Évtizedek óta hibáztatják a videojátékokat az amerikai lövöldözésekért

Hogyan vették elő az amerikaiak az „erőszakos” videojátékokat a lövöldözésekkel kapcsolatban az elmúlt 20 évben?Újabb lövöldözésekben, összesen 31 ember vesztette életét az Amerikai Egyesült Államokban az előző hétvégén. A tragédia alaposan felborzolta a kedélyeket, és ahogy azt lenni szokott, az amerikai politikusok egy része, valamint Donald Trump amerikai elnök, ismét az erőszakos videojátékokat és a médiát okolta a történtekért.

De vajon tényleg ilyen egyszerű lenne a magyarázat arra, hogy miért van ennyi lövöldözés az USA-ban? Nem kellene inkább ott keresni a probléma gyökerét, hogy az Amerikai Egyesült Államokban minden embernek alkotmányos joga van a lőfegyver viseléséhez, fegyvert pedig leginkább az vásárol, aki használni is akarja, nem biztos, hogy önvédelemre?

Ezekkel a kérdésekkel az amerikaiaknak kell foglalkoznia, ezért most inkább arról lesz szó, hogy az elmúlt 20 évben történt lövöldözések után hogyan hibáztatták az amerikaiak az „erőszakos” videojátékokat a történtekért.

Amikor az 1970-es években megjelentek az első otthoni játékkonzolok, akkor már ebben az évtizedben akadt olyan játék, amit sokan túl erőszakosnak tartottak. Ez az 1976-ban megjelent Death Race volt, ami arról szólt, hogy a játékosnak egy autóval kell elgázolnia a kis szörnyecskéket.

A kezdetleges grafika miatt a szörnyecskéket inkább embernek néztek ki, ráadásul hátborzongató hangokat adtak ki a halálokkor. Mindez elég volt ahhoz, hogy a média felkapja az erőszakos videojáték történetét, amivel csak azt érték el, hogy még többen megvásárolták a programot.

Az 1980-as években a Custer’s Revenge csapta ki a biztosítékot, ugyanis ebben a játékban az amerikai polgárháború tábornokával kellett megerőszakolni egy kikötözött őslakos amerikai nőt. A játék dizájnere azzal védekezett, hogy a nő valójában nem bánta az aktust, ám nem meglepő, hogy a programot inkább kivonták a forgalomból.

A videojátékokkal kapcsolatos első igazi botrányok az 1990-es első felében robbantak ki, ugyanis akkoriban egyszerre több program háborította fel az embereket. Ezek egyike az 1992-es, FMV-videókat használó, Night Trap, amiben egy ház biztonsági rendszerének használatával kellett megakadályozni azt, hogy baja essen az épületben tartózkodó vendégeknek.

Az alapkoncepció ellenére kikezdték a játékot, amit azzal vádoltak, hogy a nők elleni erőszakot népszerűsíti. Ez a gyanú egy Game Over videó miatt merült fel, mert abban az látható, hogy egy hálóinges áldozat nyakából kiszívják a vért.

Szintén 1992-ben kezdték ki az első Mortal Kombat játékot is, ami akkoriban rendkívül erőszakosnak tűnt a belezős kivégzéseivel. Ezt követte a Doom, ami 1993-ban háborította fel a vallásos embereket.

Ezek a programok fontos mérföldkőnek számítottak a videojátékok történetében, hiszen tabukat döntöttek le azzal kapcsolatban mit szabad megmutatni egy mainstream játékban. 1993 végén, részben a fentebb említett alkotások miatt, kongresszusi meghallgatáson próbáltak rájönni arra, hogy az erőszakos játékok milyen hatást gyakorolhatnak a gyerekekre.

A meghallgatáson felvetették, hogy talán maga a kongresszus fogja szabályozni a forgalomba hozható videojátékokat. 1994-ben ennek érdekében alapították meg az amerikai cégek az ipart képviselő Entertainment Software Associationt (eredeti nevét Digital Software Association), azon belül pedig az Entertainment Software Rating Boardot, ami napjainkban is a játékok korhatár-besorolásáért felelős az Amerikai Egyesült Államokban.

Az első amerikai lövöldözés, ami után a videojátékokat és más médiumokat vádoltak az elkövető erőszakos viselkedéséért, 1997-ben következett be. A tettes egy 14 éves fiú volt, aki három embert lőtt meg a Kentucky-ban található Heath középiskolában.

Az eset után az áldozatok szüleinek nevében eljáró jogász, Jack Thompson, több videojáték készítő ellen indított vádeljárást, ugyanis kiderült, hogy az elkövető rendszeresen játszott a Doom, a Quake, a Wolfenstein, a Redneck Rampage, a Nightmare Creatures, a MechWarrior és a Resident Evil című programokkal.A kérelem elutasításába Thompson nem nyugodott bele, és még évekig támadta a videojátékokat, azon belül is leginkább a Grand Theft Autót, ami a Guinness Rekordok Könyvének 2009-es kiadása szerint a világ legtöbb vitáját generáló videojátékos franchise-a, amivel kapcsolatban 2009-ig bezárólag több, mint 4000 olyan írás jelent meg, amely valós bűnökkel hozta összefüggésbe a játékot.

2003-ban Tennessee államban két család indított pert a GTA III fejlesztői és kiadója ellen, miután kiderült, hogy két lövöldöző azt állította, hogy a videojátékot akarták utánozni. Hasonló eset történt 2005-ben is, amikor egy tinédzser lelőtt három alabamai rendőrt, majd 2006-ban egy fiatal mészárolta le a családját Új-Mexikóban.

A három ügyben az is közös, hogy mindegyik esetben Thompson képviselte az áldozatok családjait. 2008-ban a floridai ügyvédi kamara megállapította, hogy a jogász rendszeresen helytelenül járt el az ügyeiben, ezért kizárták.

Az USA eddigi történetének legtöbb halálos áldozatát követelő iskolai lövöldözése 1999-ben történt, amikor két diák összesen 12 társukat és egy tanárt gyilkolt meg, majd öngyilkosságot követtek el a Columbine középiskolában.

Miután kiderült, hogy az egyik elkövető azt írta egy jegyzetében, hogy az előre kitervelt mészárlás olyan lesz, mint „a Duke és a Doom keveréke”, valamint a tettesek imádták a lövöldözős videojátékokat, az áldozatok szülei úgy döntöttek, hogy pert indítanak több videojátékos cég ellen.

Az Amerikai Egyesült Államok legvéresebb iskolai lövöldözése 2012-ben történt, a Sandy Hook általános iskolában, ahol ez 20 éves férfi 20 gyereket és 6 felnőttet lőtt le. Később kiderült, hogy a férfi még az iskolai támadás előtt megölte az anyját.

A tömegmészárlás után öngyilkosságot elkövető férfi ugyancsak szerette a videojátékokat, ezért nem más, mint a nemzeti fegyveres szövetségnek, az NRA-nak a vezérigazgatója vádolta a videojátékokat az erőszakos eseményekért. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a jelentések szerint az elkövető elsősorban a Super Mario Bros.-szal és a Dance Dance Revolutionnel játszott.

2018 tavaszán, amikor egy floridai középiskolában 17 embert lőttek le, ismét kikezdték a videojátékokat. Az amerikai elnök, Donald Trump ekkor találkozóra hívta a Fehér Házba az ESA, az ESRB és a Take-Two képviselőit, hogy az erőszakos játékok hatásairól beszéljenek. Tekintve, hogy ennek a tárgyalásnak nem lett semmilyen gyakorlati következménye, így várható, hogy az újabb lövöldözések után tett elnöki nyilatkozatnak sem lesz folytatása.

Arról is szót kell még ejteni, hogy egy 2017-es felmérés eredménye szerint az Amerikai Egyesült Államokban 100.000 főre jut 4,43 fegyveres erőszakból következő halál. Ez a szám a 0,1-et sem éri el más fejlett országokban (Japán, Egyesült Királyság), ahol ugyancsak népszerűek a videojátékok.

2001-ben olyan tanulmány jelent meg, amiben megállapították, hogy a videojátékok nem gyakorolnak nagy hatást a fiatalkori agresszióra. Egy pszichológus azt figyelte meg a 2018-as tanulmányában, hogy a lövöldözők 80%-a nem is videojátékozik.Végezetül a fent látható Twitter-üzenet bejárta az internetet. Habár a benne szereplő adatokat nehéz ellenőrizni, az mégis világosan kitűnik belőle, hogy az emberek mindenhol játszanak erőszakos videojátékokkal, viszont csak egy ország van, ahol tartani kell a tömegmészárlástól.

Mindezek fényében talán ideje lenne elengedni azt a gondolatot, hogy az erőszakos videojátékok csökkentésével a lövöldözések számára is lejjebb menne, vagy legalábbis ideje lenne máshol is körbenézni, mert könnyen kiderülhet, hogy valami más a probléma gyökere.

(Forrás: hu.ign.com)