Az antik istenek erotikus történetei
Állati alakban, rablással vagy fortéllyal férkőztek a kiszemelt nők kegyeibe a halhatatlanok.
Az ókori görögökről tudjuk, hogy rengeteg istenben hittek, akikkel kapcsolatban számtalan legenda született. Az antik istenek híresek voltak arról, hogy szeszélyesebben viselkedtek, mint az áprilisi időjárás, ha pedig akartak valamit, vagy valakit, akkor nem az volt a kérdés, hogy megszerzik-e, hanem az, hogy milyen fortélyt vetnek be a siker érdekében.
Ez alól a szerelem sem volt kivétel, hiszen az antik istenek nem a hűségükről ismertek. Ennek köszönhető, hogy megszámlálhatatlan sok félisten, kisisten tartózik a görög mitológiához. Az ókori halhatatlanok, ha az kellett, képesek voltak állati alakot felvenni, hogy a kiszemeltjük közelébe férkőzzenek, de arra is akadt példa, hogy elrabolták, vagy fortéllyal magukhoz láncolták az aktuális hódításukat.
Európé elrablása: A mitológia szerint Agénór föníciai király gyönyörű leánya Európé nem kevesebb, mint a főisten, Zeusz figyelmét keltette fel. Zeusz csodás, aranyos szőrű, fehér bika képében látogatta meg a királylányt, akit rávett, hogy másszon fel a hátára.
Európé bedőlt a cselnek. Amikor felmászott a bika hátára, akkor Zeusz nagy lendületet vett, átúszta a tengert, és Kréta szigetéig meg sem állt, ahol aztán magáévá tette a lányt. A legenda szerint Zeusz a kaland emlékére alkotta meg a bika csillagképet.
A nász után Európé három gyereket szült, Minószt, Rhadamanthüszt és Szarpédónt. A királylányt később feleségül vette Kréta királya, aki úgy döntött, hogy felneveli Zeusz három gyerekét, mivel nem született saját utóda.
Léda és a hattyú: Nem Európé volt Zeusz egyetlen hódítása, hiszen Héra férje az egyik legtrükkösebb, legkanosabb görög isten hírében állt, aki számtalan alakban csábította a halandó nőket, akik gyereket szültek a főistennek.
Spárta legendás királynéja se kerülhette el a sorsát, hiszen Zeusz nem tudott ellenállni Léda szépségének, ezért hattyúként csábította el. A nász után Léda megijedt, hogy a férje nagyon dühös lesz, emiatt még aznap este összegyűrte a lepedőt a férjével Tündareosszal is, hogy megnyugtassa a lelkiismeretét.
A félrelépés után Léda két hattyú tojást hozott a világra. Az egyikből Tündareósz gyermekei, a dioszkuroszok keltek ki. Név szerint a halandó Kastór és Polydeukés. A másik tojásból Zeusz halhatatlan és gyönyörű lánya, Helena jött a világra. Ő volt az, aki miatt kirobbant a Trójai háború.
Perszephoné elrablása: Hádész, az Alvilág istenét sem kerülte el a szerelem. Ironikus módon ő éppen a nőcsábász Zeusz egyik lányát szemelte ki magának. Hádész eleinte próbált úriemberként viselkedni, és egyenesen Zeuszhoz ment, hogy megkérje, adja neki Perszephonét.
A főisten nem adott egyértelmű választ, Hádész pedig megunta a várakozást, és úgy döntött, hogy majd erőszakkal szerzi meg a nőt, ha szép szóval nem sikerült. Az egyik nap Perszephoné a barátnőivel virágot szedett, amikor meghasadt alatta a föld.
A mélyből Hádész bukkant elő a fekete szekerével, sötétséget fújó lovaival. Az isten megragadta a szerelmét és magával vitte az alvilágba. Amikor Perszephoné anyja, a termékenység istennője, Démétér megtudta, hogy elrabolták a lányát, akkor olyan mély gyászba borult, hogy többé nem figyelt a termésre.
Az emberiséget éhínség kínozta, ám Démétért ez nem érdekelte, mert ő csak a lányát akarta visszakapni. Hádész hallani sem akart arról, hogy elveszítse Perszephonét, ezért cselt eszelt ki.
