Érdekes tények a csókról
Minden egyes nap puszilkodunk, csókolózunk, pedig sokunknak fogalmunk sincs róla, hogy miért is csináljuk. 
Amióta az eszünket tudjuk puszit adunk a rokonoknak, barátoknak, a párunkat pedig megcsókoljuk. Hogy pontosan ez miért alakult ki, azt senki sem tudja. Egyes hitek szerint azért kell puszit adni elköszönéskor, mert nem biztos, hogy újra találkozunk az illetővel, ezért jobb elköszönni.
Egy kutatás arra próbált rájönni, hogy miért fontos nekünk a csókolózás? A hipotézisük az volt, hogy ezzel akarjuk feltérképezni a partnerünk tulajdonságait. Ezt a felvetés igazolta is a 900 résztvevő, ahogy azt is, hogy a csóknak összetartó ereje van, mert minél régebb óta vagyunk együtt a párunkkal annál fontosabb lesz a rendszeres csókolózás.
A kutatásból az nem derült ki, ami mindenkit foglalkoztat, hogy vajon az egyedfejlődés során mikor csattanhatott el a legelső csók.
[ads1]
Érdekesség, hogy nem minden kultúrában szeretik a csókolózást az emberek, ezért még mielőtt utazunk valahova, nézzünk utána ennek, nehogy megbántsunk valakit azzal, hogy megpusziljuk!
Az eszkimók például nem csókolóznak, hanem inkább az orrukat dörzsölik össze. Ezt hívjuk mi eszkimó puszinak. A Mangia-szigeten élő emberek nem is ismerték a csókot egészen addig, amíg nem jelentek meg az európai emberek náluk, az 1700-as években.
Az ázsiai kultúrákban is mellőzik a csókolózást, vagy csak nagyon ritkán váltanak egy-egy puszit az emberek. Japánban és Kínában nyilvános helyen tilos is az ilyenfajta megnyilvánulás.
Nem is gondolnánk, de a csók hatással van az egészségünkre. A fogainkra nézve egyenesen káros lehet. Ha például tökéletesek a fogaink, de mostanában sokat kell fogorvoshoz járnunk, akkor az a partnerünk miatt lehet, mert az ő szája tele van aktív szuvasodást okozó baktériumokkal, amiket csókolózás közben átad.
A csókkal azonban nem csak fogszuvasodásért felelős baktériumokat cserélhetünk, hanem akár náthát, herpeszt, és nemi betegséget is elkaphatunk a partnerünktől.
Allergiásként is veszélyben lehetünk. Ha például mogyoróra vagyunk allergiásak, és a párunk azt, vagy mogyoróvajat evett a csók előtt, akkor könnyen allergiás reakció jelentkezhet nálunk, amibe bele is halhatunk, ahogy az egy kanadai lány esetében is történt.
De nem csak káros hatással lehet a csók az egészségünkre! Ha egészséges a partnerünk, és allergiásak sem vagyunk, akkor segíti a jótékony hormonok működését, adrenalint szabadít fel, és edzésnek sem utolsó.
A csókolózással percenként akár 2-6 kalóriát is elégethetünk, hiszen rendesen megmozgatjuk közben az arcizmainkat.
A csók a stressz hatásos ellenszere is, hiszen csökkenti a szervezetünk stresszhormonszintjét. Mindemellett még immunrendszer erősítő is a csókolózás, mivel a partnerünk baktériumaival szemben ellenállóbbnak kell lennie.
A szénanátha ellen is felveszi a harcot a csókolózás egy japán felmérés szerint, aminek eredményéből kiderült, hogy harminc perces csókcsata nagyban csökkenti az allergiás tüsszögésért és orrfolyásért felelős IgE ellenanyag szintjét.
Ha azt hisszük, hogy csak mi emberek csókolózunk, akkor nagyon tévedünk, ugyanis az állatvilágban is előfordul ilyesmi. Az elefántok az ormányukat kapcsolják össze, a madarak a csőrüket, a kanadai süllők és a majmok szájon csókolják egymást, sőt a csimpánzok még a francia csókot is ismerik!
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi is álljunk neki állatokat puszilgatni! Erre a legjobb példa Dave Marcel esete, aki a búvármutatványai során sokszor simogatja, dédelgeti a dajkacápákat, akiket néha meg is puszil. Egy ilyen alkalommal a cápa zsákmánynak nézte a férfit, és úgy megharapta Marcelt, hogy az arcát majdnem háromszáz öltéssel kellett összevarrni.
Ebből is látszik, hogy jobban járunk, ha maradunk embertársaink puszilgatásánál, amivel egyébként rengeteg időt töltünk el az életünk során, ugyanis átlagosan húszezer percet csókolózunk el az életünkből. Ha ehhez hozzávesszük a puszikat, akkor már százezer percnél járunk.
[ads2]
Az, hogy ehhez száz, vagy egy partnerre van-e szükségünk, már egyénenként változik, de a nők állítólag húsz férfit csókolnak meg még az előtt, hogy megtalálnák az igazit. A férfiak tekintetében ilyen adat nincs, de az biztos, hogy az ő életüket öt évvel meghosszabbítja, ha reggelente megcsókolják a párjukat.
Csókolózni, tehát jó dolog, és érzelmes, nem véletlenül a világ egyik leghíresebb képe az, amely a második világháború vége után, New Yorkban készült. A fotón az látható, hogy egy tengerész elkapta egy arra járó ápolónő derekát, és szenvedélyesen megcsókolta.
A legnagyobb vihart kavart csókos jelenet az 1896-os „The Kiss” című rövidfilm volt. A harminc másodperces műben látható csók akkora felháborodást keltett, hogy rendőri beavatkozást kértek az ellenzők azokon a helyeken, ahol levetítették a művet.
A csókolózás ma már annyira mindennapos dolog, hogy 1998 óta próbáljuk felállítani a leghosszabb csók rekordját. 2004-ben a győztes férfit kórházba kellett szállítani. A jelenlegi rekordot egy homoszexuális pár tartja, akik több mint 33 órán keresztül nyalták-falták egymást, és ezt le is videózták.
Thaiföldön tavaly versenyt szerveztek, hogy megdöntsék a leghosszabb csók rekordját. A versenyben induló kilenc pár még az illemhelyre is csókolózva mehetett ki, az ételt és ital pedig szívószálon keresztül kapták. Az indulók közül végül négyen több mint öt órán át voltak összetapadva a szájuknál, és ezzel új Guinness-rekord született. Ám természetesen a víz alatt elcsattant leghosszabb csókról is van rekord. Az két perc tizennyolc másodpercig tartott.
De természetesen csókolózás közben úgyse az a célunk, hogy világrekordot állítsunk fel, vagy az, hogy miért is csináljuk, hiszen a legtöbben a szeretetünket akarjuk kifejezni a puszival és a csókkal.
(Forrás: Life.hu)
Amióta az eszünket tudjuk puszit adunk a rokonoknak, barátoknak, a párunkat pedig megcsókoljuk. Hogy pontosan ez miért alakult ki, azt senki sem tudja. Egyes hitek szerint azért kell puszit adni elköszönéskor, mert nem biztos, hogy újra találkozunk az illetővel, ezért jobb elköszönni.
Egy kutatás arra próbált rájönni, hogy miért fontos nekünk a csókolózás? A hipotézisük az volt, hogy ezzel akarjuk feltérképezni a partnerünk tulajdonságait. Ezt a felvetés igazolta is a 900 résztvevő, ahogy azt is, hogy a csóknak összetartó ereje van, mert minél régebb óta vagyunk együtt a párunkkal annál fontosabb lesz a rendszeres csókolózás.
A kutatásból az nem derült ki, ami mindenkit foglalkoztat, hogy vajon az egyedfejlődés során mikor csattanhatott el a legelső csók.
[ads1]
Érdekesség, hogy nem minden kultúrában szeretik a csókolózást az emberek, ezért még mielőtt utazunk valahova, nézzünk utána ennek, nehogy megbántsunk valakit azzal, hogy megpusziljuk!
Az eszkimók például nem csókolóznak, hanem inkább az orrukat dörzsölik össze. Ezt hívjuk mi eszkimó puszinak. A Mangia-szigeten élő emberek nem is ismerték a csókot egészen addig, amíg nem jelentek meg az európai emberek náluk, az 1700-as években.
Az ázsiai kultúrákban is mellőzik a csókolózást, vagy csak nagyon ritkán váltanak egy-egy puszit az emberek.
Nem is gondolnánk, de a csók hatással van az egészségünkre. A fogainkra nézve egyenesen káros lehet. Ha például tökéletesek a fogaink, de mostanában sokat kell fogorvoshoz járnunk, akkor az a partnerünk miatt lehet, mert az ő szája tele van aktív szuvasodást okozó baktériumokkal, amiket csókolózás közben átad.
A csókkal azonban nem csak fogszuvasodásért felelős baktériumokat cserélhetünk, hanem akár náthát, herpeszt, és nemi betegséget is elkaphatunk a partnerünktől.
Allergiásként is veszélyben lehetünk. Ha például mogyoróra vagyunk allergiásak, és a párunk azt, vagy mogyoróvajat evett a csók előtt, akkor könnyen allergiás reakció jelentkezhet nálunk, amibe bele is halhatunk, ahogy az egy kanadai lány esetében is történt.
De nem csak káros hatással lehet a csók az egészségünkre! Ha egészséges a partnerünk, és allergiásak sem vagyunk, akkor segíti a jótékony hormonok működését, adrenalint szabadít fel, és edzésnek sem utolsó.
A csókolózással percenként akár 2-6 kalóriát is elégethetünk, hiszen rendesen megmozgatjuk közben az arcizmainkat.
A csók a stressz hatásos ellenszere is, hiszen csökkenti a szervezetünk stresszhormonszintjét. Mindemellett még immunrendszer erősítő is a csókolózás, mivel a partnerünk baktériumaival szemben ellenállóbbnak kell lennie.
A szénanátha ellen is felveszi a harcot a csókolózás egy japán felmérés szerint, aminek eredményéből kiderült, hogy harminc perces csókcsata nagyban csökkenti az allergiás tüsszögésért és orrfolyásért felelős IgE ellenanyag szintjét.
Ha azt hisszük, hogy csak mi emberek csókolózunk, akkor nagyon tévedünk, ugyanis az állatvilágban is előfordul ilyesmi. Az elefántok az ormányukat kapcsolják össze, a madarak a csőrüket, a kanadai süllők és a majmok szájon csókolják egymást, sőt a csimpánzok még a francia csókot is ismerik!Ez azonban nem jelenti azt, hogy mi is álljunk neki állatokat puszilgatni! Erre a legjobb példa Dave Marcel esete, aki a búvármutatványai során sokszor simogatja, dédelgeti a dajkacápákat, akiket néha meg is puszil. Egy ilyen alkalommal a cápa zsákmánynak nézte a férfit, és úgy megharapta Marcelt, hogy az arcát majdnem háromszáz öltéssel kellett összevarrni.
Ebből is látszik, hogy jobban járunk, ha maradunk embertársaink puszilgatásánál, amivel egyébként rengeteg időt töltünk el az életünk során, ugyanis átlagosan húszezer percet csókolózunk el az életünkből. Ha ehhez hozzávesszük a puszikat, akkor már százezer percnél járunk.
[ads2]
Az, hogy ehhez száz, vagy egy partnerre van-e szükségünk, már egyénenként változik, de a nők állítólag húsz férfit csókolnak meg még az előtt, hogy megtalálnák az igazit. A férfiak tekintetében ilyen adat nincs, de az biztos, hogy az ő életüket öt évvel meghosszabbítja, ha reggelente megcsókolják a párjukat.
Csókolózni, tehát jó dolog, és érzelmes, nem véletlenül a világ egyik leghíresebb képe az, amely a második világháború vége után, New Yorkban készült. A fotón az látható, hogy egy tengerész elkapta egy arra járó ápolónő derekát, és szenvedélyesen megcsókolta.
A legnagyobb vihart kavart csókos jelenet az 1896-os „The Kiss” című rövidfilm volt. A harminc másodperces műben látható csók akkora felháborodást keltett, hogy rendőri beavatkozást kértek az ellenzők azokon a helyeken, ahol levetítették a művet.A csókolózás ma már annyira mindennapos dolog, hogy 1998 óta próbáljuk felállítani a leghosszabb csók rekordját. 2004-ben a győztes férfit kórházba kellett szállítani. A jelenlegi rekordot egy homoszexuális pár tartja, akik több mint 33 órán keresztül nyalták-falták egymást, és ezt le is videózták.
Thaiföldön tavaly versenyt szerveztek, hogy megdöntsék a leghosszabb csók rekordját. A versenyben induló kilenc pár még az illemhelyre is csókolózva mehetett ki, az ételt és ital pedig szívószálon keresztül kapták. Az indulók közül végül négyen több mint öt órán át voltak összetapadva a szájuknál, és ezzel új Guinness-rekord született. Ám természetesen a víz alatt elcsattant leghosszabb csókról is van rekord. Az két perc tizennyolc másodpercig tartott.
De természetesen csókolózás közben úgyse az a célunk, hogy világrekordot állítsunk fel, vagy az, hogy miért is csináljuk, hiszen a legtöbben a szeretetünket akarjuk kifejezni a puszival és a csókkal.
(Forrás: Life.hu)
Hozzászólások