Bud Spencer legjobb filmjei
Emlékezzünk a legjobb mozikkal a színészlegendára!
Kevés olyan ember él Magyarországon, aki ne látott volna legalább egy Bud Spencer filmet, hiszen hazánkban nagy népszerűségnek örvend a színészlegenda, aki ezt nagyon jól tudta, ezért sokszor üzent a magyar rajongóinak, akik már-már halhatatlannak hitték a sztárt.
Éppen ezért valószínűleg sokunknak kellett egy-két perc, mire tényleg elhittük a tegnap esti sokkoló hírt, amely szerint Bud Spencer, vagyis Carlo Pedersoli 86 éves korában elhunyt. A kételkedés nem volt alaptalan, hiszen tavaly négyszer keltették a színész halálhírét, egyszer pedig két napig tartott mire maga a sztár cáfolta meg a gonosz állítást.
Most viszont Giuseppe Pedersoli, Bud Spencer fia tudatta a világgal a szomorú hírt, ahogy azt is elmondta, hogy a színész utolsó szava a „Köszönöm volt”. Mi pedig köszönjük a sok kedves üzenetet, zseniális filmet, amelyek közül a teljesség igénye nélkül ajánljunk néhányat, ha a rajongók egy tányér chilis bab vagy spagetti mellett, filmdarával emlékeznének meg Bud Spencerről, sokak hőséről.
Isten megbocsát, én nem! (1967): A film eredeti címe a Nincs Bocsánat volt, de ezt Clint Eastwood miatt megváltoztatták, ezért az olasz eredeti címen találhatjuk meg a westernt, ami az első olyan film, amelyben Bud Spencer és Terence Hill együtt játszott.
Ez a film egy gyönyörű barátság kezdete volt, amit mit sem bizonyít jobban, hogy Hill azt nyilatkozta, hogy elvesztette a legjobb barátját, akivel sohasem veszekedtek, nem volt bennük irigység, hanem élvezték a közös munkát.
A film egy teljesen komoly, régimódi western, amiben nyoma sincs a burleszknek. A két folytatás címe a Bosszú El Pasoban (1968), Akik csizmában halnak meg (1969), ám ezeknél már a poénra mentek rá a készítők.
Bud Spencer ebben a filmben kapta meg azt a keménykalapot és birkagyapjút, amit a későbbi westernekben viselt, sőt, még a 35 évvel későbbi Bunyó Karácsonyig filmben is ezt a holmi volt rajta.
Élet vagy halál (1972): Bud Spencer rengeteg westernben szerepelt, de ez volt az utolsó a Bunyó Karácsonyig nosztalgiafilmig. A Piszkos 12 mintájára készült filmben Eli Sampson (Bud Spencer) nyakán már ott a kötél, amikor választhat, hogy meghal, vagy inkább másokkal összefogva segít Pembroke ezredesnek (James Coburn) egy szinte bevetetlen erőd megrohamozásában, aminek az elfoglalása stratégiai előnyt jelentene a szövetségeseknek az amerikai polgárháborúban.
Piedone a zsaru (1973): Sokan Rizzo nyomozóként találkoztak először a színészlegenda nevével. A megvesztegethetetlen zsaruról, mocsokról, bűnről, korrupcióról szóló Piedone filmek olyan sikeresek lettek, hogy sokáig másolták őket.
Az első rész után három folytatás készült, amelyek fokozatosan vesztettek a komoly hangvételből. Ezek a Piedone Hongkongban (1975), Piedone Afrikában (1978), Piedone Egyiptomban (1980) címeket kapták.
Különben dühbe jövünk (1974): Kid (Terence Hill) és Ben (Bud Spencer) egy sivatagi autóversenyre készül, ám van valaki, aki meg akarja akadályozni a páros győzelmét. Miközben Kid és Ben egy helyi sör-virsli versenyen bizonyítja a tehetségét, addig egy helyi banda tönkreteszi az autójukat. Természetesen kedvenc bunyósaink ezt nem hagyják szó, ütés, poén nélkül.
Fordítsd oda a másik orcád is! (1974): Be kell vallanunk, hogy a legeslegjobb Bud Spencer filmek azok, amelyekben együtt szerepelt Terence Hill-lel, mert ők ketten egy egészet alkottak. Ez nem jelenti azt, hogy ne akadtak volna olyan filmek, amelyben más partnerrel próbált egységet alkotni Bud, de az nem volt az igazi. Ilyen filmek voltak az Angyalok is esznek babot (1973), vagy az Aranyeső Yuccában (1981).
A Terence Hill-Bud Spencer filmek egyik legjobbja a Fordítsd oda a másik orcád is!, amelyben a két színész hittérítő misszionáriusként dolgozik a karibi szigetvilágban, ahol a hittérítés mellett különböző árukkal kereskednek, hogy pénzt szerezzenek. Az üzletelés kivívja a konkurencia haragját, ezért a misszionáriusok félredobják a bibliát, és sok pofont kiosztanak.
Banános Joe (1982): Kicsit a Forrest Gump előfutárának tekinthető a film, amiben Banános Joe csak annyit akart, hogy kipakolhassa az árúját, de a bürokratikus útvesztő ezt nem hagyja, sőt, még a hadseregbe is be kell lépnie, hogy letöltse a szolgálati idejét. A Banános Joe egy nagyszerű vígjáték, ami kiválóan rámutat arra, hogy a bürokrácia mennyire megbonyolítja az átlagember dolgát.
Bűnvadászok (1977): Az egyik legzseniálisabb vígjáték, amiben Wilbur Walsh (Bud Spencer) és Matt Kirby (Terence Hill) munkát keres a napfényes Miamiban, ám amikor úgy döntenek, hogy betörnek egy szupermarketbe, akkor egy rendőrőrs ajtaján robbannak be a bolt helyett.
A páros azzal kerüli el a letartóztatást, hogy beállnak zsarunak. Miközben egy kínai titokzatos halálában nyomoznak, nem maradnak el a pofonok, és az olyan mondatok, amelyek a mai napig szállóigék.
Szuperhekusok (1985): Igazi bűnügyi film, ahol a poénok és a pofonok helyett a nyomozás kapja a nagyobb hangsúlyt. Habár Terence Hill és Bud Spencer itt még nem olyan idős, ami indokolná a komolyabb hangvételt, mégis a hangulat komor, fakó, tehát igazi meglepetés a párostól ez a film, ami a különcsége miatt került fel a listára.
Az ördög jobb és bal keze (1970): Szintén egy Terence Hill és Bud Spencer film, amelyben a léhűtő zsivány Szentlélek seriff helyettesként kezd dolgozni a zsémbes bátyja mellett, aki először vonakodik, de a film végére remekül összecsiszolódnak, miközben megvédik a békés mormon közösséget a helyi polgármestertől és cinkosaitól. A western folytatása nem maradt el az első részt színvonalától, sőt, még túl is szárnyalta azt.
Nincs kettő négy nélkül (1984): Bud Spencer és Terence Hill ebben a filmben két brazil milliomos alteregóját játssza, ugyanis a gazdagok annyira nyámnyilák, hogy képtelenek lennének megvédeni magukat a rájuk vadászó ellenségtől, ráadásul még egy ütős beszólás sincs a tarsolyukban. Az alteregók viszont a jól megszokott Hill és Spencer, tehát keményen osztják a pofonokat és poénokat, a film pedig szerencsére erre az ellentétre és a belőle fakadó félreértésekre épít.
Nyomás utána (1983): A James Bond filmek paródiája ezt a Bud Spencer és Terence Hill film, amelyben két egyszerű alakot összekevernek két szuperkémmel, és elküldik őket a vidám, nyüzsgő Miamiba, hogy leszámoljanak egy a világuralomra törő ellenséggel. A két botcsinálta kém hozza a formáját, miközben próbálják megmenteni a világot.
Kincs, ami nincs (1981): Hazánk apraja és nagyja ismeri a legendás filmet, amelynek a legnagyobb tanulsága, hogy az, aki barátot talál, kincset talál. A vígjátékban Alan (Terence Hill) szerez egy térképet, amely szerint a közeli szigeten kincset rejtettek el.
A férfi úgy akar eljutni a célhoz, hogy elrejtőzik Charlie (Bud Spencer), a kalandor hajóján, majd becsapja az iránytűt, hogy az a szigetre vigye. Charlie megtalálja a potyautast, akivel kénytelen kiúszni a szigetre, ahol összetalálkoznak a bennszülöttekkel, akiket meg kell védeni egy kalózbandától. A problémákat tovább tetézi, hogy a kincset egy szamuráj őrzi, akinek elfelejtettek szólni, hogy már vége a második világháborúnak.
…és megint dühbe jövünk (1978): Csak annyit mondunk: „Bunkó vagy Bugsy!”, és máris beugrik a legendás Bud Spencer-Terence Hill film, ami azért klasszikus, mert ebben érvényesülnek leginkább azok az elemek, amelyek miatt soha nem tudjuk megunni a legendás párost.
A szintén Miamiban játszódó alkotásban kiderül, hogy a két főhős testvérek, és segíteniük kell az apjuknak, hogy ki tudja fizetni a szemműtétet. A fivérek szerencsejátékkal gyűjtik össze a pénzt, miközben Bud Spencer saját kamionról és hagymás babról álmodozik, Hill pedig nemcsak a pókerben arat, hanem minden másban is, ám a maffiának nem tetszik a sirályokkal és delfinekkel is beszélgető testvérpár, akik most a családért és gyerekekért osztja ki a pofonokat az ellenfélnek.
Fél lábbal a Paradicsomban (1991): A Pokol, de a Mennyország is magáénak akarja Bull Webster (Bud Spencer) taxisofőr lelkét, akinek a legnagyobb problémája az, hogy rosszul megy az üzlet, ezért a konkurens vállalat elhatározza, hogy tönkreteszi a Webster-Taxi-Társaságot, hogy megkaparintsa a vállalkozás területén lévő ingatlan tulajdonjogát.
Bull vagyona fogytán, viszont 150 millió dollárt nyer a lottón, ami felkelti a szexi Ördög és a jófiú Angyal érdeklődését. Mind a ketten csábítják a taxisofőrt, ám a film végén olyan fordulat áll be, amire senki se számított, főleg nem az Angyal és az Ördög.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu, filmbook.blog.hu, cinematop10.blog.hu, port.hu)
Kevés olyan ember él Magyarországon, aki ne látott volna legalább egy Bud Spencer filmet, hiszen hazánkban nagy népszerűségnek örvend a színészlegenda, aki ezt nagyon jól tudta, ezért sokszor üzent a magyar rajongóinak, akik már-már halhatatlannak hitték a sztárt.Éppen ezért valószínűleg sokunknak kellett egy-két perc, mire tényleg elhittük a tegnap esti sokkoló hírt, amely szerint Bud Spencer, vagyis Carlo Pedersoli 86 éves korában elhunyt. A kételkedés nem volt alaptalan, hiszen tavaly négyszer keltették a színész halálhírét, egyszer pedig két napig tartott mire maga a sztár cáfolta meg a gonosz állítást.
Most viszont Giuseppe Pedersoli, Bud Spencer fia tudatta a világgal a szomorú hírt, ahogy azt is elmondta, hogy a színész utolsó szava a „Köszönöm volt”. Mi pedig köszönjük a sok kedves üzenetet, zseniális filmet, amelyek közül a teljesség igénye nélkül ajánljunk néhányat, ha a rajongók egy tányér chilis bab vagy spagetti mellett, filmdarával emlékeznének meg Bud Spencerről, sokak hőséről.
Isten megbocsát, én nem! (1967): A film eredeti címe a Nincs Bocsánat volt, de ezt Clint Eastwood miatt megváltoztatták, ezért az olasz eredeti címen találhatjuk meg a westernt, ami az első olyan film, amelyben Bud Spencer és Terence Hill együtt játszott.
Ez a film egy gyönyörű barátság kezdete volt, amit mit sem bizonyít jobban, hogy Hill azt nyilatkozta, hogy elvesztette a legjobb barátját, akivel sohasem veszekedtek, nem volt bennük irigység, hanem élvezték a közös munkát.
A film egy teljesen komoly, régimódi western, amiben nyoma sincs a burleszknek. A két folytatás címe a Bosszú El Pasoban (1968), Akik csizmában halnak meg (1969), ám ezeknél már a poénra mentek rá a készítők.
Bud Spencer ebben a filmben kapta meg azt a keménykalapot és birkagyapjút, amit a későbbi westernekben viselt, sőt, még a 35 évvel későbbi Bunyó Karácsonyig filmben is ezt a holmi volt rajta.
Élet vagy halál (1972): Bud Spencer rengeteg westernben szerepelt, de ez volt az utolsó a Bunyó Karácsonyig nosztalgiafilmig. A Piszkos 12 mintájára készült filmben Eli Sampson (Bud Spencer) nyakán már ott a kötél, amikor választhat, hogy meghal, vagy inkább másokkal összefogva segít Pembroke ezredesnek (James Coburn) egy szinte bevetetlen erőd megrohamozásában, aminek az elfoglalása stratégiai előnyt jelentene a szövetségeseknek az amerikai polgárháborúban.
Piedone a zsaru (1973): Sokan Rizzo nyomozóként találkoztak először a színészlegenda nevével. A megvesztegethetetlen zsaruról, mocsokról, bűnről, korrupcióról szóló Piedone filmek olyan sikeresek lettek, hogy sokáig másolták őket.Az első rész után három folytatás készült, amelyek fokozatosan vesztettek a komoly hangvételből. Ezek a Piedone Hongkongban (1975), Piedone Afrikában (1978), Piedone Egyiptomban (1980) címeket kapták.
Különben dühbe jövünk (1974): Kid (Terence Hill) és Ben (Bud Spencer) egy sivatagi autóversenyre készül, ám van valaki, aki meg akarja akadályozni a páros győzelmét. Miközben Kid és Ben egy helyi sör-virsli versenyen bizonyítja a tehetségét, addig egy helyi banda tönkreteszi az autójukat. Természetesen kedvenc bunyósaink ezt nem hagyják szó, ütés, poén nélkül.
Fordítsd oda a másik orcád is! (1974): Be kell vallanunk, hogy a legeslegjobb Bud Spencer filmek azok, amelyekben együtt szerepelt Terence Hill-lel, mert ők ketten egy egészet alkottak. Ez nem jelenti azt, hogy ne akadtak volna olyan filmek, amelyben más partnerrel próbált egységet alkotni Bud, de az nem volt az igazi. Ilyen filmek voltak az Angyalok is esznek babot (1973), vagy az Aranyeső Yuccában (1981).
A Terence Hill-Bud Spencer filmek egyik legjobbja a Fordítsd oda a másik orcád is!, amelyben a két színész hittérítő misszionáriusként dolgozik a karibi szigetvilágban, ahol a hittérítés mellett különböző árukkal kereskednek, hogy pénzt szerezzenek. Az üzletelés kivívja a konkurencia haragját, ezért a misszionáriusok félredobják a bibliát, és sok pofont kiosztanak.
Banános Joe (1982): Kicsit a Forrest Gump előfutárának tekinthető a film, amiben Banános Joe csak annyit akart, hogy kipakolhassa az árúját, de a bürokratikus útvesztő ezt nem hagyja, sőt, még a hadseregbe is be kell lépnie, hogy letöltse a szolgálati idejét. A Banános Joe egy nagyszerű vígjáték, ami kiválóan rámutat arra, hogy a bürokrácia mennyire megbonyolítja az átlagember dolgát.
Bűnvadászok (1977): Az egyik legzseniálisabb vígjáték, amiben Wilbur Walsh (Bud Spencer) és Matt Kirby (Terence Hill) munkát keres a napfényes Miamiban, ám amikor úgy döntenek, hogy betörnek egy szupermarketbe, akkor egy rendőrőrs ajtaján robbannak be a bolt helyett.A páros azzal kerüli el a letartóztatást, hogy beállnak zsarunak. Miközben egy kínai titokzatos halálában nyomoznak, nem maradnak el a pofonok, és az olyan mondatok, amelyek a mai napig szállóigék.
Szuperhekusok (1985): Igazi bűnügyi film, ahol a poénok és a pofonok helyett a nyomozás kapja a nagyobb hangsúlyt. Habár Terence Hill és Bud Spencer itt még nem olyan idős, ami indokolná a komolyabb hangvételt, mégis a hangulat komor, fakó, tehát igazi meglepetés a párostól ez a film, ami a különcsége miatt került fel a listára.
Az ördög jobb és bal keze (1970): Szintén egy Terence Hill és Bud Spencer film, amelyben a léhűtő zsivány Szentlélek seriff helyettesként kezd dolgozni a zsémbes bátyja mellett, aki először vonakodik, de a film végére remekül összecsiszolódnak, miközben megvédik a békés mormon közösséget a helyi polgármestertől és cinkosaitól. A western folytatása nem maradt el az első részt színvonalától, sőt, még túl is szárnyalta azt.
Nincs kettő négy nélkül (1984): Bud Spencer és Terence Hill ebben a filmben két brazil milliomos alteregóját játssza, ugyanis a gazdagok annyira nyámnyilák, hogy képtelenek lennének megvédeni magukat a rájuk vadászó ellenségtől, ráadásul még egy ütős beszólás sincs a tarsolyukban. Az alteregók viszont a jól megszokott Hill és Spencer, tehát keményen osztják a pofonokat és poénokat, a film pedig szerencsére erre az ellentétre és a belőle fakadó félreértésekre épít.
Nyomás utána (1983): A James Bond filmek paródiája ezt a Bud Spencer és Terence Hill film, amelyben két egyszerű alakot összekevernek két szuperkémmel, és elküldik őket a vidám, nyüzsgő Miamiba, hogy leszámoljanak egy a világuralomra törő ellenséggel. A két botcsinálta kém hozza a formáját, miközben próbálják megmenteni a világot.
Kincs, ami nincs (1981): Hazánk apraja és nagyja ismeri a legendás filmet, amelynek a legnagyobb tanulsága, hogy az, aki barátot talál, kincset talál. A vígjátékban Alan (Terence Hill) szerez egy térképet, amely szerint a közeli szigeten kincset rejtettek el.A férfi úgy akar eljutni a célhoz, hogy elrejtőzik Charlie (Bud Spencer), a kalandor hajóján, majd becsapja az iránytűt, hogy az a szigetre vigye. Charlie megtalálja a potyautast, akivel kénytelen kiúszni a szigetre, ahol összetalálkoznak a bennszülöttekkel, akiket meg kell védeni egy kalózbandától. A problémákat tovább tetézi, hogy a kincset egy szamuráj őrzi, akinek elfelejtettek szólni, hogy már vége a második világháborúnak.
…és megint dühbe jövünk (1978): Csak annyit mondunk: „Bunkó vagy Bugsy!”, és máris beugrik a legendás Bud Spencer-Terence Hill film, ami azért klasszikus, mert ebben érvényesülnek leginkább azok az elemek, amelyek miatt soha nem tudjuk megunni a legendás párost.
A szintén Miamiban játszódó alkotásban kiderül, hogy a két főhős testvérek, és segíteniük kell az apjuknak, hogy ki tudja fizetni a szemműtétet. A fivérek szerencsejátékkal gyűjtik össze a pénzt, miközben Bud Spencer saját kamionról és hagymás babról álmodozik, Hill pedig nemcsak a pókerben arat, hanem minden másban is, ám a maffiának nem tetszik a sirályokkal és delfinekkel is beszélgető testvérpár, akik most a családért és gyerekekért osztja ki a pofonokat az ellenfélnek.
Fél lábbal a Paradicsomban (1991): A Pokol, de a Mennyország is magáénak akarja Bull Webster (Bud Spencer) taxisofőr lelkét, akinek a legnagyobb problémája az, hogy rosszul megy az üzlet, ezért a konkurens vállalat elhatározza, hogy tönkreteszi a Webster-Taxi-Társaságot, hogy megkaparintsa a vállalkozás területén lévő ingatlan tulajdonjogát.
Bull vagyona fogytán, viszont 150 millió dollárt nyer a lottón, ami felkelti a szexi Ördög és a jófiú Angyal érdeklődését. Mind a ketten csábítják a taxisofőrt, ám a film végén olyan fordulat áll be, amire senki se számított, főleg nem az Angyal és az Ördög.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu, filmbook.blog.hu, cinematop10.blog.hu, port.hu)
Hozzászólások