Budapest ostromakor hősi halált halt katonákra és civilekre emlékeztek
A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban egy amerikai dandártábornok fényképhagyatékából nyílt kiállítással mutatják be a főváros egykori ostromát.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Budavári Önkormányzat közös, a Kapisztrán téri Mária Magdolna-templomtoronynál tartott megemlékezésén Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester felidézte: a második világháború egyik leghosszabb - több mint száz napig tartó - küzdelmében Hitler akaratának szembeszegülve kísérelték meg a kitörést a várban rekedt katonák.
A 40 ezer katonából mindössze 624 jutott el a szovjet ostromgyűrűig. Ezen felül a főváros civil lakosságából is több tízezren meghaltak.
Erről a történetről egy egykori balettnövendék, Erdélyi Hajnal visszaemlékezéseit is idézte a polgármester, aki úgy vélekedett, fontos, hogy ennyi "tragédia, nélkülözés és borzalom" után honnan volt bennük erő a talpra álláshoz, honnan merítettek hitet, bátorságot és erőt ahhoz, hogy mindent újrakezdjenek. Nagy Gábor Tamás szerint az Operaház pincéjében rekedtek - köztük Kodály Zoltán számára is a múlthoz való ragaszkodásuk jelentette a túlélést.
Hangsúlyozta: a valósághoz a múlt is hozzátartozik, s ez a "múlt eseményeihez és valóságához való ragaszkodás" volt, ami hitet és reményt adott az újrakezdéshez Kodály Zoltánnak is, aki később az alkotómunkában és a gyermekek művészeti nevelésében látta annak eszközét, hogy ne lehessen még egyszer ilyen borzalmas pusztulás.
A polgármester beszéde után kegyeleti imát mondott Berta Tibor, a katolikus tábori püspökség általános helynöke, majd megkoszorúzták a Magdolna-toronynál lévő katonai, majd a múzeum udvarán található emléktáblát. Ezt követően a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megnyitották a Töredékek - Az ostrom utáni Budapest egy amerikai hagyaték tükrében című időszaki kiállítást.
A tárlat Edward J. Czerniuk amerikai dandártábornok fényképein, Magyarországon szerzett emlékein keresztül idézi fel, hogyan változott meg a második világháborús bombázások és az ostrom következtében a főváros képe. A tárlat négy fővárosi helyszín változásait mutatja be. A Városliget és a Hősök tere, a Parlament és a Szent István-bazilika, valamint a Budavári Palota fényképei a Czerniuk-hagyaték anyagából származnak, ezeket kiegészítették történelmi tényekkel és érdekességekkel.
A negyedik helyszín a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ennek archív anyagain keresztül szemléltetik, hogy a múzeum gyűjteményei és munkatársai hogyan élték meg a háborút és annak következményeit. Alig három hónappal a második világháború európai szakaszának lezárta előtt, 1945. február 13-án szabadult fel Budapest. A főváros ostroma a második világháború öt legfontosabb és legkegyetlenebb városcsatáinak egyike. A főváros ostromában a katonák mellett több tízezer civil is megsebesült, illetve meghalt.
MTI
A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Budavári Önkormányzat közös, a Kapisztrán téri Mária Magdolna-templomtoronynál tartott megemlékezésén Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester felidézte: a második világháború egyik leghosszabb - több mint száz napig tartó - küzdelmében Hitler akaratának szembeszegülve kísérelték meg a kitörést a várban rekedt katonák.
A 40 ezer katonából mindössze 624 jutott el a szovjet ostromgyűrűig. Ezen felül a főváros civil lakosságából is több tízezren meghaltak.
A polgármester beszédében hosszasan kitért arra is, hogy a főváros ostroma idején mintegy hatszázan zsúfolódtak össze az Operaház patkó alakú pincéjében, köztük Kodály Zoltán zeneszerző és felesége is.
Erről a történetről egy egykori balettnövendék, Erdélyi Hajnal visszaemlékezéseit is idézte a polgármester, aki úgy vélekedett, fontos, hogy ennyi "tragédia, nélkülözés és borzalom" után honnan volt bennük erő a talpra álláshoz, honnan merítettek hitet, bátorságot és erőt ahhoz, hogy mindent újrakezdjenek. Nagy Gábor Tamás szerint az Operaház pincéjében rekedtek - köztük Kodály Zoltán számára is a múlthoz való ragaszkodásuk jelentette a túlélést.
Hangsúlyozta: a valósághoz a múlt is hozzátartozik, s ez a "múlt eseményeihez és valóságához való ragaszkodás" volt, ami hitet és reményt adott az újrakezdéshez Kodály Zoltánnak is, aki később az alkotómunkában és a gyermekek művészeti nevelésében látta annak eszközét, hogy ne lehessen még egyszer ilyen borzalmas pusztulás.
A polgármester beszéde után kegyeleti imát mondott Berta Tibor, a katolikus tábori püspökség általános helynöke, majd megkoszorúzták a Magdolna-toronynál lévő katonai, majd a múzeum udvarán található emléktáblát. Ezt követően a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megnyitották a Töredékek - Az ostrom utáni Budapest egy amerikai hagyaték tükrében című időszaki kiállítást.
A tárlat Edward J. Czerniuk amerikai dandártábornok fényképein, Magyarországon szerzett emlékein keresztül idézi fel, hogyan változott meg a második világháborús bombázások és az ostrom következtében a főváros képe. A tárlat négy fővárosi helyszín változásait mutatja be. A Városliget és a Hősök tere, a Parlament és a Szent István-bazilika, valamint a Budavári Palota fényképei a Czerniuk-hagyaték anyagából származnak, ezeket kiegészítették történelmi tényekkel és érdekességekkel.
A negyedik helyszín a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ennek archív anyagain keresztül szemléltetik, hogy a múzeum gyűjteményei és munkatársai hogyan élték meg a háborút és annak következményeit. Alig három hónappal a második világháború európai szakaszának lezárta előtt, 1945. február 13-án szabadult fel Budapest. A főváros ostroma a második világháború öt legfontosabb és legkegyetlenebb városcsatáinak egyike. A főváros ostromában a katonák mellett több tízezer civil is megsebesült, illetve meghalt.
MTI
Hozzászólások