Mint tudjuk, ha valaki eszik a görög Alvilág étkeiből, akkor az örökre ott ragad. Hádész ezt használta fel, amikor gránátalmával kínálta a lányt, aki mit sem sejtve evett a gyümölcsből. Ennek eredményeként Perszephoné csak az év kétharmad részét töltheti az anyjával, a többit pedig az Alvilágban, Hádésszal kell leélnie.
Az ókori mítosz valójában azt a célt szolgálta, hogy az emberek megértsék, hogy a termőföld miért lesz kietlen nyáron, az év egyharmadában.
A csábító nimfa: Nem lenne szép dolog csak a férfi istenek hódításairól mesélni, hiszen az antik görög istennők sem voltak híján a praktikáknak, ha erotikus kalandra vágytak. A nimfa Kalüpszó például Odüsszeuszt láncolta magához hét évre.
Homérosz története szerint az ithakai király eszméletlen állapotban sodródott Kalüpszó szigetére, ahol a nimfa a palotájában vendégelte meg a férfit, akibe szerelmes lett. Odüsszeusz azonban nem kért a nőből, se az általa felajánlott halhatatlanságból, mert várta otthon a felesége és a családja.
Egy görög isten és nimfa azonban nem fogad el nemleges választ, ezért Kalüpszó elérte, hogy a hős hét évig a szigeten maradjon, a rabsága nyomorúságát pedig a nimfával enyhítse.
Arany eső: Akriszioszt király nagyon féltette a lányát az udvarlóktól, ám ennek oka nem a szülői féltés volt, hanem az, hogy a delphoi jóslat szerint a királyt a saját unokája fogja megölni.
Akriszioszt úgy döntött, hogy azzal fogja kivédeni a jóslatot, hogy ércszobába zárja Daneét, ám az uralkodó ezzel csak a halandó férfiakat zárta ki, az isteneket nem, ami nagy hiba volt, hiszen Zeusz arany eső képében termékenyítette meg a királylányt, aki megszülte Perszeusz.
A király annyira mérges lett, hogy egy ládába zárta a saját lányát és a kisbabát, majd a tengerbe vetette. A szirének azonban megmentették a királylány és gyermek életét. Miután Perszeusz felnőtt, megölte a Medúzát, majd a jóslatot is beteljesítette, amikor véletlenül agyonütötte a nagyapját egy diszkosszal.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Az ókori görögökről tudjuk, hogy rengeteg istenben hittek, akikkel kapcsolatban számtalan legenda született. Az antik istenek híresek voltak arról, hogy szeszélyesebben viselkedtek, mint az áprilisi időjárás, ha pedig akartak valamit, vagy valakit, akkor nem az volt a kérdés, hogy megszerzik-e, hanem az, hogy milyen fortélyt vetnek be a siker érdekében.Ez alól a szerelem sem volt kivétel, hiszen az antik istenek nem a hűségükről ismertek. Ennek köszönhető, hogy megszámlálhatatlan sok félisten, kisisten tartózik a görög mitológiához. Az ókori halhatatlanok, ha az kellett, képesek voltak állati alakot felvenni, hogy a kiszemeltjük közelébe férkőzzenek, de arra is akadt példa, hogy elrabolták, vagy fortéllyal magukhoz láncolták az aktuális hódításukat.
Európé elrablása: A mitológia szerint Agénór föníciai király gyönyörű leánya Európé nem kevesebb, mint a főisten, Zeusz figyelmét keltette fel. Zeusz csodás, aranyos szőrű, fehér bika képében látogatta meg a királylányt, akit rávett, hogy másszon fel a hátára.
Európé bedőlt a cselnek. Amikor felmászott a bika hátára, akkor Zeusz nagy lendületet vett, átúszta a tengert, és Kréta szigetéig meg sem állt, ahol aztán magáévá tette a lányt. A legenda szerint Zeusz a kaland emlékére alkotta meg a bika csillagképet.
A nász után Európé három gyereket szült, Minószt, Rhadamanthüszt és Szarpédónt. A királylányt később feleségül vette Kréta királya, aki úgy döntött, hogy felneveli Zeusz három gyerekét, mivel nem született saját utóda.
Léda és a hattyú: Nem Európé volt Zeusz egyetlen hódítása, hiszen Héra férje az egyik legtrükkösebb, legkanosabb görög isten hírében állt, aki számtalan alakban csábította a halandó nőket, akik gyereket szültek a főistennek.Spárta legendás királynéja se kerülhette el a sorsát, hiszen Zeusz nem tudott ellenállni Léda szépségének, ezért hattyúként csábította el. A nász után Léda megijedt, hogy a férje nagyon dühös lesz, emiatt még aznap este összegyűrte a lepedőt a férjével Tündareosszal is, hogy megnyugtassa a lelkiismeretét.
A félrelépés után Léda két hattyú tojást hozott a világra. Az egyikből Tündareósz gyermekei, a dioszkuroszok keltek ki. Név szerint a halandó Kastór és Polydeukés. A másik tojásból Zeusz halhatatlan és gyönyörű lánya, Helena jött a világra. Ő volt az, aki miatt kirobbant a Trójai háború.
Perszephoné elrablása: Hádész, az Alvilág istenét sem kerülte el a szerelem. Ironikus módon ő éppen a nőcsábász Zeusz egyik lányát szemelte ki magának. Hádész eleinte próbált úriemberként viselkedni, és egyenesen Zeuszhoz ment, hogy megkérje, adja neki Perszephonét.A főisten nem adott egyértelmű választ, Hádész pedig megunta a várakozást, és úgy döntött, hogy majd erőszakkal szerzi meg a nőt, ha szép szóval nem sikerült. Az egyik nap Perszephoné a barátnőivel virágot szedett, amikor meghasadt alatta a föld.
A mélyből Hádész bukkant elő a fekete szekerével, sötétséget fújó lovaival. Az isten megragadta a szerelmét és magával vitte az alvilágba. Amikor Perszephoné anyja, a termékenység istennője, Démétér megtudta, hogy elrabolták a lányát, akkor olyan mély gyászba borult, hogy többé nem figyelt a termésre.
Az emberiséget éhínség kínozta, ám Démétért ez nem érdekelte, mert ő csak a lányát akarta visszakapni. Hádész hallani sem akart arról, hogy elveszítse Perszephonét, ezért cselt eszelt ki.
Mint tudjuk, ha valaki eszik a görög Alvilág étkeiből, akkor az örökre ott ragad. Hádész ezt használta fel, amikor gránátalmával kínálta a lányt, aki mit sem sejtve evett a gyümölcsből. Ennek eredményeként Perszephoné csak az év kétharmad részét töltheti az anyjával, a többit pedig az Alvilágban, Hádésszal kell leélnie.
Az ókori mítosz valójában azt a célt szolgálta, hogy az emberek megértsék, hogy a termőföld miért lesz kietlen nyáron, az év egyharmadában.
A csábító nimfa: Nem lenne szép dolog csak a férfi istenek hódításairól mesélni, hiszen az antik görög istennők sem voltak híján a praktikáknak, ha erotikus kalandra vágytak. A nimfa Kalüpszó például Odüsszeuszt láncolta magához hét évre.Homérosz története szerint az ithakai király eszméletlen állapotban sodródott Kalüpszó szigetére, ahol a nimfa a palotájában vendégelte meg a férfit, akibe szerelmes lett. Odüsszeusz azonban nem kért a nőből, se az általa felajánlott halhatatlanságból, mert várta otthon a felesége és a családja.
Egy görög isten és nimfa azonban nem fogad el nemleges választ, ezért Kalüpszó elérte, hogy a hős hét évig a szigeten maradjon, a rabsága nyomorúságát pedig a nimfával enyhítse.
Arany eső: Akriszioszt király nagyon féltette a lányát az udvarlóktól, ám ennek oka nem a szülői féltés volt, hanem az, hogy a delphoi jóslat szerint a királyt a saját unokája fogja megölni.Akriszioszt úgy döntött, hogy azzal fogja kivédeni a jóslatot, hogy ércszobába zárja Daneét, ám az uralkodó ezzel csak a halandó férfiakat zárta ki, az isteneket nem, ami nagy hiba volt, hiszen Zeusz arany eső képében termékenyítette meg a királylányt, aki megszülte Perszeusz.
A király annyira mérges lett, hogy egy ládába zárta a saját lányát és a kisbabát, majd a tengerbe vetette. A szirének azonban megmentették a királylány és gyermek életét. Miután Perszeusz felnőtt, megölte a Medúzát, majd a jóslatot is beteljesítette, amikor véletlenül agyonütötte a nagyapját egy diszkosszal.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások