Bizarr mítoszok a balzsamozásról és az igazság
A nagyközönség elől elzártan történő procedúrához számos horrorba illő mendemonda fűződik.A balzsamozó munkája az, hogy az elhunytakat olyan állapotba hozza, mintha csak aludnának a koporsóban. A balzsamozás folyamata azonban nem a nagyközönség előtt zajlik, emiatt sokan nem tudják, hogy pontosan mi történik.
Mivel a procedúra izgatja az emberek fantáziáját, ezért nem meglepő, hogy igazán vad elképzelések születnek a balzsamozás folyamatáról. Egy, a szakmában 15 éve dolgozó, ember most eloszlatta a legismertebb mítoszokat.
A holtak maguktól felülnek: Rengeteg rémtörténetet hallani arról, hogy a hullaházban maguktól felülnek a holtak. Ez a valóságban nem történhet meg, mert az izmoknak nincs ehhez elég erejük.
A balzsamozók kiszívják a vért: Ennek a mítosznak van némi valóságalapja, mert a vért tényleg el kell távolítani a testből, ám azt nem szívják ki, hanem egy különleges folyadékkal kilökik, ahogy a gázokat, és más testnedveket is.
Az eltávolított vért orvosi hulladékként tárolják: Az emberi testből eltávolított vér, ami mindenféle kemikáliával összekeveredett, azonnal a csatornába kerül, hiszen nem lenne egészséges tárolni. A temetkezési vállalatoknak olyan jól kialakított csatornarendszere van, hogy a vér semmiféleképpen sem tud visszajutni a rendszerbe.
A balzsamozók bevarrják az emberek száját: Az állkapcsi izmok elernyednek a halál után, ám ezt a problémát nem varrással oldják meg, hanem kicsi tűket használnak a balzsamozók. Ezekkel a helyén marad az állkapocs.
A balzsamozás szükséges feltétele a temetésnek: Nem írja elő a törvény a balzsamozást, ráadásul napjainkban jellemző a környezetvédelem, ezért sokan nem szeretnék, ha kemikáliák kerülnének a földbe a temetéssel.
Amennyiben valaki meg szeretné nézni az elhunytat, akkor viszont jobb kérnie a balzsamozást. Akadnak olyan esetek, amikor maguk a szakemberek nem hajlandóak végigcsinálni a procedúrát. Ilyen az ebola.
A balzsamozó eltávolítja a belső szerveket: Biztos, hogy mind hallottuk történelem órán, hogy az ókori egyiptomiak hogyan balzsamozták be a holtakat, akiknek eltávolították a belső szerveiket. Napjainkban már hatalmas különbség van a boncolás és a balzsamozás között. A balzsamozók nem nyúlnak hozzá a belső szervekhez, hanem csak az artériákon végeznek bemetszést.
A balzsamozók eltörik a lábat, ha túl magas a halott: Ez a mítosz sem felel meg a valóságnak, hiszen egyik holtest esetében sem kapják elő a láncfűrészt, ha az túl magas. Napjainkban éppen elég nagy a tároló az elhunytak számára. Az elmúlt hatvan évben még növelték is a méretét, úgyhogy ezek legalább két méteresek. Amennyiben a halott magasabb, akkor vannak nagyobb tárolók is.
A hajak és a köröm a halál után is nő: Az emberi bőr kiszárad a halál után, s mivel erre reagál a bőr, ezért úgy tűnhet, mintha a halott körme, haja tovább nőtt volna. A balzsamozó folyadéknak ráadásul feszítő hatása van, tehát a halál után nem nő a haj és a köröm.
(Forrás: bizzarium.com)
Mivel a procedúra izgatja az emberek fantáziáját, ezért nem meglepő, hogy igazán vad elképzelések születnek a balzsamozás folyamatáról. Egy, a szakmában 15 éve dolgozó, ember most eloszlatta a legismertebb mítoszokat.
A holtak maguktól felülnek: Rengeteg rémtörténetet hallani arról, hogy a hullaházban maguktól felülnek a holtak. Ez a valóságban nem történhet meg, mert az izmoknak nincs ehhez elég erejük.
A balzsamozók kiszívják a vért: Ennek a mítosznak van némi valóságalapja, mert a vért tényleg el kell távolítani a testből, ám azt nem szívják ki, hanem egy különleges folyadékkal kilökik, ahogy a gázokat, és más testnedveket is.
Az eltávolított vért orvosi hulladékként tárolják: Az emberi testből eltávolított vér, ami mindenféle kemikáliával összekeveredett, azonnal a csatornába kerül, hiszen nem lenne egészséges tárolni. A temetkezési vállalatoknak olyan jól kialakított csatornarendszere van, hogy a vér semmiféleképpen sem tud visszajutni a rendszerbe.
A balzsamozók bevarrják az emberek száját: Az állkapcsi izmok elernyednek a halál után, ám ezt a problémát nem varrással oldják meg, hanem kicsi tűket használnak a balzsamozók. Ezekkel a helyén marad az állkapocs.
A balzsamozás szükséges feltétele a temetésnek: Nem írja elő a törvény a balzsamozást, ráadásul napjainkban jellemző a környezetvédelem, ezért sokan nem szeretnék, ha kemikáliák kerülnének a földbe a temetéssel.
Amennyiben valaki meg szeretné nézni az elhunytat, akkor viszont jobb kérnie a balzsamozást. Akadnak olyan esetek, amikor maguk a szakemberek nem hajlandóak végigcsinálni a procedúrát. Ilyen az ebola.
A balzsamozó eltávolítja a belső szerveket: Biztos, hogy mind hallottuk történelem órán, hogy az ókori egyiptomiak hogyan balzsamozták be a holtakat, akiknek eltávolították a belső szerveiket. Napjainkban már hatalmas különbség van a boncolás és a balzsamozás között. A balzsamozók nem nyúlnak hozzá a belső szervekhez, hanem csak az artériákon végeznek bemetszést.
A balzsamozók eltörik a lábat, ha túl magas a halott: Ez a mítosz sem felel meg a valóságnak, hiszen egyik holtest esetében sem kapják elő a láncfűrészt, ha az túl magas. Napjainkban éppen elég nagy a tároló az elhunytak számára. Az elmúlt hatvan évben még növelték is a méretét, úgyhogy ezek legalább két méteresek. Amennyiben a halott magasabb, akkor vannak nagyobb tárolók is.
A hajak és a köröm a halál után is nő: Az emberi bőr kiszárad a halál után, s mivel erre reagál a bőr, ezért úgy tűnhet, mintha a halott körme, haja tovább nőtt volna. A balzsamozó folyadéknak ráadásul feszítő hatása van, tehát a halál után nem nő a haj és a köröm.
(Forrás: bizzarium.com)
Hozzászólások