A menekültek számának további csökkentését szorgalmazza az osztrák külügyminiszter
"Aki illegálisan van a városban, az is kap az adófizetők pénzéből" - mondta a miniszter. Indoklása szerint Bécs városa szociális segélyben részesíti azokat is, akik elutasított menedékkérelemmel rendelkeznek. "Ezért nem szabad csodálkozni, ha nehéz valakit kiutasítani" - mondta a miniszter.
Bécsben mintegy 20 ezer menekült részesül szociális juttatásban, több mint hatezren "megtűrtek", mivel különböző okok miatt nem tudják őket kitoloncolni - közölte a Kurier című osztrák lap még január közepén.
A novemberi számok időközben növekedhettek - állapította meg a lap, amely szerint a minisztérium ugyan megerősítette a számokat, hivatalosan nem kommentálta azokat. Az újság szerint a hatezer ember közül 2600-an rendelkeznek elutasított menedékkérelemmel és 3400-an pedig kiegészítő védelmet kapnak.
Sebastian Kurz a Die Pressének arról is beszélt, hogy vannak olyan országok, amellyel létrejött a visszatoloncolási szerződés, azonban mégsem veszik vissza állampolgáraikat. Kurz úgy vélte, hogy a legnagyobb probléma, hogy a migránsoknak gyakran nincsenek személyes dokumentumaik. A tárcavezető úgy látja, hogy az Ausztriába érkező menekültáradat nagy gondot jelent a munkaerőpiacnak és a társadalomnak egyaránt. Mint fogalmazott: nem ismétlődhet meg a 2015-ös, de a 2016-os év sem.
Szakértőkre hivatkozva azt mondta, hogy a kérelem benyújtása után egy évvel a menekültek kilencven százaléka munkanélküli, míg öt év után mindössze harmadának van munkája. A néppárti miniszter szerint a kormány arról egyezett meg, hogy jelentősen csökkenteni kell az országba érkező menekültek számát, azonban konkrétumokat nem említett. "Meglátjuk, hogyan alakul" - mondta. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) korábban azt javasolta, hogy felezzék meg az országba érkező menekültek kvótáját, és idén 17 500 kérelmi eljárás elindulását engedélyezzék.
Azonban ezen számok a módosított kormányprogramba nem kerültek be. A héten elfogadott módosított kormányprogramban megfogalmazott integrációs passzus szerint a menedékkérőknek az integráció miatt egy évig kötelezően kell német nyelvi és úgynevezett értékkurzusokra járniuk, valamint juttatás nélküli közmunkát végezniük. A tervek szerint amennyiben a menekültek nem látogatják ezen tanfolyamokat, úgy eleshetnek a szociális juttatástól. Azon menedékkérőknek is el kell járniuk a képzésekre, akik várhatóan megkapják a menekültstátuszt.
Jelenleg 15 ezren vesznek részt az értékkurzusokon, 2017-ben 35 ezer új helyet teremtenek. Betiltanák továbbá a köztereken az egész arcot eltakaró burka viselését és 150 eurós (mintegy 46 ezer forintos) büntetést szabnának ki azokra, akik mégis elfedik az arcukat. A néppárti Kurz által szorgalmazott intézkedés szabályozná azt is, hogy a tanároknak, a jogászoknak, az ügyvédeknek és a rendőröknek "világnézeti és vallási szimbólumoktól" mentesen kell megjelenniük. Egyúttal megállapodtak abban is, hogy csökkentik az illegális menekültek számát, szigorítják a határellenőrzést és büntetnék azokat, akik elutasított menedékkérelem esetén nem hagyják el az országot.
MTI
Bécsben mintegy 20 ezer menekült részesül szociális juttatásban, több mint hatezren "megtűrtek", mivel különböző okok miatt nem tudják őket kitoloncolni - közölte a Kurier című osztrák lap még január közepén.
A novemberi számok időközben növekedhettek - állapította meg a lap, amely szerint a minisztérium ugyan megerősítette a számokat, hivatalosan nem kommentálta azokat. Az újság szerint a hatezer ember közül 2600-an rendelkeznek elutasított menedékkérelemmel és 3400-an pedig kiegészítő védelmet kapnak.
A szóban forgó kiegészítő védelem azoknak jár, akik a genfi egyezmény szerint nem tekinthetők menekültnek, azonban számukra az esetleges halálbüntetés vagy más jellegű önkény miatt mégis veszélyes lehet visszatérni a származási országba.
Sebastian Kurz a Die Pressének arról is beszélt, hogy vannak olyan országok, amellyel létrejött a visszatoloncolási szerződés, azonban mégsem veszik vissza állampolgáraikat. Kurz úgy vélte, hogy a legnagyobb probléma, hogy a migránsoknak gyakran nincsenek személyes dokumentumaik. A tárcavezető úgy látja, hogy az Ausztriába érkező menekültáradat nagy gondot jelent a munkaerőpiacnak és a társadalomnak egyaránt. Mint fogalmazott: nem ismétlődhet meg a 2015-ös, de a 2016-os év sem.
Szakértőkre hivatkozva azt mondta, hogy a kérelem benyújtása után egy évvel a menekültek kilencven százaléka munkanélküli, míg öt év után mindössze harmadának van munkája. A néppárti miniszter szerint a kormány arról egyezett meg, hogy jelentősen csökkenteni kell az országba érkező menekültek számát, azonban konkrétumokat nem említett. "Meglátjuk, hogyan alakul" - mondta. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) korábban azt javasolta, hogy felezzék meg az országba érkező menekültek kvótáját, és idén 17 500 kérelmi eljárás elindulását engedélyezzék.
Azonban ezen számok a módosított kormányprogramba nem kerültek be. A héten elfogadott módosított kormányprogramban megfogalmazott integrációs passzus szerint a menedékkérőknek az integráció miatt egy évig kötelezően kell német nyelvi és úgynevezett értékkurzusokra járniuk, valamint juttatás nélküli közmunkát végezniük. A tervek szerint amennyiben a menekültek nem látogatják ezen tanfolyamokat, úgy eleshetnek a szociális juttatástól. Azon menedékkérőknek is el kell járniuk a képzésekre, akik várhatóan megkapják a menekültstátuszt.
Jelenleg 15 ezren vesznek részt az értékkurzusokon, 2017-ben 35 ezer új helyet teremtenek. Betiltanák továbbá a köztereken az egész arcot eltakaró burka viselését és 150 eurós (mintegy 46 ezer forintos) büntetést szabnának ki azokra, akik mégis elfedik az arcukat. A néppárti Kurz által szorgalmazott intézkedés szabályozná azt is, hogy a tanároknak, a jogászoknak, az ügyvédeknek és a rendőröknek "világnézeti és vallási szimbólumoktól" mentesen kell megjelenniük. Egyúttal megállapodtak abban is, hogy csökkentik az illegális menekültek számát, szigorítják a határellenőrzést és büntetnék azokat, akik elutasított menedékkérelem esetén nem hagyják el az országot.
MTI
Hozzászólások