Csak a szexre tud gondolni az, aki hiperszexualitásban szenved
Legtöbbször fizikai vagy szexuális bántalmazást szenvedtek el gyermekkorukban azok, akiknél kialakul a nimfománia.
A szex jó, az egészséges szexuális élet pedig az egyik legjobb dolog, ami az emberek életében létezhet, mégis van egy fogalom, ami ennek az ellentettjét állítja. Ez a hiperszexualitás, ami más néven a nimfománia vagy az erotománia.
Mind a két fogalom viselkedési zavart és kényszerbetegséget jelent. Aki ezzel küzd, az nem képes ellenállni a belső kényszerítő erőnek, ami veszélybe is sodorhatja önmagát, de akár másokat is.
A hiperszexualitásban szenvedő életét olyan szinten uralja már a szexualitás, hogy az kihatással van az élete minden területére.
Az erotománia egyaránt érinthet heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális embereket.
A kényszerbetegségben szenvedőnek túl sok szexuális partnere van, vagy túl nagy számú párkapcsolata.
Gyakran ismeretlenekkel vagy prostituáltakkal folytat szexuális viszonyt, vagy igénybe veszi sokszor a telefon-szex, internetes szexuális oldalak szolgáltatásait.
Gyakran használ pornográf tartalmakat, sokat maszturbál, mazochista, szadista aktusokban vállal szerepet, és a szexuális partnerkapcsolatai során érzelmileg nem köteleződik el.
Aki az erotomániában szenved, az a szexuális aktusban keresi a menekülési utat valamilyen problémája elől. Ez lehet a stressz, depresszió vagy akár a magány is. Őt nem érdekli az, hogy mennyi nemi betegséget kaphat el egy-egy felelőtlen aktus közben.
Az erotomán beteget nehéz felismerni, mert látszólag teljesen normális életet él. Akár házastársa, élettársa is lehet. Bár nem látszik rajta, mégis nagyon megerőltető feladat a számára, hogy fenntartsa az érzelmi intimitását.
Ő a szexuális aktusoktól várja, hogy nőjön az önbecsülése, de mivel az érzelmi beteljesülést nem éri el, ezért üresnek érzi az életét.
A másik kényszerbetegség a nimfománia, amiről a szakemberek a mai napig sem tudják, hogy valójában mi válthatja ki, de feltételezéseik vannak. Ezek között szerepel az agy rendellenes fejlődése, azaz az agynak a szexualitással kapcsolatos területe nem fejlődött rendesen. A multiplex sclerózis, epilepszia és a demencia is összefügghet ezzel a betegséggel, de akár a Parkinson-kór kezelésére használt, dopamin-gátló gyógyszerek is előidézhetik.
Más lehetséges ok, az agyban jelenlévő kémiai anyagok, ugyanis neurotranszmitterek fontos szerepet játszanak a szexuális viselkedési szokások kialakulásában, ezért kapcsolatba hozhatóak a nimfomániával, habár egyelőre nem ismert, hogy pontosan hogyan is lehetséges ez.
Az androgének felelőssége is fennállhat a nimfomániával kapcsolatosan, de erről is csak annyit lehet tudni, hogy köze van a szexuális vágy felkeltéséhez. Ezek a szexhormonok mindenkiben megtalálhatóak.
Az agyi keringésben bekövetkező változások is a lehetséges okok között szerepelnek, ugyanis a kutatók véleménye szerint ezek kellemes fiziológiás reakciókat váltanak ki az aktusoknál, és kellemetlen tüneteket produkálnak, ha az abbamarad, ezért okozhatja a megszállott szexualitást.
A hiperszexualitás nincs tekintettel korra vagy nemre, bár az orvostudomány több férfi betegről tud, mint nőről. A szakemberek szerint a kényszerbetegséget pszichológiai problémák hívják elő, hogy a beteg ezzel hárítsa el azokat.
A kutatások azt mutatják, hogy főleg a gyermekkorban elszenvedett szexuális zaklatások miatt alakul ki az abnormális elhárító mechanizmus. Ezt azzal támasztják alá a szakemberek, hogy a nimfomán betegekről rendszerint kiderül, hogy fizikailag vagy szexuálisan bántalmazták őket.
A hiperszexualitás ebből adódóan, nem kezelhető „házilag”. Ha valaki azon kapja magát, hogy csak a szexre tud gondolni, nem képes kontrollálni a szexuális életét, és ez már negatív hatással van a munkájára, partnerkapcsolatára, akkor tegye félre a szégyenérzetét, és forduljon orvoshoz!
(Forrás: Webbeteg)
A szex jó, az egészséges szexuális élet pedig az egyik legjobb dolog, ami az emberek életében létezhet, mégis van egy fogalom, ami ennek az ellentettjét állítja. Ez a hiperszexualitás, ami más néven a nimfománia vagy az erotománia.
Mind a két fogalom viselkedési zavart és kényszerbetegséget jelent. Aki ezzel küzd, az nem képes ellenállni a belső kényszerítő erőnek, ami veszélybe is sodorhatja önmagát, de akár másokat is.
A hiperszexualitásban szenvedő életét olyan szinten uralja már a szexualitás, hogy az kihatással van az élete minden területére.
Az erotománia egyaránt érinthet heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális embereket.
A kényszerbetegségben szenvedőnek túl sok szexuális partnere van, vagy túl nagy számú párkapcsolata.
Gyakran ismeretlenekkel vagy prostituáltakkal folytat szexuális viszonyt, vagy igénybe veszi sokszor a telefon-szex, internetes szexuális oldalak szolgáltatásait.
Gyakran használ pornográf tartalmakat, sokat maszturbál, mazochista, szadista aktusokban vállal szerepet, és a szexuális partnerkapcsolatai során érzelmileg nem köteleződik el.
Aki az erotomániában szenved, az a szexuális aktusban keresi a menekülési utat valamilyen problémája elől. Ez lehet a stressz, depresszió vagy akár a magány is. Őt nem érdekli az, hogy mennyi nemi betegséget kaphat el egy-egy felelőtlen aktus közben.
Az erotomán beteget nehéz felismerni, mert látszólag teljesen normális életet él. Akár házastársa, élettársa is lehet. Bár nem látszik rajta, mégis nagyon megerőltető feladat a számára, hogy fenntartsa az érzelmi intimitását.
Ő a szexuális aktusoktól várja, hogy nőjön az önbecsülése, de mivel az érzelmi beteljesülést nem éri el, ezért üresnek érzi az életét.
A másik kényszerbetegség a nimfománia, amiről a szakemberek a mai napig sem tudják, hogy valójában mi válthatja ki, de feltételezéseik vannak. Ezek között szerepel az agy rendellenes fejlődése, azaz az agynak a szexualitással kapcsolatos területe nem fejlődött rendesen. A multiplex sclerózis, epilepszia és a demencia is összefügghet ezzel a betegséggel, de akár a Parkinson-kór kezelésére használt, dopamin-gátló gyógyszerek is előidézhetik.
Más lehetséges ok, az agyban jelenlévő kémiai anyagok, ugyanis neurotranszmitterek fontos szerepet játszanak a szexuális viselkedési szokások kialakulásában, ezért kapcsolatba hozhatóak a nimfomániával, habár egyelőre nem ismert, hogy pontosan hogyan is lehetséges ez.Az androgének felelőssége is fennállhat a nimfomániával kapcsolatosan, de erről is csak annyit lehet tudni, hogy köze van a szexuális vágy felkeltéséhez. Ezek a szexhormonok mindenkiben megtalálhatóak.
Az agyi keringésben bekövetkező változások is a lehetséges okok között szerepelnek, ugyanis a kutatók véleménye szerint ezek kellemes fiziológiás reakciókat váltanak ki az aktusoknál, és kellemetlen tüneteket produkálnak, ha az abbamarad, ezért okozhatja a megszállott szexualitást.
A hiperszexualitás nincs tekintettel korra vagy nemre, bár az orvostudomány több férfi betegről tud, mint nőről. A szakemberek szerint a kényszerbetegséget pszichológiai problémák hívják elő, hogy a beteg ezzel hárítsa el azokat.
A kutatások azt mutatják, hogy főleg a gyermekkorban elszenvedett szexuális zaklatások miatt alakul ki az abnormális elhárító mechanizmus. Ezt azzal támasztják alá a szakemberek, hogy a nimfomán betegekről rendszerint kiderül, hogy fizikailag vagy szexuálisan bántalmazták őket.
A hiperszexualitás ebből adódóan, nem kezelhető „házilag”. Ha valaki azon kapja magát, hogy csak a szexre tud gondolni, nem képes kontrollálni a szexuális életét, és ez már negatív hatással van a munkájára, partnerkapcsolatára, akkor tegye félre a szégyenérzetét, és forduljon orvoshoz!
(Forrás: Webbeteg)
Hozzászólások