Dél-Korea nyugtalan évet hagyott maga mögött
Már az elmúlt év első napjaiban Észak-Korea azzal a bejelentéssel sokkolta déli szomszédját és az az egész világot, hogy "miniatürizált" hidrogénbombával hajtott végre föld alatti robbantást.
Bár sok szakértő vitatta, hogy a Richter-skála szerint körülbelül ötös fokozatú földrengés okozó detonációt az atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű és nehezebben elkészíthető a hidrogénbomba okozta, az eset heteken-hónapokon borzoltak a kedélyeket a szöuli politikai porondon.
A nukleáris kísérlettel ugyanis világtól elszigetelt Észak-Korea déli "ősellensége" és a nemzetközi közösség tudtára adta, hogy a szegénység és a nemzetközi szankciók ellenére rohamléptékben fejleszti atomfegyverprogramját. Egy hónappal később, február 7-én jelentette be Phenjan, hogy nagy hatótávolságú rakétával sikeresen pályára állított egy műholdat. A nemzetközi közösség szerint a műholdfelbocsátás valójában ürügy volt egy nagy hatótávolságú rakéta kipróbálására.
A nukleáris robbantás és a rakétakísérlet miatt pattanásig feszültté vált a két Korea amúgy sem felhőtlen viszonya. Szöul bejelentette, hogy teljesen felfüggeszti a közösen üzemeltetett keszongi ipari park működését, Észak-Korea pedig elvágta a két ország közötti kommunikációs csatornákat és elrendelte Keszong katonai átvételét.
A koreai háborút lezáró 1953-as tűzszünet óta Észak- és Dél-Korea között a múltban többször is kialakultak hasonló válságok, számos szakértő azonban ezt krízist az egyik legsúlyosabbként értékelte. Elmérgesedő viszonyukat mi sem jelezte jobban, hogy a műholdfelbocsátás után Pak Gun Hje dél-koreai elnök szöuli parlamentben addig elképzelhetetlennek tartott keménységgel intézett kirohanást Észak-Korea ellen, figyelmeztette Phenjant "a rezsim összeomlásának" kockázatára. Az északi fenyegetések Szöul lépéskényszerbe került, azonnal megállapodott Washingtonnal, hogy megkezdik a tárgyalásokat THAAD típusú amerikai mozgatható hadszíntéri rakétavédelmi rendszert telepítéséről Dél-Korea területén.
A THAAD-rendszer közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen nyújt védelmet, ezért Kína és Oroszország is hevesen tiltakozott ellen, arra hivatkozva, hogy ez aláássa az északkelet-ázsiai térség stabilitását és biztonságát. Phenjan pedig bejelentette, hogy atomcsapásának elsődleges célpontja lesz az amerikai rakétarendszer. Mindez nem tántorította Szöult a szándékától: július elején már nyélbe is ütötte a megállapodást Washingtonnal. Az ENSZ BT március elején, egy hónappal a műholdas rakétakísérlet után egyhangúlag jóváhagyta az Észak-Korea elleni újabb, az utóbbi két évtized legszigorúbb büntetőintézkedéseit.
Válaszul erre Phenjan bejelentette, hogy érvényteleníti a Dél-Koreával kötött összes gazdasági együttműködési megállapodást, elkobozza a dél-koreai cégek kintlévőségeit. Öt nappal a BT-határozat után öt az Egyesült Államokat és Dél-Koreát minden addiginál nagyobb közös hadgyakorlatot kezdett a térségben, Phenjan pedig megelőző atomcsapással fenyegette meg mindkét országot. Dacolva a nemzetközi közösség nyomásgyakorlásával Észak-Korea az év folyamán számos rakétakísérletet hajtott végre, szeptember elején pedig újabb kísérleti atomrobbantás következett, ezúttal a kommunista rezsim fennállásának 68. évfordulója tiszteletére. Ez volt a kommunista ország ötödik kísérleti atomrobbantása tíz év alatt.
