A szexuális beállítódásuk és a nemi identitásuk miatt üldözöttekről emlékezett meg a Bundestag
A náci rezsimben a szexuális beállítódásuk vagy a nemi identitásuk miatt üldözött emberekről emlékezett meg a német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának évfordulóján tartott emlékülésen.
A Bundestagban 27. alkalommal tartottak megemlékezést a nemzetiszocializmus áldozatainak tiszteletére, a szexuális kisebbségek üldöztetésének ügye pedig első alkalommal volt a rendezvény központi témája. Rozette Kats holland holokauszttúlélő hangsúlyozta, hogy minden egyes üldözöttnek kijár a tisztelettel teljes megemlékezés.
Korábban jellemző volt, hogy a megemlékezéseken igyekezték kerülni a szexuális kisebbségek üldöztetésének ügyét, ami nem volt helyes, hiszen ha az áldozatok nem egyenlők, ha bizonyos csoportjaik kevésbé értékesnek számítanak, mint a többiek, akkor "a nemzetiszocialista ideológia tovább él és továbbra is érezteti hatását" - mondta Rozette Kats aki beszédében megjegyezte, hogy nem tartozik semmilyen szexuális kisebbséghez.
Bärbel Bas parlamenti elnök rámutatott, hogy a náci rezsim idején az állandó félelem és bizonytalanság jutott osztályrészül mindenkinek, aki nem felelt meg a nemzetiszocialista elvárásoknak. Sorsok ezreit pecsételte meg, hogy szexuális beállítódásuk vagy nemi identitásuk eltért a náci normától, és a szexuális kisebbségek tagjainak a diktatúra bukása után még évtizedekig kellett várniuk arra, hogy elismerjék szenvedésüket, üldöztetésüket - fejtette ki a szociáldemokrata politikus.
A Bundestag képviselői, az államfő, a kancellár, az alkotmánybíróság elnöke és a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat elnökének részvételével tartott emlékülésen áldozatok életútjáról színészek által tartott felolvasásokból az is világossá vált a hallgatóság előtt, hogy a szexuális kisebbségek németországi megkülönböztetése nem ért véget az ország felszabadításával.
A nácik által megszigorított elnyomó törvények évtizedekig érvényben maradtak, így a háború után több évet börtönben töltött például Karl Gorath bremerhaveni ápoló, akit megjárta Auschwitzot, mert homoszexuális volt, és ugyanaz a bíró ítélte el 1947-ben, aki 1938-ban koncentrációs táborba juttatta. Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg katonái, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
Az egyhangúlag elfogadott ENSZ-határozat hangsúlyozza az emlékezés és a tanítás kötelességét, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások