormális nyomozó egyik ügyéről szól. Ed és Lorraine Warren, akik az amityville-i esetet is leírták, a világtól távol, egy tanyaházban élő családhoz ment, akiket nem evilági lények terrorizáltak.(Forrás: bien.hu)
Hozzászólások