Az orosz fogságból szabadult ukrán pilótanő titokban találkozott a donyec-medencei szakadárok vezetőivel
A találkozó tényét Ihor Plotnickij, a Luhanszki Népköztársaság vezetője hétfőn megerősítette. Elmondta, hogy Szavcsenko december 7-én tárgyalt vele és Olekszandr Zaharcsenkóval, a Donyceki Népköztársaság vezetőjével a fehérorosz fővárosban.
A megbeszélés témája a fogolycsere volt. Ukrán sajtójelentések szerint a titkos találkozót állítólag az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és Oroszország minszki nagykövetsége szervezte.
Egy neve elhallgatását kérő forrás a liga.net ukrán hírportálnak azt mondta: a találkozó valódi célja az volt, hogy ily módon kényszerítsék rá a kijevi vezetést a közvetlen tárgyalásokra a kelet-ukrajnai szakadár vezetőkel.
Kijev ugyanis a "népköztársaságok" 2014 tavaszán történt önkényes kikiáltásakor terroristáknak minősítette a szakadárokat, akikkel azóta sem hajlandó közvetlenül tárgyalóasztalhoz ülni.
Ebben Kijevet Leonyid Kucsma volt ukrán államfő képviseli, továbbá Moszkva és az EBESZ vesz részt a kontakcsoportban. Ez a testület kötötte meg a minszki megállapodásokat a szakadárok tárgyalóival. Szavcsenko egyelőre nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtónak a találkozóról. Az ukrán katonanő májusban fogolycsere keretében térhetett haza Oroszországból, ahol csaknem két évet töltött börtönben. Egy orosz bíróság 22 év börtönbüntetésre ítélte őt a kelet-ukrajnai válságban való részvételéért. Azzal vádolták meg, hogy köze volt két orosz tévés halálához, akik a harcok sújtotta Luhanszk megyében vesztették életüket.
A katonanő mindvégig ártatlannak vallotta magát. A 2014 őszén tartott választásokon Szavcsenkót Julija Timosenko Haza pártjának listavezetőjeként távollétében törvényhozási képviselővé választottak. Kiszabadulása után a pilótanő rögtön munkához látott a parlamentben az idő közben - idén februárban - ellenzékbe vonult Haza frakció tagjaként. Már akkor jelezte, hogy kész közvetlenül tárgyalni a szakadárok vezetőivel, ha erre hivatalos felhatalmazást kap.
A kijevi vezetés azonban nem vonta be őt a minszki rendezési folyamatba. Szavcsenko többször bírálta a minszki békefolyamatot, nem eléggé hatékonynak nevezve a fegyveres konfliktus rendezését célzó egyezségeket, amelyek a fehérorosz fővárosban születtek. Október végén a katonanő Moszkvába is elutazott, akkor két bebörtönzött ukrán fogoly legfelsőbb bírósági tárgyalására, mondván, hogy jelenlétével támogassa őket.
Irina Herascsenko parlamenti alelnök, az összekötő csoport fogolycserével foglalkozó alcsoportjának ukrán tagja a múlt szerdán tartott minszki tárgyalás után azt mondta, hogy a szakadárok fogságában jelenleg 42 ukrán állampolgár van, Kijev pedig 228 szakadárt tart fogva. A szakadár vezetők viszont azt állítják, hogy nekik mindössze 14 foglyuk van, míg Kijev 440 emberüket tartja bezárva.
MTI
A megbeszélés témája a fogolycsere volt. Ukrán sajtójelentések szerint a titkos találkozót állítólag az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és Oroszország minszki nagykövetsége szervezte.
Egy neve elhallgatását kérő forrás a liga.net ukrán hírportálnak azt mondta: a találkozó valódi célja az volt, hogy ily módon kényszerítsék rá a kijevi vezetést a közvetlen tárgyalásokra a kelet-ukrajnai szakadár vezetőkel.
Kijev ugyanis a "népköztársaságok" 2014 tavaszán történt önkényes kikiáltásakor terroristáknak minősítette a szakadárokat, akikkel azóta sem hajlandó közvetlenül tárgyalóasztalhoz ülni.
Ezzel ugyanis elismerné törvényesnek az önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki "népköztársaságokat", illetve az ott rendezett választások eredményét. Ezért a konfliktus rendezésére életre hívott háromoldalú összekötő csoporton keresztül, azaz közvetett úton hajlandó csak tárgyalni.
Ebben Kijevet Leonyid Kucsma volt ukrán államfő képviseli, továbbá Moszkva és az EBESZ vesz részt a kontakcsoportban. Ez a testület kötötte meg a minszki megállapodásokat a szakadárok tárgyalóival. Szavcsenko egyelőre nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtónak a találkozóról. Az ukrán katonanő májusban fogolycsere keretében térhetett haza Oroszországból, ahol csaknem két évet töltött börtönben. Egy orosz bíróság 22 év börtönbüntetésre ítélte őt a kelet-ukrajnai válságban való részvételéért. Azzal vádolták meg, hogy köze volt két orosz tévés halálához, akik a harcok sújtotta Luhanszk megyében vesztették életüket.
A katonanő mindvégig ártatlannak vallotta magát. A 2014 őszén tartott választásokon Szavcsenkót Julija Timosenko Haza pártjának listavezetőjeként távollétében törvényhozási képviselővé választottak. Kiszabadulása után a pilótanő rögtön munkához látott a parlamentben az idő közben - idén februárban - ellenzékbe vonult Haza frakció tagjaként. Már akkor jelezte, hogy kész közvetlenül tárgyalni a szakadárok vezetőivel, ha erre hivatalos felhatalmazást kap.
A kijevi vezetés azonban nem vonta be őt a minszki rendezési folyamatba. Szavcsenko többször bírálta a minszki békefolyamatot, nem eléggé hatékonynak nevezve a fegyveres konfliktus rendezését célzó egyezségeket, amelyek a fehérorosz fővárosban születtek. Október végén a katonanő Moszkvába is elutazott, akkor két bebörtönzött ukrán fogoly legfelsőbb bírósági tárgyalására, mondván, hogy jelenlétével támogassa őket.
Irina Herascsenko parlamenti alelnök, az összekötő csoport fogolycserével foglalkozó alcsoportjának ukrán tagja a múlt szerdán tartott minszki tárgyalás után azt mondta, hogy a szakadárok fogságában jelenleg 42 ukrán állampolgár van, Kijev pedig 228 szakadárt tart fogva. A szakadár vezetők viszont azt állítják, hogy nekik mindössze 14 foglyuk van, míg Kijev 440 emberüket tartja bezárva.
MTI
Hozzászólások