A vatikáni török nagykövetség rágalmazásnak nevezte a pápa szavait az örmény népirtásról
Rágalmazásnak nevezte Ferenc pápának az örmény népirtásról mondott szavait a Törökország római szentszéki nagykövetsége által hétfőn kiadott közlemény. Az olasz sajtó szerint Ferenc pápa nem Törökország ellen beszélt.
A Vatikánnál akkreditált török nagykövetség közleménye szerint Ferenc pápának a Szent Péter-bazilikában vasárnap bemutatott örmény misén elhangzott szavai elfogadhatatlanok; népirtásról beszélni rágalom, a misén mondott kijelentések "politikai céllal meghamisítják a történelmet".
Miután Ferenc pápa a XX. század első népirtásának nevezte az örmények 1915-ben kezdődött mészárlását, Törökország visszahívta szentszéki nagykövetét. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter bejelentése szerint Ankara további lépéseket mérlegel a Vatikánnal szemben.
Ferenc pápa hétfőn reggel a vatikáni Szent Anna-házban bemutatott szentmise homíliájában az evangelizációról beszélve úgy fogalmazott: az egyháznak bátran és világosan kell beszélnie. "Nem hallgathatjuk el, amit láttunk és amit tudunk" - mondta Ferenc pápa, aki semmilyen utalást nem tett a Törökországgal kialakult diplomáciai feszültségre.
Vatikáni források szerint a szentszéki államtitkárságon nem okozott meglepetést Törökország reakciója. A Vatikánban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Ferenc pápa óvatos volt, és szó szerint annak a nyilatkozatnak a szövegét idézte, amelyet még II. János Pál és II. Karekin örmény katholikosz írt alá 2001-ben.
A Corriere della Sera című olasz napilap elemzése szerint Ferenc pápa az örmény népirtásról mondott szavaival a keresztényeknek a világ más országaiban jelenleg zajló üldözésére és legyilkolására akarta felhívni a figyelmet. A pápa fel akarta rázni közönyéből a nemzetközi közösséget - írta a Corriere.
Az újságban Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetője hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa nem Törökországgal szemben foglalt állást. Ellenkezőleg a pápa arra akart emlékeztetni, hogy eljött a törökök és örmények közötti közeledés ideje, hiszen a két nép ma nem ugyanaz, amilyen 100 évvel ezelőtt volt.
Az Il Messaggero című római napilap úgy látja, hogy a Vatikánnal hadba szálló Törökország befagyasztotta az Európai Unióba való belépését.
A VaticanInsider című hírportál arra emlékeztetett, hogy Jorge Mario Bergoglio még Buenos Aires érsekeként emléktáblát helyeztetett el az örmény áldozatok emlékére, és már pápává választása után, 2013 júniusában népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását. Ferenc pápa, amikor tavaly november végén törökországi látogatásáról a Vatikánba tért vissza, a repülőúton a két nép közeledésének reményéről beszélt az újságíróknak.
A huffingtonpost.it internetes hírportál kommentárja szerint Ferenc pápa kimondta azt, amihez Olaszországnak nem volt bátorsága, hiszen az olasz kormány eddig nem ismerte el a népirtást, erről egyedül az olasz képviselőház hozott egy határozatot 2001-ben. Az örmények legyilkolásának 100. évfordulójára emlékezve Rómában - az olasz kormány védnökségével - most látható kiállításon sem szerepel a népirtás szó.
Sandro Gozi EU-ügyi olasz államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Vatikánban "személyes vélemény" hangzott el.
Matteo Salvini, a szélsőséges Északi Liga párt főtitkára kijelentette: Törökország nem méltó arra, hogy az EU tagja legyen.
Rocco Buttiglione filozófus, olasz kereszténydemokrata politikus szerint Ferenc pápa erkölcsi, nem történelmi véleményt mondott. A török kormány jól gondolja meg, miként reagál: ennek a helyzetnek a kezelése mutatja meg, hogy Ankara közeledik vagy távolodik-e az európai kultúrától - mondta Buttiglione.
MTI
A Vatikánnál akkreditált török nagykövetség közleménye szerint Ferenc pápának a Szent Péter-bazilikában vasárnap bemutatott örmény misén elhangzott szavai elfogadhatatlanok; népirtásról beszélni rágalom, a misén mondott kijelentések "politikai céllal meghamisítják a történelmet".Miután Ferenc pápa a XX. század első népirtásának nevezte az örmények 1915-ben kezdődött mészárlását, Törökország visszahívta szentszéki nagykövetét. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter bejelentése szerint Ankara további lépéseket mérlegel a Vatikánnal szemben.
Ferenc pápa hétfőn reggel a vatikáni Szent Anna-házban bemutatott szentmise homíliájában az evangelizációról beszélve úgy fogalmazott: az egyháznak bátran és világosan kell beszélnie. "Nem hallgathatjuk el, amit láttunk és amit tudunk" - mondta Ferenc pápa, aki semmilyen utalást nem tett a Törökországgal kialakult diplomáciai feszültségre.
Vatikáni források szerint a szentszéki államtitkárságon nem okozott meglepetést Törökország reakciója. A Vatikánban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Ferenc pápa óvatos volt, és szó szerint annak a nyilatkozatnak a szövegét idézte, amelyet még II. János Pál és II. Karekin örmény katholikosz írt alá 2001-ben.
A Corriere della Sera című olasz napilap elemzése szerint Ferenc pápa az örmény népirtásról mondott szavaival a keresztényeknek a világ más országaiban jelenleg zajló üldözésére és legyilkolására akarta felhívni a figyelmet. A pápa fel akarta rázni közönyéből a nemzetközi közösséget - írta a Corriere.
Az újságban Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetője hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa nem Törökországgal szemben foglalt állást. Ellenkezőleg a pápa arra akart emlékeztetni, hogy eljött a törökök és örmények közötti közeledés ideje, hiszen a két nép ma nem ugyanaz, amilyen 100 évvel ezelőtt volt.
Az Il Messaggero című római napilap úgy látja, hogy a Vatikánnal hadba szálló Törökország befagyasztotta az Európai Unióba való belépését.
A VaticanInsider című hírportál arra emlékeztetett, hogy Jorge Mario Bergoglio még Buenos Aires érsekeként emléktáblát helyeztetett el az örmény áldozatok emlékére, és már pápává választása után, 2013 júniusában népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását. Ferenc pápa, amikor tavaly november végén törökországi látogatásáról a Vatikánba tért vissza, a repülőúton a két nép közeledésének reményéről beszélt az újságíróknak.
A huffingtonpost.it internetes hírportál kommentárja szerint Ferenc pápa kimondta azt, amihez Olaszországnak nem volt bátorsága, hiszen az olasz kormány eddig nem ismerte el a népirtást, erről egyedül az olasz képviselőház hozott egy határozatot 2001-ben. Az örmények legyilkolásának 100. évfordulójára emlékezve Rómában - az olasz kormány védnökségével - most látható kiállításon sem szerepel a népirtás szó.
Sandro Gozi EU-ügyi olasz államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Vatikánban "személyes vélemény" hangzott el.
Matteo Salvini, a szélsőséges Északi Liga párt főtitkára kijelentette: Törökország nem méltó arra, hogy az EU tagja legyen.
Rocco Buttiglione filozófus, olasz kereszténydemokrata politikus szerint Ferenc pápa erkölcsi, nem történelmi véleményt mondott. A török kormány jól gondolja meg, miként reagál: ennek a helyzetnek a kezelése mutatja meg, hogy Ankara közeledik vagy távolodik-e az európai kultúrától - mondta Buttiglione.
MTI
Hozzászólások