A vizes vb legveszélyesebb sportjai

Könnyen komoly sérüléséket szenvedhetnek a sportolók, akiket a fertőzések sem kímélnek.Aki sportol vagy lelkes sportrajongó, az jól tudja, hogy legyen szó fociról, motorsportról, futásról vagy vizes sportokról, mindig fennáll a veszélye annak, hogy megsérülnek a sportolók, mert a verseny során nem kímélik egymást az ellenfelek, esetleg elszámítják magukat egy-egy megmozduláskor.

Budapesten jelenleg is javában zajlik a vizes vb, amivel kapcsolatban tegnap látott napvilágot az a hír, amelyből kiderült, hogy Novoszáth Melinda magyar úszónő a Balatonfüreden megrendezett felnőtt világbajnoki 5 km-es nyílt vízi úszáson tapasztalt olyan verekedést, amilyet eddig még soha nem látott.

Egy tanulmányból kiderült, hogy a 2009-es versenyen 2592 sportolóból 170 szenvedett valamilyen sérülést, míg további 184 betegség miatt dőlt ágynak. A sérülések közül a leggyakoribb a váll- és a fejsérülés volt.

A 170 baleset fele edzés közben következett be, míg a másik fele a versenyen, ahol a túlerőltetés okozta a legtöbb bajt. A betegségek felét valamilyen fertőzés, leggyakrabban légúti és gyomorbajok okozták.

A tanulmányok szerint a vizes vb sportágai közül a mű- és toronyugrás, illetve a vízilabda a legveszélyesebb, míg a legbiztonságosabb az úszás, ám a fertőzéseknek a nyílt vízi úszók vannak a leginkább kitéve.

Műugrás és a toronyugrás: Még nézni is rossz, ahogy több méteres magasságból a vízbe vetik magukat a sportolók, ám átélni sem kellemesebb.

„Mindig rettegve sétálok végig az ugródeszkán. Nem merek lenézni annyira magasan van. Tíz méter nagyon sok. Soha nem engedem meg magamnak, hogy lenézzek. Amikor tudod, hogy több, mint 50 kilométer per órával fogsz a vízbe csapódni, akkor nem akarod végiggondolni, hogy mi lesz, ha elrontod. Rémisztő.”

A brit sportoló az eddigi élete felét mű- és toronyugró versenyeken töltötte. 2008-ban, amikor 13 éves volt, ő lett a valaha volt legfiatalabb európai toronyugró bajnok. 2009-ben a római vizes vb-n aranyérmet szerzett.

A 2008-as pekingi olimpián bejutott a döntőbe, tavaly pedig dobogós helyezést ért el Rióban, tehát, ha valakinek, akkor neki nem kellene félni, ám Daley mégis retteg, ami egyáltalán nem alaptalan, hiszen 2005-ben a 17 éves Chelsea Davis műugrónő 3 méterről akart két és félszeres szaltót ugrani, de elvétette a távolságot, aminek következményeként arccal az ugródeszkába csapódott és onnan zuhant a vízbe.

Davis orrából ömlött a vér, eltört az orra és az arccsontja, de szerencsére tudatánál volt, a balesetet pedig maradandó sérülés nélkül úszta meg.Az agresszív vízilabda: Ha más labdajátékban nem kímélik egymást az ellenfelek, akkor a vízilabda miért lenne más? A játékosok itt is keményen küzdenek, a víz alatt pedig megy a rugdosás, lökdösődés, rángatás.

A vízilabdás sérülések esetében sokkal könnyebb lenne azoknak a testrészeknek a felsorolása, ami nem sérül meg. A leggyakoribb a fejsérülés. A labdát 60-70 kilométer per órás sebességgel hajítják el a játékosok, tehát nem nehéz kitalálni, hogy abból biztos agyrázkódás lesz, ha valakit eltalál.

Az arcsérülések is gyakoriak a vízilabdázók körében. A mérkőzéseken főleg a szemöldökcsont és a szem körüli bőr sérül meg, de a fülsérülés, gerinc, hát, váll, könyök, láb is veszélyben van. A vízilabda során elszenvedett sérülése egy része a mozgásformából adódik, így például a folyamatos taposás és hirtelen rántások miatt, de sokan a közelharcban szereznek be egy-két ütést.A kemény szinkronúszás: Ha leülünk szinkronúszást nézni, akkor a víz felett könnyedséget, elegáns mozdulatokat, jó hangulatot látunk, ám a víz alatti világ igazán fájdalmas, igaz itt nincs szó szándékosságról. A szinkronúszók alaposan összerugdossák egymást, ráadásul az élsportolók legalább egyszer agyrázkódást szenvednek a karrierjük során.

Az egyik szinkronúszó elmondta egy lapnak, hogy a felszínen mindent szépen csinálnak a sportolók, de a víz alatt igazi csatamező található. Az újság edzőket, orvosokat és sportolókat kérdezett ki a témáról. A nyilatkozatok abban egyetértettek, hogy az elmúlt években nőtt meg a komolyabb sérülések, főleg az agyrázkódás, száma.

A szinkronúszásban a bírók a látványos, akciódús gyakorlatokat pontozzák fel. Ezt a sportolók is tudják, akik egyre közelebb kerülnek egymáshoz, hogy igazán látványos gyakorlatot mutassanak be, amelyek között gyakori elem, hogy az egyikük kidobja a másikat a vízből, ami sokszor összekoccanást eredményez.

Az amerikai idegsebész Geoffrey Manley elmondta, hogy egy fejberúgás akkor is fejberúgás marad, ha a vízben történik, tehát komoly következményei lehetnek. Az agyrázkódás esetében nagyobb probléma, hogy a sportolók sokszor csak később veszik észre magukon a tüneteket, ami a szédülés, homályos látás. Ugyanezt okozhatják a fordított testhelyzetek és a hosszan visszatartott levegő, amire gyakran szükség van a szinkronúszásnál.

(Forrás: divany.hu)