A világ legszerencsétlenebb emberei
Tíz igazán peches személy története.Valószínűleg te is érezted már úgy, hogy nincs nálad szerencsétlenebb ember a világon, ám rögtön meg fog változni a véleményed, ha elolvasod a következő történeteket, amelyek szereplőinek alaposan kijutott a balszerencséből!
Pete Best: A Beatles Ringo Starr előtti dobosát, Pete Bestet tartják a zeneipar legszerencsétlenebb emberének, ugyanis őt 1962-ben, néhány héttel a „Love Me Do” című dal világsikere előtt dobták ki a bandából, valószínűleg azért, mert a zenekar jobban kedvelte Ringo Starrt.
Best rendkívül nehezen dolgozta fel a „szakítást”. Később egy kenyérgyárban dolgozott, hogy el tudja tartani a családját, miközben a Beatles világhírnevet szerzett.
Jason Cairn-Lawrence és párja Jenny: A brit házaspár úgy döntött, hogy megtakarítják a pénzüket, amiből majd világot látnak. Az első tervük egy New York-i városnézés volt, aminek dátumaként 2001. szeptember 11-ét választották, tehát azt a napot, amikor terrortámadás érte a Világkereskedelmi Központ ikertornyait.
Néhány évvel később, 2005-ben Jason Cairn-Lawrence és Jenny Londonba utazott, de pechükre pont akkor, amikor merényletet hajtottak végre a londoni metró ellen. 2008-ban is szerencsétlenül választottak dátumot, ugyanis Mumbai-ban tartózkodtak, amikor a terroristák lövöldözni kezdtek egy luxushotelnél és egy vasútállomáson. Ezek után biztos, hogy a házaspár a CIA figyelőlistáján lesz, amíg meg nem halnak.
Robert Todd Lincoln: Abraham Lincoln fia azért nevezhető a világ egyik legszerencsétlenebb emberének, mert ahány elnököt ismert, az mind merénylet áldozata lett. Először az apját lőtték le, amikor Robert Todd Lincoln 21 éves volt.
Később Robert is politikai pályára lépett. 1881-ben őt nevezte hadügyminiszternek James Garfield, aki aztán négy hónappal később merénylet áldozata lett. Két évtizeddel később William McKinley úgy döntött, hogy meghívja Robertet Buffalóba, mire vele is merénylő végzett. Ezután Robert nemet mondott minden elnök meghívására.
Tsutomu Yamaguchi: 1945 augusztusában atombombákat dobtak le Hirosima és Nagasaki városokra. Tsutomu Yamaguchi mind a két helyszínen ott volt, de túlélte a támadást, így akár szerencsésnek is nevezhetnénk, de az mégis hatalmas balszerencse, hogy mind a két atomtámadásnál ott volt.
A 29 éves Yamaguchi mérnökként dolgozott a Mitsubishi cégnél, amikor 1945. augusztus 6-án üzleti ügyben érkezett Hirosimába. Mikor leszállt a vonatról, hatalmas fehér fény vakította el, ugyanis csak néhány kilométerre tőle robbant fel a „Little Boy”, ami az első háborúban használt atomfegyver volt. Yamaguchi sem úszta meg sérülés nélkül a 80.000 áldozatot követelő detonációt, ugyanis beszakadtak a dobhártyái és súlyos sérüléseket szenvedett.
A férfi augusztus 9-én visszautazott Nagasakiba, ahol elmesélte a főnökének, hogy milyen szörnyűséget élt át. Ekkor újabb fehér fény vakította el őket, ugyanis felrobbant a „Fat Man”, a második atomfegyver.
Yamaguchi, aki eleinte azt hitte, hogy a gombafelhő utána jött Hirosimából, egészen a 80-as évekig hallgatott az általa átélt borzalmakról, de akkor emlékiratot írt „Kétszer bombáztak, kétszer túléltem” címmel. A férfi 93 éves korában, rákban hunyt el.Frano Selak: 1962-ben kisiklott és a jeges folyóba csúszott az a vonat, amelyen Frano Selak utazott. Ő kéztöréssel megúszta a balesetet. 1963-ban újabb balszerencse érte, ugyanis a repülő, amin utazott, lezuhant, ám még a becsapódás előtt kiszippantotta a légnyomás, aminek köszönhetően egy szénabálára esett, méghozzá sértetlenül.
Ezzel azonban nem ért vége Selak pechszériája, ugyanis később jeges folyóba csúszott a busz, amin utazott, aztán két autója is kigyulladt, egyszer teljesen leégett a haja, majd 1996-ban elrántotta a kormányt, hogy elkerüljön egy ütközést, és 90 méter mély szakadékba zuhant az autójával.
2005-ben aztán végre nem balszerencse, hanem nagy mázli érte, mert 1 millió dollárt nyert élete első lottószelvényével.
Melanie Martinez: Makacs egy nőszemély Melanie Martinez, legalábbis a történetét hallva, ezt gondolhatjuk, ugyanis már az ötödik házában él New Orleanstól délre. Valójában ugyanarról a házról van szó, csak már ötször újra kellett építeni, mert először a Betsy (1965), aztán a Juan (1985), majd a George (1998), utána a Katrina (2005) és legutóbb az Isaac (2012) hurrikán tarolta le.
Amikor arról kérdezték, hogy miért nem költözik el, akkor Martinez azt felelte, hogy:
„Itt születtem, ez az otthonom.”
Antonio Meucci: A telefon igazi feltalálója Antonio Meucci volt, ugyanis már 1860-ban bemutatta a távbeszélő készüléket, de azt nem tudta anyagilag finanszírozni. Ennél is nagyobb szerencsétlenség érte 1866-ban, amikor olyan súlyosan megégett egy gőzkazán felrobbanásakor, hogy hónapokig nem dolgozhatott.
1871-ben megpróbálta szabadalmaztatni a találmányt, de továbbra sem volt elég pénze ehhez. Az ideiglenes szabadalom 1873-ban lejárt. Ezután jelent meg Alexander Graham Bell, aki 1976-ban szabadalmaztatta a telefonját.
Habár Meucci évtizedeken keresztül pereskedett vele, mégsem sikerült visszaszereznie a jogokat és anyagi kártérítést sem ítéltek meg neki. Végül elszegényedve halt meg.
Ronald Wayne: Steve Jobs, Steve Wozniak és Ron Wayne voltak az Apple Computers alapítói. A történetük 1976-ban kezdődött, amikor a fiatal, üzleti tapasztalattal nem rendelkező Jobs és Wozniak megkérte a negyvenes éveiben járó Wayne-t, hogy segítsen nekik az üzleti életben.
Wayne hajlandó volt segíteni, és amellett, hogy ő találta ki az Apple alma logóját, még megírta az első Apple-szerződést is, amiben meghatározták például azt, hogy kinek milyen szerepe van a cégben és mennyi részesedést kap. Jobs és Wozniak 45%-ot kapott, míg Wayne csak 10%-ot.
Tizenkét nappal később Wayne kiszállt az üzletből, mert nem találta a helyét a két fiatal zseni között, ráadásul féltette a vagyonát, mert az Apple akkoriban elég kilátástalan helyzetben volt. Wayne eladta a részvényeit néhány ezer dollárért. Az eset óta eltelt több, mint 40 év, Wayne egykori részvényei pedig ma nagyjából 100 milliárd dollárt érnek.
Ennek ellenére Wayne nem bánta meg, hogy otthagyta a céget, mert előbb-utóbb mindenképpen kiszállt volna belőle, igaz kicsit várhatott volna még. Vele kapcsolatos másik érdekesség, hogy a részvényei eladásáról szóló szerződését egy poros irattárban őrizte, majd 1990 környékén eladta 500 dollárét egy gyűjtőnek. 2011-ben ugyanezt a szerződést több, mint másfél millió dollárt árverezték el.Roy Sullivan: Nagyon ritka, hogy egy embert villámcsapás érjen. Ennek az esélye egy a huszonnyolcezerhez. Az, hogy valakibe hétszer csapjon villám 22.000.000.000.000.000.000.000.000:1, vagyis szinte lehetetlen.
Roy Sullivan azonban bebizonyította, hogy a világon bármi lehetséges, ugyanis 1942-ben villámcsapás érte, amibe majdnem belehalt. Ezután egy őrtoronyban, horgászáskor, autóvezetés közben és egy őrház belsejében is eltalálta egy villám.
Az egyik alkalommal őt és a feleségét egyszerre érte villámcsapás, amikor ruhákat teregettek. A sorozatos villámcsapások ellenére, Sullivan szerelmi bánatában, önkezével vetett véget az életének.
Ann Hodges: 1945. november 30-án 4 kilós meteorit találta el Ann Hodgest. Ezzel ő lett a világon az első, és valószínűleg az egyetlen ember, akire meteorit zuhant. A tiszta égből érkező csapás átszakította a nő házának tetejét, és a csípőjénél találta el a kanapén ücsörgő Hodgest.
A becsapódás után elég csúnya bírósági harc kezdődött, ugyanis Hodge meg akarta tartani az űrkövet, mert arra számított, hogy sokat fog érni. Bár a nő megnyerte a pert, vevőt mégsem talált. Végül Hodges elvált a férjétől, idegösszeomlást kapott, majd 52 éves korában meghalt egy idősek otthonában.
(Forrás: vilagunk.hu)
Hozzászólások