Borzasztó és véres merényletek a XX. századból – sokkoló képek + videók
A XX. században meglehetősen sok merénylet történt, amelyekről mi is tudunk, de voltak olyanok is, amelyekről talán még nem is hallottunk.
A merényletek a közvéleményt hosszú évekig foglalkoztatták és természetesen elindultak a találgatások, konspirációs elméletek gyártása. Az emberek az eseményeket a politikára, vallásra, maffiára és a nacionalizmusra fogták. Azonban minden vérengzéseknek mindig megvolt a maga oka.
Merénylet Szarajevóban 1914-ben
A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt. A célpont Ferenc Ferdinánd főherceg az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és felesége Chotek Zsófia volt. A merényletet Gavrilo Princip nacionalista szerb diák követte el. Ferenc Ferdinánd azért látogatott Szarajevóba, hogy megnézhesse az ottani hadgyakorlatokat, noha figyelmeztették őt arra, hogy ne utazzon oda, mert rá nézve ez veszélyes.
Princip és társai már régóta kitervelték, hogy meggyilkolják a főherceget. A trónörökös Szarajevóba való utazását már a sajtó napokkal előtte megírta, így nem volt titok a látogatás. A merényletet, már az út során Nedjelko Čabrinović megkísérelte 10 óra 10-kor, de nem járt sikerrel. Az útvonalat a történtek után megváltoztatták, de a sofőrök tévedésből az eredeti útvonalon maradtak. A trónörökös sofőrje is a többi autó után haladt, amikor a vezetőre Oscar Potiorek dühösen rászólt, hogy az autó nem a megváltoztatott útvonalon halad. Hirtelen az autó vezetője egy sarkon megállt, ahol éppen a Gavrilo Princip tartózkodott, aki hirtelen fegyvert rántott és Ferenc Ferdinándot több lövéssel megölte. A merénylőt elfogták és valamilyen érthetetlen oknál fogva csupán 20 év börtönt kapott abban az időben. 1918 áprilisában, cellájában meghalt tüdőbetegségben. Kétségtelen, hogy a nagyhatalmak Magyarországot már régtől fogva fel akarták darabolni. A háttérhatalom kirobbantotta az első világháborút. Közvetlen ok pedig a szarajevói merénylet volt.
A biatorbágyi merénylet 1931-ben
Biatorbágyon 1931 szeptemberében Matuska Szilveszter felrobbantotta a Biatorbágyon lévő viadukt vasúti sínek egy részét. A merénylet 22 halálos áldozatot követelt. Az eseményt Magyarországon statárium követte.
Az elkövető a cselekményhez 1,5 – 2 kilogramm robbanószert használt. A robbanóanyag a sínek közt robbant fel terheletlen állapotban. A sínek sérülése miatt a nagy sebességgel haladó gyorsvonat mozdonya és az utána kötött poggyászos kocsi a mélybe zuhant. A szakadt vonatszerelvény többi része teljesen sértetlenül a vágányon maradt.
A halottak között ott volt a mozdonyvezető, a tíz személyzetből álló három tag, a fűtő és a kalauzok. A mozdonyvezető az utolsó percben is meg akarta állítani a mozdonyt, hiszen a holtestére úgy találtak rá, hogy a mozdony fék fogantyúját erősen szorította. Így mentette meg a mozdonyvezető a többi kocsit, amelyek sértetlenül a síneken maradtak. A rendőrség a helyszínen egy olyan levelet talál, amelyre ez volt írva: munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben…”.
Az akkori Károlyi Gyula kormány az eseményt egy nagyobb kommunista merényletnek tekintette. Az eseményekkel kapcsolatban nagy erőkkel nyomozások indultak meg. A nyomozás eredménye az lett, hogy a terrortámadás Leipnik Márton hírhedt kommunistára és bandájára terelődött. Abban az időben minden államellenes személyre kiterjesztették a statáriumot.
Később felröppent a hír Bécsben, hogy a merényletet Matuska Szilveszter egy ottani kereskedő hajtotta végre, aki a cselekményt magára is vállalta. Matuskát a bíróság 6 év börtönre ítélte. Büntetését a váci fegyházban töltötte, ahonnan 1944-ben megszökött és nem találtak nyomára.
A Doumer merénylet 1932-ben
Paul Doumer a harmadik köztársaság áldozata lett 1932 májusában. Az elnök egy könyvvásárra látogatott el, amikor egy orosz emigráns, Pavel Gorgulov mellkason lőtte a 75 évében járó államfőt, aki sérüléseibe másnapra belehalt. Az elkövetőt guillotine-halálra ítélték.
Dollfuss merénylet 1934
Engelbert Dollfusst 1934 júliusában náci szimpatizánsok lövik le, mert Dollfuss minden nemzeti szocialista elvet ellenzett, de Mussolini mintájára Ausztriában fasiszta rendszert vezetett be. A német egyesítésre nem hajlott, ezért Hitler szimpatizánsai meggyilkolják. Temetésén 600 ezer ember vett részt.
1948. Gandhi merénylet
Gandhi hindu és muzulmán oldalon egyaránt ellenségeket szerzett. 1948 januárjában Nathuram Godse hindu fanatikus ölte meg. A merénylőt társával együtt 1949 novemberében kivégezték.
Asanuma merénylet 1960-ban
Inejiro Asanumát az akkori Japán Szocialista Párt vezetőjét azért szúrták át egy karddal, mert a Kínai Kommunista Pártot támogatta.
A Malcom X merénylet
1965-ben Malcolm X egy nacionalista fekete muzulmán pap volt. Hívei úgy ismerték, hogy erősen küzd az afroamerikaiak jogaiért. Állandóan bántó és kemény szavakkal kritizálta a fehér amerikaiakat a feketék ellen elkövetett tetteikért. A XX. századi amerikai történelem egyik legjelentősebb afroamerikai személye.
1965 februárjában, New Yorkban egy gyűlésen meggyilkolták. Az okok a mai napig tisztázatlanok, de előállítottak a helyszínen egy férfit és még kettőt később is letartóztattak. A két utóbb letartóztatott ember napjainkban is ártatlannak vallja magát. A merényletek mögött egyesek szerint a Nation of Islam áll. A felelősök között felvetődött a drogdílerek, FBI és CIA akciója is.
Martin Luther King merénylete 1968-ban
Martin Luther King a polgárjogi harcos, baptista tiszteletes az afroamerikaiak egyik legnagyobb polgárjogi aktivistája volt.
King 1968 márciusában a Tenessee beli Mephisbe utazott, ahol egy sztrájkot kívánt támogatni, amelyet köztisztaságban dolgozó emberek tartottak. A Lorainne Motelben szállt meg, ahol az erkélyen állva fejlövés érte április 4-én. Egy órával utána az orvosok megállapították a sérülés következtében adódó halált. Az esemény nagyon nagy zavargásokat generált. A napot gyásznappá nyilvánították. King gyilkosát James Earl Rayt a Heathrow Reptéren fogták el Londonban. Igazoltatásához hamis kanadai útlevelet használt. Kilencvenkilenc év börtönbüntetésre ítélték.
Egyesek szerint King összeesküvés áldozatává vált. Gyilkosa megváltoztatta vallomását az ítéletkor. Azt állította, hogy ártatlan a baptista tiszteletes meggyilkolásában, ami mellett a börtönbüntetés évei alatt mind végig kitartott.
Robert Kennedy merénylete 1968-ban
1968-ban Los Angelesben tartották a Demokrata Párt kaliforniai elnök előválasztását, amit Robert Kennedy, John F. Kennedynek öccse nyert meg.
Robert Ambassador szállóban befejezi éjfélt tájt az ünnepi beszédét. Ezt követően testőreivel és a stábjával körbejárja mosolyogva, szívélyesen a kétezres embertömeget. Egy óvatlan pillanatban, amikor a konyhában osztogatta az autógrammokat, a tömegből előtoppant egy gyenge testalkatú férfi és több lövést leadott Robert Kennedyre. A lövések közül három talált is.
A 24 éves merénylő Sirhan Bishara Sirhan-ot gázkamrás kivégzésre ítélik, majd enyhítettek a büntetésen és még napjainkban is Kaliforniában tölti büntetését. Kennedy a támadás után még huszonhat órát élt, de már a lövések után soha nem tért eszméletre.
Pierre Laporte merénylet 1972.-ben
A kanadai miniszterelnököt saját otthonából rabolta el a Quebec-i Felszabadító Front, majd meggyilkolták. A terroristák a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Az alkudozás a miniszterrel több napon át tartott, de a párbeszéd sikertelennek bizonyult. Az emberrablás után hét nap múlva megtalálták a miniszterelnök holttestét egy autó csomagtartójában egy névtelen bejelentésre. Az emberrablót elfogták és 11 év fegyházra ítélték.
Christopher Ewart-Biggs merénylet 1976
Dublinban a hely IRA szervezet 1976 júliusában egy taposó aknával felrobbantotta azt a kocsit, amelyben Christopher Ewart-Biggs brit nagykövet utazott. Ewart a titkárnőjével együtt az autóban azonnal életét vesztette, de a másik két utas csodával határos módon túlélte a támadást. Az eseményt követően Írországban rendkívüli állapotot hirdettek. A nagykövet özvegye békedíjat alapított férje emlékére és megbékélést kezdeményezett.
Aldo Moro merénylet 1978.
Az egykori olasz miniszterelnököt Aldo Moro-t 1978 márciusában a Vörös Brigádok szélsőbaloldali terrorszervezete ölte meg.
A miniszterelnököt a terrorszervezet 55 napig fogságban tartotta, majd halálra ítélték, amit végre is hajtottak. Róma belvárosában találták meg egy autó csomagtartójában, 1978 májusában.
1979-ben Louis Mountbatten elleni merénylet
Louis Mountbatten India főkormányzója és alkirálya volt, aki a Brit Királyi hadsereg parancsnoka is volt a gyarmat országban. A nyarait azonban többnyire az Írországban lévő Mullaghmore melletti nyaralójában töltötte az IRA tartózkodási helyéhez közelében. A Shadow halászhajóval hajózott ki 1979 augusztusában. Az előzményekben a főkormányzót értesítették, hogy nem menjen ki a vizekre. Ennek ellenére mégis megtette és a hajót, amin tartózkodott egy távirányítású bombával az IRA önkéntesei felrobbantották.
A merénylet áldozatai között volt nem csak a herceg, hanem az unokája Nicholas Knatchbull is és a személyzet tagja Paul Maxvell is. A herceg többi rokonai is, akik a hajón tartózkodtak, az esemény után sérüléseikbe pár napra rá belehaltak.
John Lennon elleni merénylet 1980
A Dakota-ház előtt Mark David Chapman a Beatles zenekar egykori tagját John Lennon lőtte le otthonában, aki kórházba szállítás közben elhunyt.
A merénylőt elfogták és 1981-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. 2001 óta a gyilkos több ízben próbálta kérelmezni szabadon bocsátását, de a próbálkozások eddig sikertelenek maradtak. A fenti képen az óvatlan John Lennon épp autogramot ad gyilkosának.
Ronald Reagan elleni merénylet 1981-ben
John W. Hinckley hajtotta végre a merényletet Ronald Reagan ellen, aki nagy erőfeszítéseket tett a hidegháború békés megoldása érdekében. Az elkövető motivációja egy filmsztár elkápráztatása lett volna. Az 1976-ban készült filmben, amelyben Jodie Foster prostituáltat játszott szintén egy szenátor elleni merényletet játszottak el a színészek.
A támadónak volt még három áldozata, akik szintén túlélték szerencsére a támadást. A sajtószóvivőt James Brady-t a golyó fején találta, így az orvosok hosszú küzdelem után meg tudták menteni, de tolószékbe kényszerült. A merénylőt 1982-ben a jó ügyvédek segédletével a bíróság felmentette beszámíthatatlanságra vonatkozóan. Az elkövető így a ST. Elisabeth Kórház elmegyógyintézetébe került.
II. János-Pál pápa elleni merénylet 1981-ben
Mehmet Ali Ağca. egy török lőtt rá a pápára 1981 májusában. Egyes feltevések szerint II János Pál Pápára bolgár, vagy szovjet titkosszolgálat megbízásából lőtt rá Ağca. A feltevéseket arra alapozzák, hogy a Szovjetunió félt a lengyel szolidaritási mozgalomtól.
A merénylőt 30 évre Olaszországban elítélték. A pápa Ağca-t börtönbüntetése alatt meglátogatta és megbocsátott neki! A pápa intézkedéseinek köszönhetően a török fiatalember 2000-ben kegyelmet kapott. Szabadon bocsátása után Törökországba szállították, ahol tetteiért szintén börtönbe került. 2006-ban Törökországban szabadon engedték, de ezt később óriási tévedésnek vélték és újra a börtönben kötött ki.
II. Erzsébet elleni merénylet 1981-ben
1981 nyarán II. Erzsébet seregszemlét tartott a hadseregében. Egymás után 6 halk pukkanást lehetett hallani, amelynek következtében lova megbokrosodik, mert ezekhez a zajokhoz nem volt hozzászokva. Egy fényképező turista egy lőfegyvert vett lencsevégre és az előhívás után azonnal értesíti a rendőrséget. Marcus Sarjeant, aki 17 éves volt előállították gyilkossági kísérlet miatt.
A merénylő bevallotta tettét és azzal érvelt, hogy ki akarta próbálni a korábbi merényleteket, amelyek Reagan elnök, John Lennon, II. János Pál pápa ellen irányultak. A 17 éves fiatalember csak azt akarta tesztelni, hogy a királynő valójában erős védelem alatt áll-e?
Marcust öt éves börtönbüntetésre ítélték és a testőrséget átszervezték. Az esemény tisztázása a mai napig sem történt meg.
1981. Anwar Szadat elleni merénylet
Anwar Szadat 1970 és 1981 között volt Egyiptom harmadik elnöke, aki megbuktatta az egyiptomi királyt és a monarchiát. Egyiptomi politizálása alatt sok mindent változtatott, többek között a több párt rendszert visszaállította, valamint a külföldi befektetéseket is engedélyezte. Az egyiptomi és arab világban a jóm kippuri háborúval kapcsolatos tevékenységei hőssé tették.
A Camp David-i egyezményt aláírta és elismerte Izraelt. Ezért Nobel-békedíjat kapott. Ennek az lett a következménye, hogy sok arab vezető szemében népszerűtlenné vált. Az Arab Ligában tagságát felfüggesztették. A terrorcselekmény hátterében az izraeli békeszerződés állt. A terrorcselekmény egy Jom Kippur-i háború megemlékezésekor került sor. Az egyiptomi elnököt négyszeres katonai védelem őrizte, de a katonáknál nem lehetett éles fegyver.
Az eseményhez az is hozzá tartozott, hogy a tömeg felett Mirage vadászgép raj szállt el. A zajhatásokat használta ki a merénylő, mert, amikor Szadat felállva fogadott egy tisztelgést az eseményre, az elkövető- egy isztambuli hadnagy gránátokat dobott az elnök felé és ezek közül a harmadik fel is robbant. Ezzel szinte egy időben fegyveresek éles lövéseket adtak le Szadat-ra, aminek következtében életét vesztette.
A nagyhatalommal rendelkező nézők menekülés közben mintegy tizenegyen életüket vesztették. A cselekményben meghalt a kubai nagykövet, egy ortodox pap, és huszonnégy jelentős hatalommal bíró ember megsérült. Közöttük Hoszni Mubarak, az akkori ENSZ főtitkár, James Tully ír védelmi miniszter és néhány diplomata, valamint tisztségviselő.
Az összeesküvőket elfogták és 1982 tavaszán sortűzben és kötél által kivégezték.
Olof Palme merénylet 1986
A svéd miniszterelnököt 1986 februárjában moziból hazamenet érték a lövések. Olof soha nem tartott igényt testőrségre, mert megbízott az emberekben. A gyilkosság a svéd közvéleményt rendkívül megrázta és az elkövetőt nem sikerült elfogni, csak egy feltételezett embert, aki egyébként is gyilkos volt, akit az üggyel kapcsolatban fel is mentettek. A közvéleményt még hosszú időkig felháborította a svéd rendőrség és igazságszolgáltatás működése.
Radzsiv Gandhi merénylet 1991
1991 májusában Radzsiv Gandhi ellen öngyilkos merényletet hajtanak végre. India városából Sriperumbudur-ban követték el India egykori elnöke ellen a brutális merényletet. Gandhi a helyszínen azonnal életét veszti, továbbá a környezetében tartózkodó 14 ember is meghal.
Radzsiv Gandhi édesanyja Indira Gandi is merénylet áldozata lett a saját testőre által. Radzsiv így került a miniszterelnöki székbe.
A merényletet egyik szervezet sem vállalta magára, de később kiderült, hogy a háttérben a Tamil tigrisek szeparatista szervezet áll. A tigrisek egy független tamil államot akartak.
Az öngyilkos merényletet egy nő követte el Radzsiv ellen a képen látható narancs és zöld színű ruhában háttal. Az öngyilkos merénylet áldozata a felvételt készítő fotós is volt, akinek fényképező gépét a detonáció dobta ki, majd azt megtalálták.
Radzsiv Gandhi női öngyikos merénylőjeFalcon merénylet 1992
A maffia egy szicíliai bíró autóját felrobbantotta a Palermo közeli Capaci autópályán.
Jitzak Rabin merénylet 1995-ben
A Nobel-békedíjas Jitzak Rabin izraeli miniszterelnök merénylet áldozata lett. A merénylő egy 8 gyermekes rabbi 27 éves fia, Jigal Amir egyetemista volt. Az elkövetőt magányos gyilkosként tartották nyilván, de a nyomozásoknak köszönhetően kiderült, hogy nem egyedül volt az ügyben és még néhány embert letartóztattak az esettel kapcsolatban.
John F. Kennedy elleni merénylet
Az 1963-ban meggyilkolt amerikai miniszterelnököt egy nyitott autóban ölték meg szinte feltálalva a háttérhatalomnak. Meggyilkolásának megállapítására kamuból egy kongresszusi bizottságot állítottak be. A mondva csinált bizottság eredménye az lett, hogy Oswald a „magányos” tettes hajtotta végre a bűncselekményt. Állítólag Oswald hátterében nem állt semmi féle politikai szervezet. az ezzel kapcsolatos aktákat 75 évre szigorúan titkosították.
Azonban egyesek szerint Kennedyt az Amerikai Egyesült Államok harmincötödik elnökét a már akkori időben felépülő háttérhatalom ölette meg. Fontos tudnunk, hogy Kennedy elnök meg akarta védeni Amerika pénzét és nem egyezett bele, hogy a magánkéz alatt levő FED az amerikai dollárt malmára hajtsa!
Szabadkőművesség áldozatai!Forrás: erdekesvilag.hu
Hozzászólások