Brutális kísérleteket végeztek az orvostudomány nevében
Az embereken és állatokon végzett kísérletek egyébként is bosszantja a világot, de a következő négy brutális kísérlet esetében érthetetlen, hogy ki engedélyezte ezeket.
A szovjet sebész kétfejű kutyája: Volt idő, amikor a szervátültetés úttörőjeként tartották számon Vlagyimir Demikov szovjet tudóst, de napjainkban már árnyaltabban fogalmaznak vele kapcsolatban.
Ennek oka például az a kísérlet, amelyet 1959-ben hajtott végre, ugyanis ekkor alkotott meg egy kétfejű kutyát úgy, hogy a sebész összekötötte az egyik állat keringési rendszerét egy másik kutya fejével.
Sötétben zölden világító disznók: A 2006-os kísérletet egy tajvani egyetem tudósai hajtották végre, ezzel megijesztve azokat, akik egyébként is attól félnek, hogy mi fog történni akkor, ha valaki úgy dönt, hogy visszaél a génsebészettel.
Ebben a kísérletben a tajvaniak fogták a medúzák génjeit, amiket sertésembriókba fecskendeztek. A próbálkozás eredménye az lett, hogy három disznó zölden fluoreszkált a sötétben. A tudósok állították, hogy ez nem ártott a sertéseknek, de ez kevés volt ahhoz, hogy a közvélemény ne háborodjon fel.
A telefonná operált macska: Ha 1929-ben léteztek volna olyan állatvédő szervezetek, mint amilyenek 2016-ban vannak, akkor valószínűleg nagyon hevesen tiltakoztak volna Ernest Glen Wever és Charles W Bray kísérlete ellen.
A Princeton Egyetem pszichológusai azt találták ki, hogy eltávolítják egy macska koponyájának egy darabját, majd egy 18 méteres elektródát vezettek a jobb hallóidegébe és a testének egy másik pontjába.
Az elektródát egy hangfallal és erősítővel kötötték össze. Ennek a célja az volt, hogy amikor az egyik kutató a macska fülébe beszélt, akkor a hangját a hangfalból lehetett hallani. Ebből azt a következtetést vonta le Ernest Glen Wever és Charles W Bray, hogy a macska remek kommunikációs eszköz.
Ezt követően megölték szerencsétlen állatot, akinek a tetemével is kipróbálták a módszert, de ez már eredménytelen próbálkozás volt.
Új arc háborús sebesülteknek: Az első világháború idején több, mint háromezer, repeszgránáttól megsérült, katonát kellett megműteni a Queens Kórházban. Az operációkat Dr. Harold Gillies végezte el.
Ő volt az, akit a modern plasztikai sebészet atyának tartanak, de a kortársai őrült tudósnak is nevezték. Gillies egyik legelképesztőbb műtéte az volt, amikor William Spreckley hadnagy szétroncsolt orrát és az arcának egy részt úgy hozta rendbe, hogy szövetet vett a páciens bordáiból.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások