A legrémisztőbb skandináv szörnyek
Elcsábítanak, rémálmokat hoznak, vagy azonnal az életünkre törnek az alig ismert lények.Az ördög órájának legendáját sokan azzal cáfolják, hogy a természetfeletti lények nem tudnak alkalmazkodni az időzónákhoz, ám nem is kell nekik, hiszen szörnyekből annyi van, hogy szinte minden emberre jut egy.
A legismertebb szörnyetegek még ma is a démonok, vámpírok, alakváltók, hableányok, tündérek, ám akadnak ezeknél sokkal félelmetesebb teremtmények. A skandináv folklór legrémisztőbb tagjai elcsábítják az áldozatukat, rémálommal keserítik meg az éjszakájukat, vagy egyenesen az életükre törnek.
Mare: A különböző tájegységeken más-más névvel illetik ezt a lényt. Mare, Mareritt (norvég), Mareridt (dán), Mardröm (svéd). Habár az elnevezés különbözik, a hozzátartozó legenda ugyanaz. Mare egy olyan lény, ami ráül az alvó ember mellkasára, és rémálommal kínozza az áldozatát. Mare tulajdonságai olyanok, mint a boszorkányoké. A mágikus erejét néha beveti, hogy szexre csábítsa a férfi áldozatait.
Draugen: A tengeren meghalt emberek szelleme, akik egyáltalán nem szeretik a látogatókat, ha azok az ő területükön csónakoznának. A norvégül draugr szellemek sokszor ott kísértenek, ahol meghaltak.
A szörny hatalmas, a hínárral fedett bőre olyan, mint a halaké, a hatalmas szájában tűhegyes fogak találhatók. A draugen gyakran evezhet a vízen, a közeledését pedig hátborzongató kiáltás jelzi.
A lény képességei közé tartózik az időjárás befolyásolása. Ha vihar tombol, akkor gyakran látni a tengeren, ahol embereket fojt a vízbe, hajókat, csónakokat süllyeszt el. Egy másik legenda szerint a tengerbe rejtett kincset őrzi. A draugen képes változtatni a magasságán, emberi vért iszik, és húst eszik.
Pesta: A pestis rengeteg ember halálát okozta a történelemben. Dánia a lakossága harmadát, Norvégia a felét vesztette el. Mivel babonás időkben tombolt a járvány, emiatt nem meglepő, hogy a fekete halálhoz is kitaláltak egy természetfeletti felelőst. Ő Pesta.
A halált és betegséget hozó szörny, ocsmány öregasszony képében jelenik meg. A kezében seprűt és gereblyét tartva jár farmról farmra, hogy terjessze a pestist. Amennyiben valaki túlélte a betegséget, akkor Pesta hamarosan arra járt, és meghalt az egész család.
Pesta alakja a „Vén Banya” skandináv megfelelője. Az alacsony rémség fekete köpenyt visel, a lépcsőn kúszik fel, baljós légkört teremt, s megérint a halál szelével.
Huldra/Hulder: A svédeknél Tallemaja névvel illetik az erdőben élő, tollszerű nőt, aki igazságos, gyönyörű, de vad. A hosszú tehénfarkát elrejti, ha emberrel találkozik. A legenda szerint Ádámnak és Évának sok gyereke született, ám némelyik a feledés homályába veszett.
Ennek oka az volt, hogy az egyik nap Éva a gyerekeit fürdette, amikor megjelent Isten. Éva nem akarta, hogy a gyerekei koszosan járuljanak a Mindenható elé, ezért elrejtette az erdőbe azokat, akiket még nem mosdatott meg.
Isten megkérdezte a nőt, hogy nincs-e több gyereke, mire Éva letagadta az elrejtett csemetéket. Isten erre közölte, hogy mostantól maradjanak rejtve azok a gyerekek, akiknek a létezését Éva nem vallotta be. A gyerekek „De Underjordiske”-k, vagyis „föld alatt élők” lettek.
Az elvesztett gyerekek lelkei gyakran megpróbálják megszólítani az embereket. Huldra csak egy közülük. A se gonosznak, se jónak nem nevezhető, kacér fiatal lány a felszínen maradt, és olykor sellőként csábítja el az embereket.
Fossegrimmen: Néha csak Grim néven emlegetik a vízi szörnyet, aki fiatal, jóképű, meztelen férfi képében bukkan fel a vízeséseknél, és hegedűn játszik a természet, valamint a saját kedvére. A legenda szerint, ha valaki hússal lepi meg, azt megtanítja játszani.
Torgeir Augundsson (1801-1872), ismertebb nevén Myllarguten esetében az a hír járta, hogy a művész eladta a lelkét a lénynek, hiszen olyan jól játszott a hangszeren, hogy abban biztos volt valami természetfeletti csavar.