Az ENSZ BT erre az újabb büntetőintézkedéseket hozott ellene. Az újabb robbantás után jelentek meg a szöuli sajtóban a kiszivárogtatások arról, Szöulban készen állnak a tervek, hogy egy esetleges észak-koreai atomtámadás első jelére a földdel tegyék egyenlővé Phenjant. A védelmi minisztérium ezt el is ismerte. Ilyen kiélezett helyzetben tartották meg április közepén Dél-Koreában a parlamenti választást, amelyen az előrejelzésekre alaposan rácáfolva szenvedett vereséget a kormányzó konzervatív párt. A Pak Gun Hje államfő mögött álló Szenuri (Új Határ) 122 helyet szerzett a 300 tagú parlamentben, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Mindzsu (Együtt Demokratikus Párt) 123 mandátumra tett szert.
A választási vereség ellenére hatalmon maradt Szenuri számára azonban nem a váratlan választási vereség jelentette az idei év legnagyobb csapását, hanem az államfőt érintő korrupciós botrány, amely október végén robbant ki, és ahhoz vezetett, hogy a parlament ideiglenesen felfüggesztette őt tisztségéből.
Ritkán látott, több százezer embert megmozgató ellenzéki tüntetések voltak Szöulban, a Szenuri támogatottsága pedig hatalmasat zuhant, és a párt kettészakadt. Az államfőt érintő botrány kulcsfigurája Csoj Szun Szi, aki Pak Gun Hje barátnője és bizalmasa. Csojt azzal a váddal állították bírósági elé, hogy beleszólt kormányzati és vezetői kinevezési kérdésekbe, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt, emellett jelentős összegeket sajtolt ki hazai nagyvállalatokból, s a pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt, és amelyek az államfő politikai kezdeményezéseit szolgálták.
A vád szerint 16 céget vett rá, hogy összesen 77,4 milliárd vont (19 milliárd forint) adományozzanak. Az ügyészek tettestársként jelölték meg az elnököt is, de ellene egyelőre nem lehet eljárást indítani. A parlament megszavazta a leváltására irányuló eljárás megindítását, de ezt az alkotmánybíróságnak még jóvá kell hagynia 180 napon belül. Addig is az államfői teendőket december közepén ügyvezető jelleggel Hvang Kjo An kormányfő vette át.
MTI
Bár sok szakértő vitatta, hogy a Richter-skála szerint körülbelül ötös fokozatú földrengés okozó detonációt az atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű és nehezebben elkészíthető a hidrogénbomba okozta, az eset heteken-hónapokon borzoltak a kedélyeket a szöuli politikai porondon.
A nukleáris kísérlettel ugyanis világtól elszigetelt Észak-Korea déli "ősellensége" és a nemzetközi közösség tudtára adta, hogy a szegénység és a nemzetközi szankciók ellenére rohamléptékben fejleszti atomfegyverprogramját. Egy hónappal később, február 7-én jelentette be Phenjan, hogy nagy hatótávolságú rakétával sikeresen pályára állított egy műholdat. A nemzetközi közösség szerint a műholdfelbocsátás valójában ürügy volt egy nagy hatótávolságú rakéta kipróbálására.
A nukleáris robbantás és a rakétakísérlet miatt pattanásig feszültté vált a két Korea amúgy sem felhőtlen viszonya. Szöul bejelentette, hogy teljesen felfüggeszti a közösen üzemeltetett keszongi ipari park működését, Észak-Korea pedig elvágta a két ország közötti kommunikációs csatornákat és elrendelte Keszong katonai átvételét.
A koreai háborút lezáró 1953-as tűzszünet óta Észak- és Dél-Korea között a múltban többször is kialakultak hasonló válságok, számos szakértő azonban ezt krízist az egyik legsúlyosabbként értékelte. Elmérgesedő viszonyukat mi sem jelezte jobban, hogy a műholdfelbocsátás után Pak Gun Hje dél-koreai elnök szöuli parlamentben addig elképzelhetetlennek tartott keménységgel intézett kirohanást Észak-Korea ellen, figyelmeztette Phenjant "a rezsim összeomlásának" kockázatára. Az északi fenyegetések Szöul lépéskényszerbe került, azonnal megállapodott Washingtonnal, hogy megkezdik a tárgyalásokat THAAD típusú amerikai mozgatható hadszíntéri rakétavédelmi rendszert telepítéséről Dél-Korea területén.
A THAAD-rendszer közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen nyújt védelmet, ezért Kína és Oroszország is hevesen tiltakozott ellen, arra hivatkozva, hogy ez aláássa az északkelet-ázsiai térség stabilitását és biztonságát. Phenjan pedig bejelentette, hogy atomcsapásának elsődleges célpontja lesz az amerikai rakétarendszer. Mindez nem tántorította Szöult a szándékától: július elején már nyélbe is ütötte a megállapodást Washingtonnal. Az ENSZ BT március elején, egy hónappal a műholdas rakétakísérlet után egyhangúlag jóváhagyta az Észak-Korea elleni újabb, az utóbbi két évtized legszigorúbb büntetőintézkedéseit.
Válaszul erre Phenjan bejelentette, hogy érvényteleníti a Dél-Koreával kötött összes gazdasági együttműködési megállapodást, elkobozza a dél-koreai cégek kintlévőségeit. Öt nappal a BT-határozat után öt az Egyesült Államokat és Dél-Koreát minden addiginál nagyobb közös hadgyakorlatot kezdett a térségben, Phenjan pedig megelőző atomcsapással fenyegette meg mindkét országot. Dacolva a nemzetközi közösség nyomásgyakorlásával Észak-Korea az év folyamán számos rakétakísérletet hajtott végre, szeptember elején pedig újabb kísérleti atomrobbantás következett, ezúttal a kommunista rezsim fennállásának 68. évfordulója tiszteletére. Ez volt a kommunista ország ötödik kísérleti atomrobbantása tíz év alatt.
Az ENSZ BT erre az újabb büntetőintézkedéseket hozott ellene. Az újabb robbantás után jelentek meg a szöuli sajtóban a kiszivárogtatások arról, Szöulban készen állnak a tervek, hogy egy esetleges észak-koreai atomtámadás első jelére a földdel tegyék egyenlővé Phenjant. A védelmi minisztérium ezt el is ismerte. Ilyen kiélezett helyzetben tartották meg április közepén Dél-Koreában a parlamenti választást, amelyen az előrejelzésekre alaposan rácáfolva szenvedett vereséget a kormányzó konzervatív párt. A Pak Gun Hje államfő mögött álló Szenuri (Új Határ) 122 helyet szerzett a 300 tagú parlamentben, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Mindzsu (Együtt Demokratikus Párt) 123 mandátumra tett szert.
A választási vereség ellenére hatalmon maradt Szenuri számára azonban nem a váratlan választási vereség jelentette az idei év legnagyobb csapását, hanem az államfőt érintő korrupciós botrány, amely október végén robbant ki, és ahhoz vezetett, hogy a parlament ideiglenesen felfüggesztette őt tisztségéből.
Ritkán látott, több százezer embert megmozgató ellenzéki tüntetések voltak Szöulban, a Szenuri támogatottsága pedig hatalmasat zuhant, és a párt kettészakadt. Az államfőt érintő botrány kulcsfigurája Csoj Szun Szi, aki Pak Gun Hje barátnője és bizalmasa. Csojt azzal a váddal állították bírósági elé, hogy beleszólt kormányzati és vezetői kinevezési kérdésekbe, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt, emellett jelentős összegeket sajtolt ki hazai nagyvállalatokból, s a pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt, és amelyek az államfő politikai kezdeményezéseit szolgálták.
A vád szerint 16 céget vett rá, hogy összesen 77,4 milliárd vont (19 milliárd forint) adományozzanak. Az ügyészek tettestársként jelölték meg az elnököt is, de ellene egyelőre nem lehet eljárást indítani. A parlament megszavazta a leváltására irányuló eljárás megindítását, de ezt az alkotmánybíróságnak még jóvá kell hagynia 180 napon belül. Addig is az államfői teendőket december közepén ügyvezető jelleggel Hvang Kjo An kormányfő vette át.
MTI
Hozzászólások