Babonák és hiedelmek az egypetéjű ikrekről
A múltban felért egy átokkal, ha valaki ikreknek adott életet, de volt, ahol tisztelték az ilyen gyerekeket.
Napjainkban nincs abban semmi mágikus, vagy furcsa, ha egy nő ikreket szül, sőt, sokan kifejezetten reménykednek ebben, ám a babonákkal és legendákkal átszőtt múltban inkább rettegtek attól, hogy valaki ikreket szül.
A történelemben még nem volt olyan fejlett az orvostudomány, mint a mai világban, emiatt sok betegségről, jelenségről hitték azt, hogy valamiféle természetfeletti dolog. Az ikerterhességet például olyan misztikus csodának tekintették, amely a legtöbb embert megijesztette, ezért sokszor kitaszították az ikreket.
Nagyon sok afrikai törzsben hittek abban, hogy az ikrek valamiféle torzszülött, aki bűnt és katasztrófát jósol, ezért gyakran előfordult, hogy a gyerekeket és az édesanyjukat is megölték. Az apának megbocsátottak, de csak akkor, ha teljesítette a rá kiszabott büntetést, ami lehetett speciális diéta, vagy szexuális önmegtartóztatás. Kelet-Afrikában a legfélelmetesebb átoknak számított, ha egy asszonynak azt kívánták, hogy legyen ikrek anyja.
Dél-Indiában szégyenteljes dolognak tartották az egypetéjű ikreket, mert az emberek azt hitték, hogy a gyerekek vérfertőzést követtek el az anyjuk méhében. Amikor az asszony megszülte az ikreket, akkor jelképes esküvő keretében áldozták fel a kicsiket.
Más népeknél állathoz hasonlították azokat az anyákat, akiknek ikrei születtek.
A múltban az a hiedelem is élt, hogy az ikrekkel várandós asszony a föld vagy valamilyen szellemi apával házasodott össze, és ezért fogant meg a második gyermek. Előfordult, például az ősi Japánban, hogy a család az először világra jött babát megtartotta, a másodikat megtagadta.
A mai Togo területén az a babona élt, hogy az ikreket meg kell ölni, mert egy olyan gonosz erő hozta létre az ikreket, amely jelen volt a szülésnél. Az ősi kínai hitvilágra jellemző volt a démonházasság, emiatt törvénybe foglalták, hogy a különböző nemű ikreket meggyilkolhatják. Más országokban, például Tajvan őslakosainak körében is engedélyezték, hogy az ikerpár egyikét megöljék.
Az ikrek negatív megítéléséből Magyarország is kivette a részét. Nálunk abban hittek, hogy a romlott, erkölcstelen életmód eredménye ez a rendellenesség. Éltek olyan babonák, amely úgy szólt, hogy az ikreket szülő nő a terhessége alatt két szerszámot vitt a vállán (ásó, kapa), vagy páros gyümölcsöt evett (meggy, cseresznye), esetleg a szülők valami bűnt követtek el, és ez a büntetésük.
Az ikreket azonban nem tartották mindenhol a szerencsétlenség, gonosz megtestesülésének, hanem inkább tisztelték őket. Ilyen nép volt az azték, ahol külön istenségük volt az ikreknek. Dél-Afrikában pedig a szülőket szentként tisztelték.
Kifejezetten szerencsés volt ikreknek születni Ghánában, ahol a lányok a király ágyasai vagy feleségei lettek, a fiúk pedig a király elefánthajtójaként dolgoztak. Az indo-európai hagyomány is tisztelte az ikreket a hasonlóságuk és pszichikai kötelékük miatt.
Nagy-Britanniában még a XX. században is élt az a hagyomány, hogy az esküvőkön különleges vendégként tisztelték az ikreket, akik termékenységet, bőséges gyermekáldást, jó szerencsét jelképeztek.
Természetesen minden ikerhiedelem közül a leghíresebb az ókori Róma mítosza, Romulus és Remus története. Ez a történet úgy szól, hogy Árész összegabalyodott egy Vesta szűzzel. A kapcsolatból megszületett Romulus és Remus, akik egy farkasnak köszönhetően maradtak életben. Később Romulus nevéhez fűződött Róma alapítása.
Nemcsak Romulus és Remus legendájában szerepelt állat, hiszen más népek is kapcsolatot láttak közöttük, ezért az érintett állatok fogyasztása tiltott dolognak számított. Nyugat-Afrikában a jorubák úgy vélték, hogy az ikrek és a majmok testvérek, míg a dan népcsoport azt hitte, hogy az ikrek a fekete kígyóval áll rokonságban.
A leghíresebb indiai misztikus ikrek, az Asvinok („Lótól születettek", „Lovasok"). Őket két madár, vagy szárnyas ló alakjában jelképezték, és olyan gyógyítóknak tartották, akik gondoskodtak a szegényekről, elnyomottakról. A litván falvakban még ma is hisznek abban, hogy a lovon ülő ikreknek gyógyító ereje van.
Mivel az évezredek alatt sokat fejlődött az orvostudomány, ezért a XXI. században már kívülről fújjuk, hogy nincs semmi misztikus abban, ha egy nő egypetéjű ikreknek ad életet, hiszen ennek oka az, hogy egy megtermékenyített petesejtből származnak, míg a kétpetéjűek két darab megtermékenyített petesejtből. Az viszont még ma is a kutatások tárgya, hogy hogyan jön létre a spontán egypetéjű ikerterhesség.
(Forrás: noiportal.hu)
Napjainkban nincs abban semmi mágikus, vagy furcsa, ha egy nő ikreket szül, sőt, sokan kifejezetten reménykednek ebben, ám a babonákkal és legendákkal átszőtt múltban inkább rettegtek attól, hogy valaki ikreket szül.A történelemben még nem volt olyan fejlett az orvostudomány, mint a mai világban, emiatt sok betegségről, jelenségről hitték azt, hogy valamiféle természetfeletti dolog. Az ikerterhességet például olyan misztikus csodának tekintették, amely a legtöbb embert megijesztette, ezért sokszor kitaszították az ikreket.
Nagyon sok afrikai törzsben hittek abban, hogy az ikrek valamiféle torzszülött, aki bűnt és katasztrófát jósol, ezért gyakran előfordult, hogy a gyerekeket és az édesanyjukat is megölték. Az apának megbocsátottak, de csak akkor, ha teljesítette a rá kiszabott büntetést, ami lehetett speciális diéta, vagy szexuális önmegtartóztatás. Kelet-Afrikában a legfélelmetesebb átoknak számított, ha egy asszonynak azt kívánták, hogy legyen ikrek anyja.
Dél-Indiában szégyenteljes dolognak tartották az egypetéjű ikreket, mert az emberek azt hitték, hogy a gyerekek vérfertőzést követtek el az anyjuk méhében. Amikor az asszony megszülte az ikreket, akkor jelképes esküvő keretében áldozták fel a kicsiket.
Más népeknél állathoz hasonlították azokat az anyákat, akiknek ikrei születtek.
A szülőket azonban ez nem bántotta, mert ők is ugyanúgy gondolkodtak, mint a többiek, tehát iszonyatosnak tartották a saját gyermekeiket, akiket képesek voltak letagadni.
A múltban az a hiedelem is élt, hogy az ikrekkel várandós asszony a föld vagy valamilyen szellemi apával házasodott össze, és ezért fogant meg a második gyermek. Előfordult, például az ősi Japánban, hogy a család az először világra jött babát megtartotta, a másodikat megtagadta.A mai Togo területén az a babona élt, hogy az ikreket meg kell ölni, mert egy olyan gonosz erő hozta létre az ikreket, amely jelen volt a szülésnél. Az ősi kínai hitvilágra jellemző volt a démonházasság, emiatt törvénybe foglalták, hogy a különböző nemű ikreket meggyilkolhatják. Más országokban, például Tajvan őslakosainak körében is engedélyezték, hogy az ikerpár egyikét megöljék.
Az ikrek negatív megítéléséből Magyarország is kivette a részét. Nálunk abban hittek, hogy a romlott, erkölcstelen életmód eredménye ez a rendellenesség. Éltek olyan babonák, amely úgy szólt, hogy az ikreket szülő nő a terhessége alatt két szerszámot vitt a vállán (ásó, kapa), vagy páros gyümölcsöt evett (meggy, cseresznye), esetleg a szülők valami bűnt követtek el, és ez a büntetésük.
Az ikreket azonban nem tartották mindenhol a szerencsétlenség, gonosz megtestesülésének, hanem inkább tisztelték őket. Ilyen nép volt az azték, ahol külön istenségük volt az ikreknek. Dél-Afrikában pedig a szülőket szentként tisztelték.
Kifejezetten szerencsés volt ikreknek születni Ghánában, ahol a lányok a király ágyasai vagy feleségei lettek, a fiúk pedig a király elefánthajtójaként dolgoztak. Az indo-európai hagyomány is tisztelte az ikreket a hasonlóságuk és pszichikai kötelékük miatt.
Nagy-Britanniában még a XX. században is élt az a hagyomány, hogy az esküvőkön különleges vendégként tisztelték az ikreket, akik termékenységet, bőséges gyermekáldást, jó szerencsét jelképeztek.
Természetesen minden ikerhiedelem közül a leghíresebb az ókori Róma mítosza, Romulus és Remus története. Ez a történet úgy szól, hogy Árész összegabalyodott egy Vesta szűzzel. A kapcsolatból megszületett Romulus és Remus, akik egy farkasnak köszönhetően maradtak életben. Később Romulus nevéhez fűződött Róma alapítása.
Nemcsak Romulus és Remus legendájában szerepelt állat, hiszen más népek is kapcsolatot láttak közöttük, ezért az érintett állatok fogyasztása tiltott dolognak számított. Nyugat-Afrikában a jorubák úgy vélték, hogy az ikrek és a majmok testvérek, míg a dan népcsoport azt hitte, hogy az ikrek a fekete kígyóval áll rokonságban.A leghíresebb indiai misztikus ikrek, az Asvinok („Lótól születettek", „Lovasok"). Őket két madár, vagy szárnyas ló alakjában jelképezték, és olyan gyógyítóknak tartották, akik gondoskodtak a szegényekről, elnyomottakról. A litván falvakban még ma is hisznek abban, hogy a lovon ülő ikreknek gyógyító ereje van.
Mivel az évezredek alatt sokat fejlődött az orvostudomány, ezért a XXI. században már kívülről fújjuk, hogy nincs semmi misztikus abban, ha egy nő egypetéjű ikreknek ad életet, hiszen ennek oka az, hogy egy megtermékenyített petesejtből származnak, míg a kétpetéjűek két darab megtermékenyített petesejtből. Az viszont még ma is a kutatások tárgya, hogy hogyan jön létre a spontán egypetéjű ikerterhesség.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások