Bizarr kreativitást növelő technikák, amiket hírességek is használtak

Eric Spitznagel gyűjtéséből kiderül, hogy a meglepő szokásokat kik és mekkora sikerrel alkalmazták.A kreatív, zseni emberekről gyakran kiderül, hogy kissé bogarasak, olyan szokásaik vannak, amelyek az átlagember számára bizarrnak tűnhetnek, ám úgy látszik, hogy ezek a technikák beváltak a briliáns elméknél.

Aki nem kreatív, az elgondolkodhat azon, hogy vajon mi kellhet a kreativitáshoz? Ennek egyik kulcsa az, hogy az ember olyan szokatlan helyzeteknek teszi ki magát, amelyben a gondolkodás megszokott mintázatai felbomlanak.

Ez máris magyarázatot ad arra, hogy a zsenik viselkedése miért tűnik sokszor groteszknek, hiszen ők őrültségekre is hajlandóak egy-egy újszerű ötletért. Az, hogy a szokásaik hatékonyságát mennyire igazolják a későbbi kutatások Eric Spitznagel gyűjtéséből kiderül.

A művész, aki folyton részeg: Ha a művészekről valamit teljes bizonyossággal kijelenthetünk az az, hogy sokuk igencsak szerette az alkoholt, még akkor is, ha az egy idő után nyomorba taszította őket.

A visszaemlékezésekből kiderül, hogy például Jackson Pollock festő, aki 44 évesen szenvedett halálos autóbalesetet, kamaszkora óta minden egyes nap lerészegedett. Ernest Hemingway esetében egy szerzőtársa árulta el, hogy egy időben akkora volt Hemingway májnagyobbodása, hogy azt szabad szemmel is látni lehetett.

Szintén az alkohol fogságában élt Dickens, van Gogh, Picasso, Mark Twain, Beethoven, Dorothy Parker, William Faulkner és Tennessee Williams.

Magyarázat: Habár az alkohol milliók életét teszi tönkre, mégis ez a legelterjedtebb, a nyugati kultúrákban leginkább elfogadott kábítószer. Az alkoholfogyasztással szemben a társadalom elnéző, pedig bőven lenne miért aggódni.

Ezt bizonyítják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018 őszén közzétett adatai is, amelyek szerint a magyar kamaszfiúk isszák a legtöbb alkoholt egész Európában. 15 éves korukra 41,2%-uk volt már életében kétszer részeg. A magyar kamaszlányok 33,5%-kal Wales és Dánia mögött a harmadik helyen végeztek.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy már több tanulmány kimutatta a mérsékelt alkoholfogyasztás és a magas intelligencia közti kapcsolatot. Ugyanakkor a túlzásba vitt alkoholizálás és az alkoholtól való függés tönkreteszi a művészi karriert.

A XX. század 34 híres művészének önéletrajzát elemző vizsgálat eredményéből kiderült, hogy az alkoholfogyasztás az esetek 75%-ban akadályozta a produktivitást, főleg akkor, amikor a művészek alkoholizmusa elhatalmasodott rajtuk, ami hamar megtörtént.

A vizsgálat végül azt az eredményt mutatta ki, hogy az alkoholfogyasztás kevesebb, mint 10%-ban jelentett valamiféle előnyt a művészek számára.

Az alvásmegvonás okozta módosult tudatállapot: A Csehországban született Franz Kafka íróról szóló legenda szerint a művész egy percet sem aludt azokban az időszakokban, amikor fontos alkotáson dolgozott.

Thomas Edison képtelen volt az egybefüggő éjszakai pihenésre, és inkább szakaszosan aludt, egyszerre 20 percnél soha nem többet. A távirányítás, a napenergia-erőmű és a rádió feltalálója, Nikola Tesla csak 2 órát aludt éjszakánként, 25 éves korára pedig súlyos idegösszeomlást kapott.

Magyarázat: Habár a tudósok általában arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvásmegvonásnak milyen egészségkárosító veszélyei vannak, mégis akadnak kutatások, amelyekből kiderül, hogy az alváshiány esetén a csökken a prefrontális kéreg működése, vagyis nehezebben akadályozza meg a gondolatbetörést.

Ennek hátulütője, hogy a koncentrációval komoly nehézségek támadnak, viszont cserébe olyan asszociációk jutnak az ember eszébe, amik kipihent állapotban soha. Ezt igazolták azok a vizsgált személyek, akik az éjszakai órákban kapott találós kérdéseket és különféle feladványokat nagyobb hatékonysággal oldották meg.A nagy koponyák nem adnak az öltözködésre: Albert Einsteinről tudni lehet, hogy élete utolsó éveiben ugyanazt a szürke zakót viselte. Az Apple társalapítója Steve Jobs szinte mindig fekete garbóban és farmernadrágban jelent meg. A Facebook atyja, Mark Zuckerberg elárulta, hogy nagyjából 20 darab ugyanolyan szürke, rövid ujjú pólót tart a szekrényében.

Magyarázat: Az ember mentális energiája nem kifogyhatatlan. A ruhák kiválasztása, beszerzése, összeválogatása, a napi viseléssel kapcsolatos döntések meghozatala mind olyasmi, ami kapacitást igényel. Ezt a mentális energiát spórolják meg, és fordítják inkább a munkájukra azok, akik képesek évekig kitartani egy-egy már bevált típus mellett.

Étcsoki minden mennyiségben: A skarlát betű című könyv írója, Nathaniel Hawthorne vacsorája étcsokoládéból állt. David Lynch 7 éven keresztül ezüst serlegből fogyasztotta az édességből készült sűrű skake-ből álló ebédjét, majd élvezte, ahogy a cukortól felpörög az agya. Lynch biztos volt benne, hogy ilyenkor támadnak a legjobb ötletei.

Magyarázat: Egy vizsgálat eredményéből kiderült, hogy 35 gramm étcsokoládé fogyasztása után a kognitív működés felgyorsul. Az étcsokoládé emberi gondolkodásra gyakorolt pozitív hatásairól pedig rengeteg tanulmány számolt már be.

Ezeknek a kutatásoknak a többsége arról adott tájékoztatást, hogy a csokievés növeli a véráramlást és az agy oxigénszintjét, a magas flavonoidtartalma pedig antioxidáns vitaminokkal együtt fejt ki pozitív hatást.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy szinte minden esetben nagy csokoládégyártó cégek támogatták a témában végzett tudományos kutatásokat.

Pucérkodás és jeges didergés: A politikus, diplomata, természettudós, a Függetlenségi nyilatkozat egyik szerzője, a Pennsylvaniai Egyetem alapítója, az amerikai postaforgalom megreformálója, a legrégebb óta ismert sakkozó, a bifokális lencse és a villámhárító feltalálója volt Benjamin Franklin, aki a meztelenségben látta a kreativitás kulcsát.

A rendkívül produktív híresség 1768-ban azt írta az egyik barátjának, hogy évszaktól függetlenül, minden reggel fél-egy órát ül az első emeleti szobája nyitott ablakánál, teljesen meztelenül, és olyankor dideregve írt vagy olvasott.

Ausztriában Ludwig van Beethoven hasonlóan járt el, ugyanis a zeneszerzés közbe szüneteket iktatott be, hogy jeges vízbe dugja a fejét, vagy egy kancsó jeget öntsön magára, ezzel újraindítva az agyát. Állítólag a szokása miatt sokat kellett költöznie, mert a nedvesség egy idő után átszivárgott az alatta lévő lakásba.

Magyarázat: A munkapszichológia szakirodalma szerint eddig vegyes eredmények születtek a hőmérséklet és a teljesítmény összefüggésével kapcsolatos kutatásokban. A Cornell Egyetem vizsgálatából az derült ki, hogy a meleg hat pozitívan a dolgozók produktivitására.

Abban az esetben, amikor egy biztosítási cég irodájának hőmérsékletét 20 °C-ról 25 °C-ra emelték, akkor egyfelől a gépelési hibák száma 44%-kal csökkentek, másfelől a dolgozók 1,5-szer több szöveget gépeltek le, mint korábban.

Ezzel szemben egy másik kutatás eredménye szerint inkább a hideg állt kapcsolatban a nyitottabb, absztraktabb, kockázatkeresőbb mentális műveletekkel. Nem kizárt, hogy az egymásnak ellentmondó eredmények azt bizonyítják, hogy leginkább a komfortérzet elhagyása az, ami igazán segít abban, hogy az emberek más perspektívából szemléljék a világot.Vízben áradó gondolatfolyamok: A legenda szerint a görög Arkhimédész éppen fürdött, amikor a kádban felfedezte a felhajtóerő jelenségét. Örömében kiugrott a kádból és pucéran elrohant a palotáig, miközben azt kiabálta „Heuréka!”, vagyis „Megtaláltam”.

Gustave Flaubert a forró fürdőre esküdött, ugyanis abban elmerülve át tudta gondolni a dolgokat. A divattervező és filmrendező Tom Ford naponta ötször zuhanyzik azért, hogy felfrissüljön. W. S. Maugham minden könyve első két mondatát kádban ülve írta.

A japán Nakamacu Josiro eddigi 3300 szabadalmának legtöbbjét a víz alatt, oxigénhiányos állapotban, nem ritkán fulladás közeli állapotban találta ki.

Magyarázat: Ha az ember vízben áztatja magát, akkor olyan szinten ellazulhat, hogy a gondolatok mindenféle akadály nélkül cikázhatnak az elméjében. Ilyenkor a képzelet könnyebben hagyja el a szokásos mentális utat, vagyis a fantázia szabadon szárnyalhat és ismeretlen területek felé veheti az irányt.

Önként vállalt cölibátus: Az egyetemes tömegvonzás törvényét leíró Sir Isaac Newton soha életében nem szeretkezett, de Nietzsche, Lewis Carroll és Michelangelo esetében ugyanez a hír járja. Ugyanakkor akadtak olyan híres zsenik is, akik a szexualitásban látták a kreativitás kulcsát, így például Thomas Wolfe író, aki mindig önkielégítéssel kezdte a munkáját, mert ezáltal érezte a benne rejlő férfierőt.

Magyarázat: A sportpszichológia és a lélektan más területein igencsak vegyes eredmények születtek a témával kapcsolatban. Ami biztos, hogy az önként vállalt cölibátus frusztrálttá teszi az embert, nem segít a kreatív folyamatokon.

Egy kutatás szerint a szerelem érzése inspirálóan hat, mert a távlatokban történő holisztikus gondolkodást erősíti, míg a szex jelenorientált. Egy 2001-ben végzett felmérés azt mutatta ki, hogy a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) végzős hallgatóinak a 35%-a szűz volt, ők pedig kimagasló intelligenciájú és teljesítményű személyek voltak.

Ugyanakkor sok példát találni az ellenkező tendenciára is. Ilyen az a tanulmány is, amelyből az derült ki, hogy a művészeknek átlagosan 4-10 szexpartnerrel volt dolga, míg a többi alany esetében ez a szám általában 3.

Hason fekve remekművet írni: Az önmagát „teljesen horizontális szerzőnek” nevező Truman Capote, aki többek között a Hidegvérrel című könyvet írta, egy 1957-es interjúban elmondta, hogy addig egyáltalán nem tudott gondolkodni, amíg vízszintesbe nem helyezte magát.

René Descartes, francia filozófus és matematikus az ágyában dolgozott reggelente. James Joyce híressé vált arról, hogy a remekműveit hason fekve, egy nagy kék ceruzával vetette papírra.

Magyarázat: Fekvő helyzetben a testnek kevesebb energiára van szüksége, emiatt bizonyos elméletek szerint fekvéskor az ember az energiáit hatékonyabban tudja intellektuális törekvésekre fordítani.

Egy 2005-ös ausztrál tanulmány szerint a hanyatt fekvő emberek 10%-kal gyorsabban fejtenek meg anagrammákat. A vizsgálat vezetője az eredményt azzal magyarázta, hogy ilyen testhelyzetben a szív lassabban ver, az agy kevesebb noradrenalint termel, vagyis a stresszhormon nem akadályozza a kreatív folyamatokat.A művészek döntik magukba a kávét: A fennmaradt visszaemlékezésekből kiderült, hogy a regényírók, jellemzően a franciák, megszámlálhatatlan sok kávét ittak. Állítólag Honoré de Balzac és Voltaire napi 40-50 csésze feketét döntött magába.

Míg mások valószínűleg belehalnának ilyen mértékű kávéfogyasztásba, addig Voltaire így írt a tapasztalatairól: „Az ötletek ilyenkor úgy kezdenek mozogni bennem, mint dicsőséges hadsereg zászlóaljai a csatatéren.”

Magyarázat: Rendkívül óvatosnak kell lenni a koffeintúladagolással! Erre figyelmeztet az a 2011-es tanulmány is, amelyből kiderült, hogy a koffeintúladagolásnak nemcsak egészségkárosító hatásai vannak, hanem hallucinációs tüneteket is okozhat.

A kávéval kapcsolatban azt is fontos tudni, hogy az emberi szervezet gyorsan toleranciát alakít ki a kávéval szemben, tehát egyre nagyobb dózisban kell fogyasztani ugyanazért a hatásért.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a kávéházi munka serkenti a kreativitást, de csak akkor, ha a vendégek által generált zajszint 70 dB körül alakul.

(Forrás: divany.hu)