Brutális történetek az észak-koreai börtöntáborokról

Öt szökevény sokkoló beszámolója lefejezésekről, fertőzésekről és kínzásokról.Aki Észak-Koreában bűnt követ el, esetleg megkérdőjelezi az ország vezetőit vagy a kormányt, az munkatáborba kerül, legalábbis ezt állítja az az öt szökevény, akiknek borzalmas története bejárta a világsajtót.

A történetekből többek között kiderült, hogy a nagy kiterjedésű politikai táborokban a rabok nehéz fizikai munkát végeznek, aki pedig akár csak egy aprócska vétséget is elkövet, az verést kap és éheznie kell.

Egy auschwitzi túlélő elmondta, hogy szerinte az észak-koreai börtöntáborok legalább olyan rosszak, mint a náci haláltáborok voltak. Ezt a kijelentést valószínűleg senki sem fogja túlzásnak érezni, aki megismeri azt az öt brutális történetet, amelyet azok meséltek el, akik megszöktek az észak-koreai börtöntáborokból.

Kim Hjok: 16 éves korában hajléktalan volt Kim Hjok, aki azért ment át Kínába, hogy élelmet szerezzen, ám elfogták és letartóztatták. A három év börtönre ítélt Kim Hjok gyorsan elvesztette az emberi mivoltát, és hamarosan mindent gépiesen kezdett csinálni.

Elmondása szerint este, az egész napi munka után, a raboknak memorizálniuk kellett a tábor szabályzatát. Ha egy rab hibázott, akkor az egész csapat addig nem aludhatott, amíg nem tudtak mindent tökéletesen.

Ahogy az összes többi rab, úgy Kim Hjok is csak az ételre tudott gondolni. A kínzó éhség miatt előfordult, hogy elkapott egy patkányt, megnyúzta, kiszárította a húsát, majd nyersen megette, hiszen tudta, hogy főzéssel és sütéssel nem próbálkozhat, mert azt az őrök megéreznék és megvernék érte. Kim Hjok 8 hónap után szabadult, majd Dél-Koreába szökött.

Kang Csholhvan: 10 éves volt Kang Csholhvan, amikor a nagyapját elítélték árulásért, a családot pedig munkatáborba kényszerítették. Kang Csholhvan Jodokba került, ahol csont és bőr gyerekek látványa fogadta.

Kang Csholhvant nehéz fizikai munkára, farönkök cipelésére, kényszerítették. A rabok tudták, hogy muszáj jól végezniük a rájuk bízott feladatokat, mert azt, aki hibázik, a többi rabbal veretik meg. Ha esetleg a rabok megtagadták az őrök parancsát, akkor a delikvenst a börtöntáboron belüli börtönbe vitték, ahol 6 hónapig kellett egy kicsi cellában élnie, hideg, saras vízben ülve. Ezt kevesen élték túl.

Kang Csholhvan arról is beszélt, hogy látta, amikor két őr meg akart szökni, de őket elkapták és felakasztották. A raboknak el kellett masírozniuk a holttestek előtt, amiket kövekkel kellett megdobálniuk, miközben azt kiabálták, hogy: „Vesszenek a nép ellenségei!”

Azokat, akik nem voltak képesek megdobálni a holttesteket, az őrök verték meg.Csong Gvangil: Kereskedőként dolgozott Csong Gvangil, aki Kínában dél-koreaiakkal, tehát Észak-Korea ellenségeivel, üzletelt, ezért kémkedéssel vádolták és munkatáborba zárták, ahol úgy megverték, hogy kitört az összes foga.

Csong Gvangil 10 hónapig bírta a kínzást, de végül inkább bevallotta az ellene felhozott hamis vádakat. Ezután Jodokra, az ország legnagyobb fogolytáborába küldték, ahol nagyjából 50 ezer ember raboskodik, és aminek a kapuján ez a felirat áll: „Áldozzuk fel életünket, hogy megvédjük drága vezetőnk, Kim Dzsongil forradalmi uralkodását.”

A táborban a raboknak hajnali 5 órakor kell kelniük. Miután megkapták az egy tál babos és kukoricás rizst, neki kell állniuk a munkának. Tavasszal a földekre küldik ki őket, ahol naponta 1170 négyzetmétert kell megmunkálniuk. Akinek ez nem sikerül, az kevesebb ételt kap.

Télen még keményebb munka vár a rabokra, akiknek nehéz fákat kell cipelniük több, mint 3 kilométeren keresztül. Sokan halálos balesetet szenvednek, míg mások abba halnak bele, hogy a sérülésük miatt nem tudnak dolgozni, ezért enni sem kapnak.

Csong Gvangil három évet töltött a börtöntáborban, ahonnan végül azért engedték ki, mert egy magasabb rangú őr úgy döntött, hogy tévesen vádolták meg. A szabadulás után Csong Gvangil megtudta, hogy az otthonának nyoma sincs, a családja eltűnt. Egy hónapon belül Dél-Koreába szökött.

Rim Hjedzsin: Hét évig dolgozott börtönőrként Rim Hjedzsin, aki sok szörnyűséget látott. Az egyik legborzalmasabb eset akkor történt, amikor csak 20 éves volt. Elmondása szerint két fivérnek sikerült megszöknie a börtönből, ezért bosszúból ott helyben megölték 7 rokonukat, sok rabot pedig megvertek, ami a szökés miatti kollektív büntetés volt.

A két szökevényt Kínában elfogták és visszatoloncolták Észak-Koreába, ahol az őrök brutálisan megverték, majd a többi rab szeme láttára, lefejezték a fivéreket. Rim Hjedzsin rengeteg kegyetlenséget látott, köztük azt is, hogy az őrök kedvük szerint megerőszakolhatták a rabnőket, akiket abortuszra kényszerítettek, ha teherbe estek.

Rim Hjedzsin maga is börtönbe került egy rövid időre, mert lebukott, hogy Kínával üzlettel. Miután arra kényszerítették, hogy meztelenül masírozzon végig a férfi őrök előtt, úgy döntött, hogy megpróbálkozik a szökéssel, ami sikeres volt, ugyanis át tudott menekülni Dél-Koreába.

Csi Hjona: Összesen háromszor szökött át Kínába Csi Hjona, de minden alkalommal elkapták és visszatoloncolták Észak-Koreába. A harmadik alkalommal terhes volt. Mivel az észak-koreai rezsim nem tűri a vegyes rasszú babákat, ezért a nőt abortuszra kényszerítették, majd munkatáborba küldték, ahol a saját szemével látta, hogy hogyan bántalmazzák a terhes rabnőket. Csi Hjona elmondta, hogy a nőknek nehéz fizikai munkát kellett végezniük, aminek következményeként a várandós asszonyok gyakran elvetéltek, vagy korán szültek.

Az egyik esetben Csi Hjona látta, hogy egy 8 hónapos terhes nő megszüli a gyerekét, akit boldogan tartott a kezében, ám ez nem tartott sokáig, mert az egyik őr ráparancsolt az anyára, hogy fojtsa meg a csecsemőt. A könyörgés nem használt, úgyhogy az anya engedelmeskedett. A szabadon engedése után Csi Hjona átszökött Dél-Koreába, ahol csatlakozhatott a családjához.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)