Nökken/ Nyk / Nykkjen/Neck/Nicor/Nixie: A norvégok szerint az édes- vagy a mélyvizekben élhet a sötét szemű, titokzatos lény, ami a vízből kikukucskálva lesi az embereket. A svédek már abban hisznek, hogy a szörny csodaszép, fiatal férfi, aki elcsábítja, majd vízbe fojtja a nőket.
A nökken leginkább a nimfákhoz hasonlítanak, csak férfi változatban, tehát kéjes szándékkal csábítanak, ráadásul alakváltásra is képesek. Előfordul például, hogy fehér ló alakjában hagyják, hogy kisgyerekek lovagoljanak rajtuk, majd beleugranak vele a vízbe. Tehetséges zenész is lehet, ugyanis a közeli falvakban gyakran hallják, ahogy a lény hegedül.
Néhány leírás szerint a nökken nem csinos férfi, hanem leginkább egy vízbe fulladt hulla, aminek a szeme sárga, a fogai borotvaélesek, a szája pedig hatalmas. Jó hír, hogy könnyen lehet ellene védekezni, mert elég csak a vízbe dobni egy fémes tárgyat, ami lehet tű, de akár vaskereszt is.
Amennyiben már megtámadott, akkor a következő szövegel üldözhető el: „NYK! NYK! NaAl i Vatn. Jomfru Maria kastet styaal i Vatn! Du sæk, AEK FLYT!” ez azt jelenti, hogy „Nyk! NYK! Tű a vízben. A Szűz Mária szentelte acél a víz! Süllyedj el, én lebegek!”
Nisse(r)/Tomte(nisse): Utolsónak maradt egy olyan lény, amely a mai napig fontos szerepet tölt be a skandinávok életében, hiszen náluk nem létezik a Mikulás. A karácsonyi feladatokat a nissék látják el. Bekopognak az ajtón, ajándékot adnak.
Amikor nem éppen karácsony van, akkor a nissék mezőgazdasági gazdákkal élnek, azoknak a pajtájában, és rendfelügyelőként, gondnokként dolgoznak. Annak, aki jól bánik velük, szerencsét hoznak. A nissék leginkább a törpékre hasonlítanak, hiszen ők sem viszik túlzásba a barátkozást, tréfálkozni viszont imádnak.
Néha lopnak, megkárosítják az embert, amit azzal lehet kivédeni, ha adunk nekik egy kis vajas zabkását, mert ezzel elnyerhetjük a nisse szeretetét. Kinézetre igazán aranyos teremtmények.
(Forrás: noiportal.hu)
A legismertebb szörnyetegek még ma is a démonok, vámpírok, alakváltók, hableányok, tündérek, ám akadnak ezeknél sokkal félelmetesebb teremtmények. A skandináv folklór legrémisztőbb tagjai elcsábítják az áldozatukat, rémálommal keserítik meg az éjszakájukat, vagy egyenesen az életükre törnek.
Mare: A különböző tájegységeken más-más névvel illetik ezt a lényt. Mare, Mareritt (norvég), Mareridt (dán), Mardröm (svéd). Habár az elnevezés különbözik, a hozzátartozó legenda ugyanaz. Mare egy olyan lény, ami ráül az alvó ember mellkasára, és rémálommal kínozza az áldozatát. Mare tulajdonságai olyanok, mint a boszorkányoké. A mágikus erejét néha beveti, hogy szexre csábítsa a férfi áldozatait.
Draugen: A tengeren meghalt emberek szelleme, akik egyáltalán nem szeretik a látogatókat, ha azok az ő területükön csónakoznának. A norvégül draugr szellemek sokszor ott kísértenek, ahol meghaltak.
A szörny hatalmas, a hínárral fedett bőre olyan, mint a halaké, a hatalmas szájában tűhegyes fogak találhatók. A draugen gyakran evezhet a vízen, a közeledését pedig hátborzongató kiáltás jelzi.
A lény képességei közé tartózik az időjárás befolyásolása. Ha vihar tombol, akkor gyakran látni a tengeren, ahol embereket fojt a vízbe, hajókat, csónakokat süllyeszt el. Egy másik legenda szerint a tengerbe rejtett kincset őrzi. A draugen képes változtatni a magasságán, emberi vért iszik, és húst eszik.
Pesta: A pestis rengeteg ember halálát okozta a történelemben. Dánia a lakossága harmadát, Norvégia a felét vesztette el. Mivel babonás időkben tombolt a járvány, emiatt nem meglepő, hogy a fekete halálhoz is kitaláltak egy természetfeletti felelőst. Ő Pesta.
A halált és betegséget hozó szörny, ocsmány öregasszony képében jelenik meg. A kezében seprűt és gereblyét tartva jár farmról farmra, hogy terjessze a pestist. Amennyiben valaki túlélte a betegséget, akkor Pesta hamarosan arra járt, és meghalt az egész család.
Pesta alakja a „Vén Banya” skandináv megfelelője. Az alacsony rémség fekete köpenyt visel, a lépcsőn kúszik fel, baljós légkört teremt, s megérint a halál szelével.
Huldra/Hulder: A svédeknél Tallemaja névvel illetik az erdőben élő, tollszerű nőt, aki igazságos, gyönyörű, de vad. A hosszú tehénfarkát elrejti, ha emberrel találkozik. A legenda szerint Ádámnak és Évának sok gyereke született, ám némelyik a feledés homályába veszett.
Ennek oka az volt, hogy az egyik nap Éva a gyerekeit fürdette, amikor megjelent Isten. Éva nem akarta, hogy a gyerekei koszosan járuljanak a Mindenható elé, ezért elrejtette az erdőbe azokat, akiket még nem mosdatott meg.
Isten megkérdezte a nőt, hogy nincs-e több gyereke, mire Éva letagadta az elrejtett csemetéket. Isten erre közölte, hogy mostantól maradjanak rejtve azok a gyerekek, akiknek a létezését Éva nem vallotta be. A gyerekek „De Underjordiske”-k, vagyis „föld alatt élők” lettek.
Az elvesztett gyerekek lelkei gyakran megpróbálják megszólítani az embereket. Huldra csak egy közülük. A se gonosznak, se jónak nem nevezhető, kacér fiatal lány a felszínen maradt, és olykor sellőként csábítja el az embereket.
Fossegrimmen: Néha csak Grim néven emlegetik a vízi szörnyet, aki fiatal, jóképű, meztelen férfi képében bukkan fel a vízeséseknél, és hegedűn játszik a természet, valamint a saját kedvére. A legenda szerint, ha valaki hússal lepi meg, azt megtanítja játszani.
Torgeir Augundsson (1801-1872), ismertebb nevén Myllarguten esetében az a hír járta, hogy a művész eladta a lelkét a lénynek, hiszen olyan jól játszott a hangszeren, hogy abban biztos volt valami természetfeletti csavar.
Nökken/ Nyk / Nykkjen/Neck/Nicor/Nixie: A norvégok szerint az édes- vagy a mélyvizekben élhet a sötét szemű, titokzatos lény, ami a vízből kikukucskálva lesi az embereket. A svédek már abban hisznek, hogy a szörny csodaszép, fiatal férfi, aki elcsábítja, majd vízbe fojtja a nőket.
A nökken leginkább a nimfákhoz hasonlítanak, csak férfi változatban, tehát kéjes szándékkal csábítanak, ráadásul alakváltásra is képesek. Előfordul például, hogy fehér ló alakjában hagyják, hogy kisgyerekek lovagoljanak rajtuk, majd beleugranak vele a vízbe. Tehetséges zenész is lehet, ugyanis a közeli falvakban gyakran hallják, ahogy a lény hegedül.
Néhány leírás szerint a nökken nem csinos férfi, hanem leginkább egy vízbe fulladt hulla, aminek a szeme sárga, a fogai borotvaélesek, a szája pedig hatalmas. Jó hír, hogy könnyen lehet ellene védekezni, mert elég csak a vízbe dobni egy fémes tárgyat, ami lehet tű, de akár vaskereszt is.
Amennyiben már megtámadott, akkor a következő szövegel üldözhető el: „NYK! NYK! NaAl i Vatn. Jomfru Maria kastet styaal i Vatn! Du sæk, AEK FLYT!” ez azt jelenti, hogy „Nyk! NYK! Tű a vízben. A Szűz Mária szentelte acél a víz! Süllyedj el, én lebegek!”
Nisse(r)/Tomte(nisse): Utolsónak maradt egy olyan lény, amely a mai napig fontos szerepet tölt be a skandinávok életében, hiszen náluk nem létezik a Mikulás. A karácsonyi feladatokat a nissék látják el. Bekopognak az ajtón, ajándékot adnak.
Amikor nem éppen karácsony van, akkor a nissék mezőgazdasági gazdákkal élnek, azoknak a pajtájában, és rendfelügyelőként, gondnokként dolgoznak. Annak, aki jól bánik velük, szerencsét hoznak. A nissék leginkább a törpékre hasonlítanak, hiszen ők sem viszik túlzásba a barátkozást, tréfálkozni viszont imádnak.
Néha lopnak, megkárosítják az embert, amit azzal lehet kivédeni, ha adunk nekik egy kis vajas zabkását, mert ezzel elnyerhetjük a nisse szeretetét. Kinézetre igazán aranyos teremtmények.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások