Európai Bizottság: az európaiak tovább élnek, az egészségben eltöltött életévek száma azonban nem feltétlenül növekszik
Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016 című közös jelentésében arról tájékoztatott, hogy uniószerte növekszik a 65 éven felüli lakosság aránya, amely 1960-ban nem érte el a lakosság 10 százalékát, 2015-ben viszont már megközelítette a 20 százalékot, és az előrejelzések szerint 2060-ra a 30 százalékot is elérheti.
A férfiak átlagéletkora 78,1 év, amíg a nőké 83,6. Az Európai Unióban hozzávetőleg 50 millióan szenvednek krónikus betegségekben.
Évente mintegy 550 ezer munkaképes korú ember veszíti életét olyan betegségek következtében, amelyek potenciálisan elkerülhetőek. Ennek éves költségvonzata az uniós országok szempontjából mintegy 115 milliárd eurót (1 euró mintegy 310 forint) tesz ki. Az unió felnőtt lakosságának egyötöde dohányzik, évente legalább 10 liter alkoholt fogyaszt, és 16 százalékuk elhízott.
A halálozások 37 százalékát keringési rendellenességek okozzák, 27 százalékot rákbetegség, 8 százalékot pedig légzőszervi megbetegedés. A jelentés rámutatott arra, hogy az Európai Unióban (EU) emberek életét lehetne megmenteni és több milliárd eurót lehetne megtakarítani egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó szakpolitikai eszközökkel és az egészségügyi ellátás hatékonyságának javításával.
Aláhúzták, hogy "a népesség elöregedése miatt, melyet a krónikus megbetegedések arányának növekedése kísér, valamint a költségvetési források szűkösségére tekintettel meg kell változtatnunk az egészségügyi ellátást: fejleszteni kell az elektronikus egészségügyet, az alapellátás és a közösségi ellátás keretében nyújtott szolgáltatások jobb megszervezése révén csökkenteni kell a kórházi tartózkodás időtartamát, és átgondoltabb kiadáspolitikát kell kialakítani a gyógyszerekre vonatkozóan, egyebek között azáltal, hogy teljes mértékben kiaknázzuk a generikus készítmények alkalmazásában rejlő lehetőségeket".
A bizottság és az OECD arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállami szakpolitikáknak arra kell irányulniuk, hogy felszámolják az egészségügyi ellátás igénybevételét hátráltató pénzügyi akadályokat, előmozdítsák az alapellátáshoz való hozzáférést, és csökkentsék a túl hosszúra nyúló várakozási időket. Az uniós bizottság arról tájékoztatott, hogy 2017 novemberére mind a 28 EU-tagországra vonatkozóan országspecifikus egészségügyi elemzés készül a nemzeti egészségügyi rendszerek egyedi jellegzetességeiről és az előttük álló konkrét kihívásokról.
MTI
A férfiak átlagéletkora 78,1 év, amíg a nőké 83,6. Az Európai Unióban hozzávetőleg 50 millióan szenvednek krónikus betegségekben.
Évente mintegy 550 ezer munkaképes korú ember veszíti életét olyan betegségek következtében, amelyek potenciálisan elkerülhetőek. Ennek éves költségvonzata az uniós országok szempontjából mintegy 115 milliárd eurót (1 euró mintegy 310 forint) tesz ki. Az unió felnőtt lakosságának egyötöde dohányzik, évente legalább 10 liter alkoholt fogyaszt, és 16 százalékuk elhízott.
A halálozások 37 százalékát keringési rendellenességek okozzák, 27 százalékot rákbetegség, 8 százalékot pedig légzőszervi megbetegedés. A jelentés rámutatott arra, hogy az Európai Unióban (EU) emberek életét lehetne megmenteni és több milliárd eurót lehetne megtakarítani egészségfejlesztést és betegségmegelőzést célzó szakpolitikai eszközökkel és az egészségügyi ellátás hatékonyságának javításával.
Aláhúzták, hogy "a népesség elöregedése miatt, melyet a krónikus megbetegedések arányának növekedése kísér, valamint a költségvetési források szűkösségére tekintettel meg kell változtatnunk az egészségügyi ellátást: fejleszteni kell az elektronikus egészségügyet, az alapellátás és a közösségi ellátás keretében nyújtott szolgáltatások jobb megszervezése révén csökkenteni kell a kórházi tartózkodás időtartamát, és átgondoltabb kiadáspolitikát kell kialakítani a gyógyszerekre vonatkozóan, egyebek között azáltal, hogy teljes mértékben kiaknázzuk a generikus készítmények alkalmazásában rejlő lehetőségeket".
A bizottság és az OECD arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállami szakpolitikáknak arra kell irányulniuk, hogy felszámolják az egészségügyi ellátás igénybevételét hátráltató pénzügyi akadályokat, előmozdítsák az alapellátáshoz való hozzáférést, és csökkentsék a túl hosszúra nyúló várakozási időket. Az uniós bizottság arról tájékoztatott, hogy 2017 novemberére mind a 28 EU-tagországra vonatkozóan országspecifikus egészségügyi elemzés készül a nemzeti egészségügyi rendszerek egyedi jellegzetességeiről és az előttük álló konkrét kihívásokról.
MTI
Hozzászólások